Gróf, pasa, dunai hajós

Az egyik legismertebb fotó 1897-ben Budapesten készült róla. Magyar tűzoltótisztekkel körülvéve ül a török hadsereg tábornoka, aki a török tűzoltóság főparancsnoka is. Mellkasán megannyi kitüntetés, bal keze kardmarkolaton pihen. A pasa, Széchenyi Ödön 1922. március 24-én Isztambulban hunyt el, de Pozsonyban született a legnagyobb magyar kisebbik fiaként.

Forrás: Wikimedia

Hamar rájött arra, hogy önkéntes tűzoltókkal nem látható el a tűzoltói szolgálat, ezért a fizetett tűzoltóság létrehozását javasolta. Így 1870. február 1-jén, pár nap különbséggel létrejött az első magyar Önkéntes Tűzoltóság és 12 fizetett tűzoltóval a Hivatásos Tűzoltóság. Mindkét szervezetnek Széchenyi Ödön lett a főparancsnoka. 1870. december 5-én megalakult a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség. Elnökké Széchenyit választották. A gróf sokszor saját költségén látta el korszerű eszközökkel csapatát, és gondoskodott kiképzésükről.

Leégett fürdő

Konstantinápolyban (ma Isztambul) járt turistaként 1870 júniusában, ahová pusztító tűzvész után érkezett. Akkoriban a fából épített házak között gyakoriak voltak a tűzesetek. Az akkori tűzvészben leégett az angol követség, az olasz színház, az amerikai és a portugál konzulátus, néhány francia fürdő, a német szeretetház, az örmény katolikus és a katolikus érsekség épülete. A követségek és konzulátusok megpróbálták rábeszélni a szultánt tűzoltócsapat alakítására.

Akkoriban Széchenyi Ödön ismert volt egész Európában, hiszen a magyar önkéntes tűzoltóság megszervezésének híre mindenhová eljutott. A gróf felajánlotta segítségét, amelyet némi késéssel, de elfogadtak. A szultán 1874-ben bízta rá a török tűzoltóság megszervezését. Széchenyi rendkívül mostoha körülmények között dolgozott, előítélettel, nehézségekkel és anyagi gondokkal kellett megküzdenie. Ezeken túllépve tűzoltólaktanyát és gyakorlóteret építtetett, hogy megkezdődhessen a kiképzés.

A tengertől az óceánig

A munka annyira lefoglalta, hogy végül Konstantinápolyban maradt, de időről időre hazalátogatott, és arra is volt gondja, hogy gyermekeit magyarul taníttassa. A török–görög háború, majd az első világháború és Trianon megviselte. Örömöt a tűzoltószolgálatban lelt. Az egymást váltó török szultánok több kitüntetéssel ismerték el munkáját. 1878-ban török ezredessé, 1880-ban pasává nevezték ki. (Ez volt az első eset, amikor keresztény ember az iszlám vallásra áttérés nélkül kapta meg ezt a rangot.) 1899-ben a legnagyobb török kitüntetést, az Ozmanie-rend nagyszalagját adományozták neki. 1912-ben a török tűzoltóezredek és a tengeri tűzoltózászlóalj főparancsnoka, török táborszernagy lett.

A széchenyicsalád.hu portál külön megemlékezik a gróf 1867-es útjáról. Párizsban 43 napos folyami hajózás után kötött ki az általa tervezett gőzössel, a Hableánnyal. Pestről indult, a Duna–Majna–Rajna–Szajna útvonalon, számtalan nehézséget legyőzve érkezett meg a párizsi világkiállításra. A rakparton ünneplő sokadalom várta, s nem kisebb személyiség üdvözölte, mint Jules Verne. (Vernét állítólag ezen utazás inspirálta A dunai hajós című regényének megírására. Ha igaz, sokáig dédelgette az ötletet, mert a kötet találkozásuk után 41 évvel, 1908-ban jelent meg posztumusz.) A Hableány nagydíjat nyert a világkiállításon, fedélzetén tiszteletét tette III. Napóleon is.

Széchenyi Ödön a magyar sakkszövetség elnöke is volt, és megalapította a magyar szállodaszövetséget. Az ő ötlete és javaslata alapján épült meg a budavári sikló, illetve ő kezdeményezte a svábhegyi fogaskerekű felépítését. Közlekedési szakemberként az elsők között szorgalmazta a Fekete-tengertől az Atlanti-óceánig tartó vízi útvonal kiépítését. A Budapesti Hajósegylet, a Kereskedelmi és Iparegylet, a Budai Népszínház és még számos gazdasági és kulturális intézmény alapítója, részvényese vagy adományozója volt.

1922. március 24-én hunyt el Isztambulban, nyolcvankét éves korában. A város európai oldalán, a Feriköy keresztény temető római katolikus szektorában nyugszik. A nagyváros tűzoltómúzeumát róla nevezték el. Itthon utcák, terek, Gödön emlékpark viseli a nevét.

Borítókép: Széchenyi Ödön gróf a múlt századfordulón (Forrás: Wikimedia)