– Melyek az árdrágulást és pénzromlást generáló tényezők általában és hazánkban?
– A legáltalánosabb megfogalmazás szerint akkor alakul ki a tervezettnél nagyobb infláció, ha felborul a kereslet és kínálat egyensúlya. Erre jó példa, hogy ha hirtelen sokan kezdenek el építkezni, akkor megnő az építőanyagok iránti kereslet, hiány alakul ki a piacon, és mivel a többlettermelés nem oldható meg azonnal, emelkednek az árak. Ha pedig a hiányzó termékeket külföldről kell beszerezni, és a forint történetesen gyenge az euróhoz képest, akkor az tovább fokozza az árak emelkedését. Hasonlóan inflációnövelő tényező lehet a szakemberhiány is. A cégek egyre nagyobb bérek ajánlásával próbálnak munkaerőhöz jutni. Ezt láthatjuk ma az építőiparban, a közúti szállítmányozásban vagy az online kereskedelemben. Ezeken kívül árfelhajtó az energiaárak növekedése, valamint hatása van a hiányok miatti áremelkedésnek is. Utóbbira a legaktuálisabb példa a gépjárműgyártást, a digitális iparágakat visszafogó krónikus csiphiány.
Általános elemzői vélemény az is, hogy a pénzbőség is inflációhoz vezethet. A Covid-járvány hatására az egyes országok központi bankjai és pénzügyminisztériumai – igaz, eltérő módszereket alkalmazva – jelentős mennyiségű „olcsó pénzt” pumpáltak a gazdaságba azért, hogy csökkentsék a gazdasági károkat. A kormányok – így a magyar is – közvetlenül az embereket is segítették a pandémia alatt. Az USA szövetségi kormánya az ország 2021. évi GDP-jének mintegy hat százalékát fordította a lakosság támogatására, amivel hatalmas keresletet teremtett, miközben a termelés több területen szinte leállt. Elemzők szerint ez a fő oka annak, hogy idén januárban 7,5 százalékra ugrott fel az infláció az USA-ban.
– Elvileg megvédhető lenne az elmúlt évekre jellemző alacsony inflációs szint Magyarországon?
– Nem gondolom! Nem csak mi, gyakorlatilag egyetlen ország sem tudja lezárni a határait az áremelkedés előtt, Magyarország pedig különösen nem, hiszen a hazai GDP közel nyolcvan százalékát teszi ki az export és import értéke. A miénk különösen nyitott gazdaság, a világpiaci hiányok és a geopolitikai zavarok miatti áremelkedés hatásai ezért nálunk is azonnal jelentkeznek.