időjárás 1°C Balázs 2023. február 3.
logo

Az utolsó sziú

REGÉNYI HUBA
2022.02.26. 16:00
Az utolsó sziú

Chilében a Covid–19 szövődményei következtében kilencvenhárom éves korában elhunyt Cristina Calderón, a jagan, e tűzföldi nyelv utolsó beszélője. A kis nyelvek presztízséről és újjáélesztésük esélyeiről Sipos Máriát, az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársát kérdeztük.

– Hány nyelvet beszélünk ma a világon? És hány hal ki ezek közül évente?

– Erre több okból is nehéz válaszolni. Nyelvészetileg sem egyszerű szempontokat találni az önálló nyelv és a nyelvváltozat elhatárolásához – gondoljunk csak a német nyelv változataira Németországon belül és határain túl! Vannak emellett nyelven kívüli tényezők is. Egy nyelv két változatához két külön vallás, kultúra, írásrendszer is kapcsolódhat – ilyenek a szerb és a horvát, valamint a hindi és az urdu is. Az sem mindegy, hogy két közeli nyelvváltozatot beszélő csoport mit képvisel: elhatárolódnak-e, vagy inkább azonosnak tekintik magukat? De – hangsúlyozva, hogy az adat nem pontos – nagyjából hétezer körüli számot szoktak megadni. Drámai megfogalmazások szerint kéthetente kihal egy nyelv, de ezt is nehéz pontosítani.

– Tudna példát említeni a közelmúltban kihalt kis nyelvekre?

– Az irokézhez tartozó tuszkarora nyelv utolsó beszélője 2020 decemberében hunyt el. A sziú nyelvekhez tartozott a mandan, amely 2016 óta tekinthető kihaltnak. Az uráli nyelvcsaládhoz sorolt lív utolsó beszélőjét 2013-ban vesztettük el. A jagan – az említettekkel ellentétben – elszigetelt nyelv volt, nem ismerjük sem közeli, sem távoli rokonát. És bár a statisztikák felől nézvést a jagant mostantól kihaltnak tekinthetjük, nem csak az a pillanat drámai, amikor utolsó beszélője távozik az élők sorából. Cristina Calderón évekkel ezelőtt leírta, hogy nővére, Úrsula halála után maradt egyedül: onnantól nem tudott többé kihez szólni az anyanyelvén. Mások is számoltak már be hasonló traumáról…

– Az El País angol kiadásának cikke a következőkben jelöli meg a jagan nyelv visszaszorulásának történelmi okait: az európaiakkal való keveredés, az anglikán evangelizáció, a gyarmatosítás okozta kulturális változások. De az is kiderül belőle, hogy Cristina gyermekei és unokái azért nem akarták tőle megtanulni a jagant, mert szégyellték. Ezek szerint egy nyelv kihalása a presztízsére is visszavezethető?

– Így van. Ha egy nyelvet nem ad át a szülői generáció a gyermekeinek, annak rendszerint társadalmi, gazdasági vagy politikai háttere van. Egy nyelvnek számos oknál fogva lehet alacsony presztízse. Hiányozhatnak az érvényesülés feltételei a kisebbségi nyelv beszélői számára, ha az iskoláztatás és a munkavállalás nehézkes a többségi nyelv ismerete nélkül. Emellett gúnyolhatják is az adott nyelvet, ha például különös hangzású a többségi nyelvet beszélők számára. Az sem kedvez a nyelv továbbadásának, ha az adott közösséghez tartozás szegénységet, kirekesztettséget idéz fel a társadalom számára.

– A már említett híradás szerint a jagan nyelvből 32 400 szót ismerünk. Mire lehet ez elég?

– Lakó György svéd–magyar kéziszótára 45 ezer címszót tartalmaz, a nagyszótárak pedig ennek többszörösét. E számok azonban nem a szókincsről magáról szólnak. Léteznek szóösszetételek is, és a jagan esetében érdekes még, hogy komplex igéket is használ: ilyenkor az egyik ige jelentése módosítja valamiképpen a másikét, tehát a tényleges szószám jelentőségét ilyen nyelvi jellemzők is árnyalhatják. A nagyobb nyelvek szavainak számát több százezerre szokás becsülni, de ebbe már beletartoznak a különféle szakszavak, nyelvjárási szavak és az argó is. Egy beszélő ugyanakkor az összegyűjthető szókincs töredékét használja aktívan a mindennapokban, és ennél valamivel többet megért.

– A jagannak nem volt írásbelisége. Ennek hiányában veszélyeztetettnek tekinthető egy kis nyelv?

– Számunkra magától értetődő az írásbeliség, pedig egy nyelv anélkül is tökéletesen betöltheti a hétköznapi kommunikációs funkcióit – ahogy ez évezredeken keresztül történt. Az írásbeliség hiánya elméletileg nem oka a veszélyeztetettségnek, ám ha egy ilyen nyelv kapcsolatba kerül a többségi társadalmat képviselő – írásbeliségben élő és azon alapuló kulturális javakkal bíró – nyelvvel, gyakorlatilag mégis fontos faktornak minősül. Sőt: manapság internetes jelenlét nélküli nyelvnek nehezen alakulna ki magasabb presztízse…

– Cristina Calderónról megemlítik, hogy jagan–spanyol szótárt állított össze. Attól, hogy egy nyelv kihalt, újjáéleszthető?

– A jagannál kedvezőbb adottságokkal bíró nyelvek esetében tudunk újjáélesztési kísérletekről: a maori és a számi (lapp) esetében a még jól beszélőket aktivizálják a gyerekek tanításához. A lív esetében lelkes kulturális szervezetek – no meg a magukat lívnek vallók – szorgalmazzák a nyelv használatát a lívet még valamennyire ismerők köré­ben. Minden természetes nyelv sokat elárul az emberi elme működéséről, a világ felfogásának, az információk strukturálásának mikéntjéről

– ezért sok tudományág számára fontos, hogy ha eltűnik is egy nyelv, ne nyom nélkül történjék. Úgyhogy megindító és nagyra becsülendő, hogy Cristina Calderón ilyen sokat tett nyelvének dokumentálásáért.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.