Hitkérdés

Húsvétkor a keresztények világszerte Jézus feltámadását ünneplik.

520834565 - A holtak feltámadása – részlet a XI. századi cseh Visegrádi kódexből Fotó: Getty Images Fotó: Universal History Archive Forrás: Getty Images

Húsvétkor a keresztények világszerte Jézus feltámadását ünneplik.

A kereszténység legnagyobb ünnepén a hívők arra is emlékeznek, hogy a kétezer éve történt események nyomán saját testük is fel fog támadni a Biblia szerinti „végső napon”. Ám Jézus feltámadása a korai kereszténység óta nehezen fogható fel az emberek számára. Először a hiedelmek és a tudományos ismeretek ellentmondásai vetettek fel kérdéseket, a modern korban meg mintha éppen a biológia, kémia, fizika állna a feltámadás befogadhatóságának útjában.

A hit, hogy a test is képes feltámadni, a görögöktől származik. A II. századra épült be teljesen a keresztény hagyományba, de a judaizmus, az iráni zoroasztrizmus és később az iszlám is hitt benne. A keresztény feltámadás részleteit először Szent Ágoston írta le az Isten városáról című művében az V. század elején. Eszerint a feltámadás során olyan fizikai testek jelennek meg, amelyeket a halhatatlan lélek irányít. Kinézetre harminc év körüliek lesznek, ami megfelel Jézus aktív korának. Szent Ágoston kiemeli, hogy a földi valóval ellentétben a mennyben a lelket fogja szolgálni a test.

A kritikusok rögtön támadni kezdték a művet, nevetségesnek nevezve Szent Ágoston gondolatait. Hiszen mi történik csecsemőhalál esetén, mekkorára fog megnőni az újszülött? Mi lesz ­azokkal, akik valamilyen testi deformáció­val születtek, esetleg állatok ették meg őket, meg­fulladtak vagy tűzben haltak meg?

A XIII. században Aquinói Szent Tamás gyakorlatilag ott folytatta, ahol Szent Ágoston abbahagyta nyolc évszázaddal korábban. Tamás szerint a feltámadás napján mindenki azokkal a szervekkel fog életre kelni, amelyekkel meghalt. Ám testének nem lesznek földi vágyai, így nem lesz szükség étkezésre, ivásra és erotikára sem. Aquinói Szent Tamás tovább fűzte a gondolatot azzal, hogy ételek, ruhák, közlekedési eszközök, gyógyszerek, mennyei növények és állatok sem lesznek. Azok pedig, akik pokolra jutnak, olyan testet kapnak, amely megfelel rossz tulajdonságaiknak: rondát, tehetetlent, gonoszt és szenvedésre képest.

A XVII. századra a tudományos fejlődés tovább bonyolította a problémát. Robert Boyle, a modern kémia atyja azon kezdett el gondolkodni, hogy mi történhet azokkal, akiknek testrészei különféle helyekre kerülnek. Tehát akiket állatok tépnek szét vagy kannibálok esznek meg. Boyle szerint a megmaradó részünk – legyen az akármilyen kicsi is – elég lehet ahhoz, hogy Isten véghez vigye a feltámasztást.

A felvilágosodás és az észkultusz még több kérdést vetett fel, miközben a feltámadásról még teológusok is elismerik, hogy az emberi aggyal felfoghatatlan. A test újjáéledésének eszméje az elmúlt századokban gyakorlatilag kiveszett a kultúrából. Ma a hétköznapi keresztények leginkább úgy gondolják, hogy a lelkük él tovább a menny­ben (rosszabb esetben a pokolban). A test feltámadása hitkérdés, ezért nem foglalkoznak a tudományos megközelítéssel. Azt a transzhumanizmus képviselői próbálják megtenni. Ez az irányzat a tudományt és a technikát szeretné felhasználni az ember szellemi és fizikai képességeinek fejlesztésére, hogy kiküszöbölje a betegségeket, fogyatékosságokat, az öregedést és a halált.

Alekszej Turcsin és Maxim Csernyakov orosz tudósok 2018-ban jelentettek meg tudományos cikket a feltámadás lehetőségeiről. Hét verziót vázoltak fel a legvalószínűbbtől a leghihetetlenebbig. Az első kategóriába azok tartoznak, amelyek már ma is többé-kevésbé ismertek, és ezekről az ember még életében gondoskodhat. Ilyen a hibernáció, a plasztináció (a test tartósítása) vagy az agy kémiai konzerválása. Turcsin szerint ennél jóval valószínűbb, hogy száz–hatszáz év múlva a mesterséges intelligenciát hívja majd segítségül az emberiség. Ehhez komoly technikai fejlődésre van szükség, de a tudós szerint a folyamat vége az lesz, hogy a tudat feltölthetővé válik a mesterséges intelligencia rendszerébe. (A lehetőség már több filmkészítőt is megihletett, az Amazon Prime szolgáltató egyik jelenlegi sikersorozata, a Feltöltés is erről szól.)

Turcsin és Csernyakov megjegyzi, a mesterséges intelligenciában továbbélés esetén kérdéses, hogy a mesterséges személyiség mennyire felel meg az ember fizikai valójának, tehát van-e lelke. Itt az a kérdés, az illető hisz-e a lélekben. Amennyiben igen, akkor valóban felmerül, hogy reprodukálható-e a lélek mesterséges körülmények között. Turcsin és Csernyakov ezt nem valószínűsíti. További lehetőségként a DNS megőrzését vagy az időutazás lehetővé válása után a leszármazottaktól való DNS begyűjtését ajánlják, illetve felsorolják még a klónozást, a párhuzamos világokat, az ufók beavatkozását és a klasszikus, Isten általi feltámasztást is.

A keresztények többsége a transzhumanisták elképzeléseit a vallási tanításnál is nehezebben fogadja el. A többség egyszerű axiómaként kezeli, hogy vannak dolgok, amelyeket nem értünk, és ez nem is baj, hiszen nincs arra szükség, hogy mindent értsünk. A húsvét ráadásul a világ legnépesebb vallásának tagjai, 2,3 milliárd ember számára is egyre világiasabb, egyre inkább a kereskedelmi szempontok érvényesülnek ebben is – így a feltámadás kérdése manapság valóban egyre kevesebb embert foglalkoztat.

Borítókép: A holtak feltámadása – részlet a XI. századi cseh Visegrádi kódexből (Fotó: Getty Images)