Utazóból zarándok

Nemzeti Vallásturizmus Fórumot rendeztek nemrégiben Esztergomban, amelyen kijelölték a turisztikai ágazat stratégiai irányvonalait. Az egyházi értékkincsek vallásturisztikai hasznosításáról Szontágh Szabolccsal, a Nemzeti Vallásturizmus Tanács főtitkárával és a Magyar Turisztikai Ügynökség vallási turizmusért felelős programigazgatójával beszélgettünk.

Budapest, 2021. december 1. Szontágh Szabolcs, a Magyar Turisztikai Ügynökség vallási turizmus programigazgatója, a Nemzeti Vallásturizmus Tanács főtitkára beszédet mond a Nemzeti Vallásturizmus Tanács alakulóünnepségén a Karmelita kolostorban 2021. december 1-jén. MTI/Szigetváry Zsolt Fotó: Szigetváry Zsolt Forrás: MTI

– Az egyházak mennyire nyitottak a kezdeményezésre?
– Nyitottak, de fontos, hogy elsődleges küldetésük a hitéleti tevékenység biztosítása. Számukra a turizmus nem cél, hanem eszköz arra, hogy bemutassák az egyházi értékeket, segítsék a hívő ember életútját. Több egyházi vezető is úgy fogalmazott, el kell érni, hogy aki turistaként érkezik egy-egy ilyen helyszínre, zarándokként távozzon. 

Liszka Levente kollégámmal a Magyar Turisztikai Ügynökségen belül kezdtük el szervezetten a munkát, az intézkedési tervet az egyházakkal együttműködve alakítottuk ki. Sikerként könyveljük el, hogy a világ legmeghatározóbb fátimai vallásturisztikai kongresszusának 2020-ban Magyarország lett a díszvendége.
– Készült felmérés a hazai egyházi értékkincsekről. Hány turisztikai célpontot azonosítottak?
– Közel négyezer értékkincsről beszélhetünk, ebben a legismertebb templomaink éppúgy benne vannak, mint a kolostorromok. Az intézkedési tervben kétszázharminc tételes értékkincslistával kezdtünk el dolgozni. A legfontosabb egyházi értékkincseket neveztük el zászlóshajóknak. 

Ezek ismertek, nem kell rájuk külön felhívni a figyelmet. Köztük van Szeged, Esztergom, Tihany, Pannonhalma, a Dohány utcai zsinagóga, Debrecen. A második kategóriába soroltuk az értékkincsbővítőket, azokat a helyszíneket, amelyek látogathatók, mégis fel kell rájuk hívni a figyelmet. Akik például a Balatonra utaznak, általában megnézik Tihanyt. Zircig kevesebben mennek el, többségük csak Eplényig jut el, Bakonybélig pedig még ennél is kevesebben. A harmadik csoportba az értékkincs-kiegészítők tartoznak, azok a rejtőzködő helyszínek, amelyekhez el kell vezetnünk a látogatót.
– Milyen segítséget tudnak neki nyújtani?
– Jelenleg különböző csomagok összeállításán dolgozunk. Ajánlatainknak komplexnek kell lenniük, hiszen másképpen kell megszólítani azt, aki a kulturális, esztétikai tartalmat keresi egy-egy ilyen úton, mint azt, aki a hitélmény-tapasztalatot. Vegyük a Feldebrő–Demjén–Eger–Bélapátfalva „csomagot”. 

Feldebrőn az Aba nemzetségnek van történelmi lenyomata, Demjénnek a barlangfürdő a vonzereje, Eger önmagáért beszél, míg a bélapátfalvai ciszterci apátságról kevesen tudnak. De mivel bevettük ebbe az együttesbe, ismertté válik. Használni fogjuk a mobilapplikációk nyújtotta előnyöket is, illetve készül olyan gyűjtőhonlap, amelyen felekezeti és programbontásban, valamint élménykínálatok szerint is rá lehet majd keresni a vallásturisztikai desztinációkra. Nemsokára nyomdába kerül az a kiadványunk is, amely átfogó képet nyújt az ország értékkincseiről.

Borítókép: Szontágh Szabolcs (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)