Őslakosok

Nem újabb fordítás, hanem magyar szerzők munkájaként jelent meg az Ukrajna története: régiók, identitás, államiság című kötet nemrégiben az ELKH Társadalomtudományi Kutatóközpont és a Gondolat Kiadó gondozásában. A kezdetek mellett napjaink háborús konfliktusait egyaránt feldolgozó munka mindenkinek ajánlott, akit érdekel régiónk legnagyobb államának történelme, az Oroszországgal fennálló ellenséges viszony oka.

UKRAINE-RUSSIA-CONFLICT-DONETSK-DPR Fotó: ALEXANDER NEMENOV Forrás: Europress/AFP

Hová tűnt tízmillió ember?

– Az ukrán etnogenezis szempontjából meghatározó szerepe volt a tatár és szláv elemekből kialakuló szabad népességnek, a kozákságnak, amely a XVII–XVIII. században élte fénykorát. 

Az általuk lakott területeket, valamint a Kijevi Rusz egykori részfejedelemségeit fokozatosan elnyelte a Lengyel Királyság, a Litván Nagyfejedelemség uniója, a Rzeczpospolita, valamint a Moszkvai Állam helyén létrejövő Orosz Birodalom. 

A Rzeczpospolita felbomlásával immár a Habsburg Birodalom is részesedett a területekből – emeli ki Fedinec Csilla, aki szerint a különböző birodalmakban élő ukrán értelmiség tartotta a kapcsolatot, fejlődött a nemzettudat, de a sok évszázados elnyomás nem múlt el nyomtalanul. 

A hatszázezer négyzetkilométeres országban ma is tapinthatók az eltérések. Nyugat-Ukrajna településszerkezete a falvak és városok tagoltságára épül. Keleten hatalmas iparvárosok jöttek létre úgy, hogy környezetük lakatlan. Erre példa a Donyec-medence.

A Szovjetunió 1991-es megszűnésével vér nélkül önállósodó Ukrajnában érdekes dolog az anyanyelv és a nemzetiség kérdése. Attól, hogy valaki ukránnak vallja magát, még lehet, hogy orosz anyanyelvű. Az állam ezt a kuszaságot próbálja „rendbe tenni” a nyelvtörvénnyel. Ami nem tetszik Moszkvának, ahonnan olyan hangokat hallani, hogy önálló ukrán nyelv sincs. Erre válasz az egységes és kizárólagos használatú államnyelv melletti kiállás, ami érthető ellenállást vált ki a lakosság 15-30 százalékát adó oroszokból.

Az ukrán állam azután kezdte aktívabban védelmezni az ukrán nyelvet, hogy Oroszország az Ukrajnában élő orosz ajkú lakosság védelmére hivatkozva 2014-ben magához csatolta a Krím félszigetet, és fegyveres konfliktust kezdeményezett a Donyec-medencében. 

A 2019-ben elfogadott ukrán nyelvtörvény, amely ellen mások mellett hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek is, felszámolja a kisebbségek korábban szerzett nyelvi jogát. A törvény ugyanis a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát.

A nyelvtörvény sajtóra vonatkozó passzusa most lépett életbe. Annak az a különlegessége, hogy az államnyelven, az európai unió hivatalos nyelvein, illetve az őslakosok nyelvén megjelenő kiadványokat nem kell duplikálni, a többit igen. Azaz az orosz nyelvű folyóiratokat azonos példányszámban – nyomtatott formában – és terjedelemben – online – ukránul is közzé kell tenni. A krími tatárokat a törvény őslakosnak tekinti, de a nemzeti kisebbségeket, így a magyarokat nem.

– Eddig a kisebbségeknek lehettek saját iskoláik. 2019-ben a magyar gyerekek 66 magyar tannyelvű és 28 vegyes tannyelvű iskolában tanulhattak. 2023-tól minden nemzetiségi iskola két tannyelvű lesz. Azaz ahol eddig kizárólag magyar nyelven oktattak, ott a jövő évtől bizonyos tárgyakat ukránul tanítanak. Elismerem, hogy az államnyelv ismerete nélkül nehéz boldogulni, és hogy a kárpátaljai magyarok körében kismértékű az ukrán nyelv ismerete, de ezt a helyzetet önmagában a kétnyelvű oktatás bevezetése nem oldja meg – véli a történész.

