Masszív épület adott otthont a moszkvai Puskin téren az egy évvel később már sírba hanyatló Szovjetunió első és a világ legnagyobb McDonald’s éttermének, ahol egyszerre kilencszáz ember ülhetett le enni. Kellett is a tágasság, ugyanis a nyitó napon, mire délelőtt tízkor kinyitották az ajtókat, már fél kilométeres sor állt a téren. Rendőrök vigyáztak arra, hogy ne törjön ki lázadás. – Kit érdekel, meddig kell sorban állnunk? – tette fel a költői kérdést akkoriban egy, a hidegben szobrozó gyári munkás. – Hozzá vagyunk szokva, órákat, néha napokat álldogálunk – tette hozzá. Bent pezsgett az élet, az üzlet majdnem úgy nézett ki, mint kora bármely Meki gyorsétterme. Az egyik kinti homlokzaton lehetett azért némi különbséget észlelni, az étterem cégérének aranyszínű boltívei alatt ott virított a sarló és kalapács, emlékeztetőül az embereknek, hogy a nagy fogyasztói mámorban azért ne felejtsék el, hol is vannak. Bent az étteremben viszont már a londoni Big Ben képét bámulhatták a vendégek. A személyzet sugárzó arccal, széles mosollyal vette fel a rendeléseket – ők voltak a kiválasztottak, az a 630 alkalmazott, akiket 27 ezer jelentkező közül találtak méltónak a feladatra és az egy hónapos kiképzésre. Az alkalmazottak másfél rubeles órabért kaptak – kevesebbet a szovjet átlagfizetésnél –, viszont többet kellett dolgozniuk. A nyitás mindazonáltal fergeteges siker volt, az első napon rekordszámú, harmincezer embert szolgáltak ki, az üzletnek alaposan meg kellett hosszabbítania nyitvatartását.
A McDonald’s érkezése nem csupán a hozzáférést biztosította a Balsoj Makhoz, a dvojnoj csizburgerhez (dupla cheeseburger) és a kartofel frihez (sült krumplihoz), hanem egyik legkiemelkedőbb példája volt Mihail Gorbacsov elnök a Nyugat felé történő nyitás, a glasznoszty (enyhülés) politikája gyakorlatba ültetésének. Az amerikai gyorsétteremlánc rövidesen nekilátott birodalma kiterjesztésének, s mire a cég idén március 8-án lehúzta a rolót, 850 üzletet nyitott Oroszországban 62 ezer alkalmazottal. Egy amerikai elemző szerint a McDonald’s 1990-ben új korszak kezdetét jelképezte a szovjet világban nagyobb szabadsággal, s a mostani fejlemények sem csak egy vállalkozás bezárását jelentik, hanem egy egész társadalomét.