Trianon után, az 1920-as években a temesvári magyarok nem hagyták magukat. A nehéz idők ellenére képviselői pénzgyűjtésbe kezdtek, és számos nehézség árán felépítettek a város szívében egy közösségi Magyar Házat, amelyet 1930-ban avattak fel. Írók, költők – köztük a település neves tollforgatója, Szabolcska Mihály is jelen voltak az ünnepségen, ahol az Országos Magyar Párt elnöke, Bethlen György gróf és a korábbi külügyminiszter, Bánffy Miklós gróf üdvözletét is felolvasták.
– Dédnagyapám, Osztie Andor, az Országos Magyar Párt temes-torontáli főtitkára és a gyűjtés egyik kezdeményezője sajnos néhány hónappal az avató előtt elhunyt. Aztán jött a második világháború, a kommunizmus, és a közadakozásból felépült kultúrpalotát 1952-ben államosították, odaadták a Román Kommunista Pártnak és a Kommunista Ifjúsági Szervezetnek, 1967-ben a Sajtó Házának nevezték ki – mondja Tamás Péter tiszteletbeli magyar konzul.
Az 1989-es romániai forradalom után megpróbálták ugyan visszaigényelni, de nem jártak sikerrel.
Az épületet privatizálták, míg végül két román üzletember, a Cristescu testvérek tulajdonába került. Amikor három éve szállodává szerették volna alakítani, felháborodott a temesvári magyar közösség, de eredmény nélkül.
– Bennem már akkor megfogalmazódott, mi lenne, ha elődeinkhez hasonlóan mi is adománygyűjtésbe kezdenénk, és megvásárolnánk az ingatlant. Így történt – folytatja Tamás Péter.
– Miután megvolt az első tárgyalás Emil Cristescuval, nekiszegeztem a kérdést, eladja-e nekünk az épületet, mert mi azt megvásárolnánk tőle. Csodálkozott, mivel azt hitte, vissza akarjuk kérni. Amikor ezt kimondtam, még egyáltalán nem volt biztosított az anyagi háttér – tudom meg a temesvári magyar konzultól. A román üzletemberrel negyedév után egyeztek meg a 2,3 millió eurós vételárban, amely a romániai ingatlanpiacon teljesen korrektnek számít.
A temesvári Várbástya Egyesület – amelynek szintén Tamás Péter az elnöke – ezt követően kezdett komolyabban foglalkozni az üggyel. Gazdagon dokumentált ismertetőanyagot állítottak össze, amelyben az épület múltjára és jövőjére is kitértek.