Tömör ige

Időnként jó, ha az ember szembesül a korábban leírt gondolataival, és azt mondja, ezt ma már nem így látom.

Időnként jó, ha az ember szembesül a korábban leírt gondolataival, és azt mondja, ezt ma már nem így látom.1990 márciusában, a rendszerváltás hajnalán írott nyelvművelő cikkeim egyikében kissé patetikusan fogalmazva a következőt vetettem papírra:

E sorok írója örül annak, hogy a legutóbbi népszavazáson valóban dönthettünk, de nem örül annak, hogy felbukkant a népszavazunk szó. Fölöslegesnek tartom, hogy a népszavazás szóból elvontunk egy igét, úgy vélem, most is mondhatjuk azt, hogy szavazunk.

Egyrészt azóta már tudom, hogy igen gyakori ez a szóalkotási mód, az elvonással keletkezett összetett ige megalkotása, másrészt nyugodtan mondhatjuk, hogy a népszavaz ige elterjedt, legutóbb a Népszavazzunk érvénytelenül! lózungban szólították fel így az állampolgárokat. Az elvonás úgy történik, hogy az összetett főnévből elvonják az utótag -ás, -és vagy -ó, -ő képzőjét, és új szóalak jön létre: a vegyelemzés, gyógykezelés szóból így keletkezett a vegyelemez és a gyógykezel, és az egyik (sajnálatos) legújabb példája a büntetőfékez, amely a büntetőfékezésből jött létre.

Finnországban a Hazai Nyelvek Kutatóközpontja (Kotimaisten kielten keskus) a honlapján (www.kotus.fi) több éve közzéteszi a hónap szavát.2022 márciusában a somesota volt, amely a sodankäyntiä sosiaalisen median aikakaudella szószerkezet rövid alakja, a jelentése: hadviselés a közösségi média korában.Ezzel kifejezve azt, hogy a háború első pillanatai óta az információkat valós időben osztották meg az emberek a különböző finn közösségi médiafelületeken.
Magyarországon a március hónap szava az agymosott lehetne.Az írás elején bemutatott kifejezésekhez hasonlóan jött létre. A kiinduló szó az agymosás, amelynek a jelentése természetesen átvitt értelemben a következő: alapos átnevelés; a gondolkodás gyökeres megváltoztatása meggyőzéssel, adatok adásával, esetleg szigorral, fenyegetéssel. Ebből az agymos ige átugrásával jött létre az agymosott befejezett melléknévi igenév (agymosott emberek), majd a többes szám jelét megkapva alkalmi szófajváltással főnévként jelentkezett a nyelvhasználatban: agymosottak.Ugyanígy keletkezett igenévi alak még a rendszerváltott (országok), modellváltó (egyetemek), sőt: odamegy ünneprontani, szeret delfinvadászni, tud lótuszülni.Gyakran a könnyű hangvétel kommunikációs kiszolgálói az így keletkezett igék, bár természetesen az agymosott nem humoros, hanem nagyon is komolyan vádló kifejezés. Stíluseszköznek tekinthetők, mert tréfás, szatirikus, játszi szavak, a kedélyeskedő mesterkéltség fanyar hangulatát árasztják. Időnként egyéni nyelvi ötletek, amelyek újszerűek, és eredeti módon érnek el humoros hatást, főleg az irodalomban, de a mindennapi nyelvhasználatban is, például: bájcseveg, műélvez, műkedvel, műfelháborodik, nyelvújít, pártvillong, megszakért, vadorzani, árbecsel, hátírok, álomjárok – mind-mind egyedi, egyszeri, alkalmi kifejezések.Mondatba foglalva: „Hadd lássam csak, mindjárt megszakértem én is.”

Lehet, időnként nyelvérzékünk berzenkedik ezek ellen az igei, illetve igenévi alakok ellen, mivel szokatlanok, ezt jelzi, hogy a sajtónyelvben idézőjelbe teszik, azonban, mint fentebb bebizonyosodott, szükség van rájuk, még akkor is, ha a korábbi nyelvművelő szakirodalom kifogásolta, netán helytelenítette.Tehát sokan föltehetik a kérdést: vajon helyesek ezek az igék?Helyes-e például a testszégyenít szó? („Mindig furcsa, hét hónap után is, hogy a pasim felveszi a telefont, visszahív, válaszol, és nem üvölt velem konfliktushelyzetben, nem minősít, nem testszégyenít.”) Természetesen igen, amennyiben a kommunikációs szükségességet megerősíti a szövegkörnyezet, illetve a szituáció. A legodaillőbb és legtömörebb kifejezésmód eszközeként.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pixabay)