Kotyvasztás

Bakteriális fertőzésnek, a vírushelyzetnek és legfőképp a sajátos amerikai szabályozásnak tudható be a helyzet.

Az amerikai szülési kultúra lényegesen különbözik az európai modelltől. Az édesanyák szigorúan csak a gyermekágyi időszakot (hat hét) töltik otthon, majd mennek vissza dolgozni.
A fizetett szülési szabadság hiánya miatt nagyon kevesen szoptatnak, a gyerekek inkább tápszeren nőnek fel. Az amerikai betegségmegelőzési hivatal 2019-es tanulmánya szerint a folyamat még inkább igaz a fekete közösségben, ahol a gyerekeket szinte teljesen tápszeresen nevelik.

Az amerikai piac mindössze négy gyártó kezében van (Abbott, Perrigo, Nestlé és Mead Johnson), ezek adják a termelés kilencven százalékát. A legnagyobb gyártó, az Abbott michigani üzemében nemrég speciális baktériumfajtát találtak, amely meningitiszt okoz. A fertőzött babák közül ketten meg is haltak, így az amerikai gyógyszerészeti hatóság azonnal visszahívta az Abbott termékeit, és bezáratta a michigani gyárat, amely önmagában az országos termelés egyötödéért volt felelős.

További probléma, hogy a szövetségi kormány a tápszerek legnagyobb vásárlója az 1972-ben elindított Nőknek, Újszülötteknek és Gyerekeknek Szóló Speciális Kiegészítő Táplálási Program (WIC) keretében. A mezőgazdasági minisztérium felvásárolja a tápszerek felét, hogy azt speciális követelményeknek megfelelő, szegényebb családok számára tegye elérhetővé, tehát ez a mennyiség hiányzik az üzletek polcairól. Ráadásul a boltok csak azon gyártókat szeretik árusítani, és a gyerekorvosok is azokat ajánlják, amelyeknek van WIC-szerződésük. Ez az említett négy cég. A többi amerikai gyártó a piac nyolc százalékát adja az országban.

Tápszerimport pedig összesen két százalékban van jelen. Kutatások bebizonyították ugyan, hogy az európai tápszerek jobbak, mint az amerikaiak, mivel az unió tilt bizonyos cukorfajtákat, például a kukoricaszirupot, és magasabb laktóztartalmat ír elő, ám az amerikai piacvédelmi intézkedések miatt gyakorlatilag nincs európai import az országba. Az európai gyártók közül a Danone, a világ második legnagyobb tápszergyártója látta meg az üzleti lehetőséget, így január és március között háromszorosára növelte amerikai exportját.

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy naponta szólalnak meg egyik városból a másikba autózó, tápszert kereső édesanyák, akik a hiányra és az akár több száz dolláros árcédulára panaszkodnak. Mások megpróbálnak otthon tápszert kotyvasztani, a házi tápszerről szóló Google-keresések száma az elmúlt hónapban 2400 százalékkal nőtt. Joe Biden hidegháborús termelési törvényt vezetett be a probléma megoldására, és felszólította a hadsereget az európai importra. 

Az első repülő 132 raklapnyi, 35 tonna tápszerrel a napokban meg is érkezett Amerikába, de a termékek bevizsgálása még tart, és utána sem kerülnek a polcokra, hanem a WIC programban osztják szét őket. Biden ugyanakkor megkönnyítette a programba kerülés lehetőségét.

Az amerikai gyógyszerészeti hatóság mindent megtesz, hogy az Abbott michigani gyára két héten belül újraindulhasson, de hat-nyolc hétbe biztosan beletelik, mire a termékek a lakosság számára is megvásárolhatóvá válnak, így azok az édesanyák, akik nem anyatej mellett, hanem gyermekük speciális táplálási igénye miatt választják a tápszert, már gyermekük életéért aggódnak a sajtóban és a közösségi médiában.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)