A Barclays nemzetközi pénzügyi szolgáltató cég szerint rövid távon nem volna lehetséges az EU-nak évente szállított 150-190 milliárd köbméter orosz gáz kiesésének teljes pótlása. A társaság szerint azonban nem valószínű, hogy Moszkva beszünteti a gázszállítást Európába. Nem tette ezt a Krím félsziget 2014-es annektálása miatt kirótt nyugati szankciók válaszlépéseként sem, valamint a hidegháború csúcspontján sem. Az Európai Bizottság szerint a kontinens rövid távon képes megbirkózni az orosz gázszállítási zavarokkal, a válság elhúzódása és a szállítás teljes felfüggesztése azonban jelentős társadalmi-gazdasági károkat okozna, többek között az energiaárak drasztikus emelkedését és gyárbezárásokat vonna maga után. Brüsszel tartalék beszerzési forrásokat keres. Kósza információk arról szólnak, hogy az Egyesült Államok máris tárgyal Katarral, a világ egyik legnagyobb cseppfolyósítottgáz-előállítójával, hogy ugyan adjon már el LNG-t Európának. Ám Katarnak sincs akkora kapacitása, hogy már holnap beszálljon Oroszország helyett, másrészt e kapacitás kiépítéséhez hatalmas és hosszadalmas beruházások kellenek, harmadrészt pedig jó lenne hosszú távú szerződéseket kötni a nagy mennyiségű európai szállítások garantálására. Itt villant be a szakértőknek, hogy hát itt van Afrika, ahol szinte kimeríthetetlen gázmezők várják a feltárást és az adott esetben 150-190 milliárd köbméter kieső orosz földgáz pótlását.
E lehetőséggel persze már a helyiek is tisztában vannak. Samia Suluhu Hassan tanzániai elnök például felvillanyozva közölte, hogy Ukrajna orosz lerohanása lehetőséget kínál hazájának új energiapiacok Afrikán kívüli biztosítására. „Mindegy, hogy Afrika, Amerika vagy Európa, új piacokat keresünk, s szerencsénkre máris olyan európai vállalatokkal működünk együtt, mint a Shell.” A kelet-afrikai ország a hatodik legnagyobb gázkészlettel rendelkezik Afrikában, ennek mennyisége körülbelül 1600 millió köbméter. Hasonló terveket dédelget a fekete kontinens legnagyobb gázkitermelője, Nigéria is. Nem kevesebbet akarnak megvalósítani, mint megépíteni a 614 kilométeres transzszaharai gázvezetéket először Algériáig, majd onnét Európába. Ennek érdekében Lagos már szándéknyilatkozatot is aláírt Algériával és Nigerrel. Hogy mindez mikorra fog megvalósulni, nem tudni, mindenesetre az ötlet már az 1970-es évek óta motoszkált a fejekben. Nigéria reménykedik abban, hogy az ágazatról alkotott új jogszabályok új keretet adnak majd az olaj- és gázipar működésének, megszüntetik a pazarlást és a korrupciót, valamint felrázzák az alaposan megcsappant beruházási kedvet.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!