A XVII. századra a tudományos fejlődés tovább bonyolította a problémát. Robert Boyle, a modern kémia atyja azon kezdett el gondolkodni, hogy mi történhet azokkal, akiknek testrészei különféle helyekre kerülnek. Tehát akiket állatok tépnek szét vagy kannibálok esznek meg. Boyle szerint a megmaradó részünk – legyen az akármilyen kicsi is – elég lehet ahhoz, hogy Isten véghez vigye a feltámasztást.
A felvilágosodás és az észkultusz még több kérdést vetett fel, miközben a feltámadásról még teológusok is elismerik, hogy az emberi aggyal felfoghatatlan. A test újjáéledésének eszméje az elmúlt századokban gyakorlatilag kiveszett a kultúrából. Ma a hétköznapi keresztények leginkább úgy gondolják, hogy a lelkük él tovább a mennyben (rosszabb esetben a pokolban). A test feltámadása hitkérdés, ezért nem foglalkoznak a tudományos megközelítéssel. Azt a transzhumanizmus képviselői próbálják megtenni. Ez az irányzat a tudományt és a technikát szeretné felhasználni az ember szellemi és fizikai képességeinek fejlesztésére, hogy kiküszöbölje a betegségeket, fogyatékosságokat, az öregedést és a halált.
Alekszej Turcsin és Maxim Csernyakov orosz tudósok 2018-ban jelentettek meg tudományos cikket a feltámadás lehetőségeiről. Hét verziót vázoltak fel a legvalószínűbbtől a leghihetetlenebbig. Az első kategóriába azok tartoznak, amelyek már ma is többé-kevésbé ismertek, és ezekről az ember még életében gondoskodhat. Ilyen a hibernáció, a plasztináció (a test tartósítása) vagy az agy kémiai konzerválása. Turcsin szerint ennél jóval valószínűbb, hogy száz–hatszáz év múlva a mesterséges intelligenciát hívja majd segítségül az emberiség. Ehhez komoly technikai fejlődésre van szükség, de a tudós szerint a folyamat vége az lesz, hogy a tudat feltölthetővé válik a mesterséges intelligencia rendszerébe. (A lehetőség már több filmkészítőt is megihletett, az Amazon Prime szolgáltató egyik jelenlegi sikersorozata, a Feltöltés is erről szól.)
Turcsin és Csernyakov megjegyzi, a mesterséges intelligenciában továbbélés esetén kérdéses, hogy a mesterséges személyiség mennyire felel meg az ember fizikai valójának, tehát van-e lelke. Itt az a kérdés, az illető hisz-e a lélekben. Amennyiben igen, akkor valóban felmerül, hogy reprodukálható-e a lélek mesterséges körülmények között. Turcsin és Csernyakov ezt nem valószínűsíti. További lehetőségként a DNS megőrzését vagy az időutazás lehetővé válása után a leszármazottaktól való DNS begyűjtését ajánlják, illetve felsorolják még a klónozást, a párhuzamos világokat, az ufók beavatkozását és a klasszikus, Isten általi feltámasztást is.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!