A szomszéd ország lélekszáma az 1993-as 52 milliós maximumról folyamatosan csökken, jelenleg 42 millióra becsülik. Hova tűnt tízmillió ember? A népességcsökkenés az 1990-es évek közepén indult meg, majd a 2014-es események nyomán felerősödött. Sokan távoztak Oroszországba, de főleg a nyugati országok vonzották a lakosságot, többek között a visegrádi országok közül a szláv államok, ahol az ukránok könnyebben megértik a helyi nyelvet.

Ukrajnában egyetlen népszámlálást tartottak, arra 2001-ben került sor. Akkor közel 160 ezer magyar élt ott. 

A magyarok lélekszáma sokáig stagnált, nem csökkent – ebben szerepet játszott, hogy a kárpátaljai romák elsősorban magyarnak vallják magukat. A magyarországi támogatással végrehajtott nem hivatalos, de tudományos módszertanon alapuló árnyéknépszámlálás szerint mára legfeljebb 125-130 ezer magyar élhet Kárpátalján. A 2014 áprilisában Ukrajna megyéiben kitört hibrid háború és annak az egész országra gyakorolt hatása felgyorsította a népességcsökkenést.

Kárpátalja jövője azon múlik, van-e munkahelyük az embereknek. Fedinec Csilla szerint Kijevnek nincs komoly gazdasági terve, fejlesztési koncepciója a térségre. A Magyarországról érkező támogatások elsősorban kulturális, oktatási és tudományos területen jelentősek. 

A gazdasági életet támogató budapesti próbálkozások eddig nem jártak átütő erővel – márpedig mindenkit az tart lakóhelyén, ha van jól fizetett munkája.

A kárpátaljaiak helyzetét nehezíti a kettős állampolgárság ügye – ezt a jogi intézményt Ukrajna nem ismeri el. A kijevi parlamentben többször felmerült, hogy a kettős és többes állampolgárság ügyét rendezni kellene – korábban arról volt szó, hogyan szankcionálják ezt a helyzetet. 

A legújabb elképzelés szerint viszont legalizálnák a többes állampolgárságot, de bizonyos pozíciókat a több útlevéllel rendelkezők nem tölthetnének be. Elképzelhető, hogy a helyi ön­kormányzati pozíciókból is kiszorulhatnak a kettős állampolgársággal rendelkező nemzetiségi szakemberek, így a magyarok is. A helyzet rendkívül képlékeny, nagy a bizonytalanság ezen a téren is, ami önmagában rontja a további kilátásokat.

Ellenséges magyarok

A megkérdezettek 52 százaléka tartotta Lengyelországot, ötven százalék Csehországot baráti országnak. Magyarországgal kapcsolatban 28 százalék volt ezen a véleményen, és 15,5 százalék vélekedett úgy, hogy a hivatalos Budapest ellenséges Kijevvel – derült ki a 2021 decemberé­ben végzett ukrajnai országos felmérésből. 

Akkor arra keresték a választ, hogy a lakosság szerint hogyan viszonyulnak a közép-európai országok Ukrajnához és annak európai integrációs törekvéseihez. A felmérést ismertető Fedinec Csilla az Országút.com portálon arról írt, hogy az idősebb ukránok hajlamosak negatívabban, a fiatalabbak pozitívabban látni a nyugati országokat. 

Az életkori különbség Magyarországgal kapcsolatban a legszembetűnőbb: az ötven fölöttiek húsz százaléka, ezzel szemben a 18–29 közöttieknek mindössze öt százaléka gondolja úgy, hogy hazánk ellenséges Ukrajnával. Ijesztő adat, hogy 41 százalék úgy ítélte meg, a Magyarország által Kárpátaljának nyújtott támogatások a terület annektálásának és megszállásának előkészítését szolgálják. 

Nem kevésbé figyelemre méltó, hogy az ukránok szerint európai­ integrációs törekvéseiket Lengyelország (59 százalék) és Litvánia (54 százalék) támogatja leg­inkább, ettől­ messze elmarad Németország (46,5 százalék), Szlovákia (43 százalék), Románia (34 százalék) és Magyarország (28 százalék).

Borítókép: Lerombolt épület a kelet-ukrajnai Donyeck város külterületén, az orosz nemzetiségű és oroszbarát lakosok által kikiáltott Donyecki Népköztársaság központjában (Fotó: Europress/AFP)