Zombitűz

Vérvörösre változott az ég Kína egyik kikötővárosában két hete, ami ­kisebb pánikhangulatot okozott. Indiában minden idők legnagyobb hőhulláma, Spanyolországban húsz éve nem látott forróság pusztít. Egyre több veszélyes időjárási anomáliával szembesül a XXI. század embere, de a klímaváltozás hatásait még mindig nem vesszük komolyan.

USA-WEATHER/ A texasi Round Rock városában idén márciusban pusztító tornádó „eltüntette” egy családi ház tetejét. Erősödő viharzónák Fotó: Reuters Fotó: ADREES LATIF Forrás: Reuters

Vimal Mishra, az Indiai Technológiai Intézet klímakutatója szerint a mostani hőhullám azért különleges, mivel nagyon korán érkezett, hatalmas területet borított be a két országban, és hosszú ideig tart. Szakértők szerint a legnagyobb probléma a búzatermelés visszaesése lesz, ami az orosz–ukrán konfliktussal együtt súlyos ellátási zavarokat okozhat. Spanyolországban jelenleg nem ilyen nehéz a helyzet, de a rendkívüli hőhullám szokatlan májusban. A forróság nyáron gyakori, de spanyol meteorológusok szerint húsz éve nem fordult elő, hogy ennyire korán érkezzen. A klímaváltozással összefüggő társadalmi és gazdasági változások régóta ismertek a kutatók előtt. A melegedéssel egy időben történő népességnövekedés és a kettőből adódó erőforráshiány az elmúlt években egyre többször vált egyértelművé, amikor rekorderős hurrikánok, illetve hatalmas tornádóövek tarolták le az amerikai kontinens fontos élelmiszer-termelő területeit. 1980 júniusában egyetlen éjszaka alatt hét tornádó csapott le Nebraskára például.

A Patricia hurrikán 2015-ben 346 kilométer/órás sebességgel csapott le a Mexikói-öbölre.

A né­gyes kategóriájú hurrikán elvonulta után olyan képek járták be a közösségi médiát, amelyeken a hurrikán előtt zöldellő fák és termő mezők láthatók, a hurrikán után viszont csonkig letarolt, élettelen területet mutattak a felvételek. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) májusi jelentése szerint a XIX. század közepe óta közel tízszázalékos hanyatlás tapasztalható a búza-, kukorica-, szója- és rizstermelésben. Az éghajlatváltozásból következő hőhullámok, aszályok, árvizek, viharok egyre csökkentik a növények kártevők és betegségek elleni védekezőképességét, amelyek a melegedés miatt egyre északabbra húzódnak.

A szélsőséges időjáráshoz való alkalmazkodás 1,5 fokos hőmérséklet-emelkedés esetén 63 milliárd dollárt emészt fel az évszázad végéig, ám ha háromfokos növekedés lesz, a költségek elérik majd a 128 milliárdot. Bár a párizsi klímaegyezmény kétfokos emelkedést tűzött ki célul, a tudósok már most egyetértenek, hogy az gyakorlatilag tarthatatlan. A legpesszimistább becslések akár hatfokos emelkedést sem tartanak kizártnak.

Az IPCC a négy legfontosabb termény hozamában tíz-harminc százalékos csökkenést valószínűsít az évszázad végére. Magyarország kukoricatermelése akár hatvan-nyolcvan százalékkal is csökkenhet.

A problémákra válaszul Jonathan Erdman, a Weather Channel veterán meteorológusa katalógust állított össze, amelyben az elmúlt évtizedek legjelentősebb időjárási anomáliáit veszi sorra. Erdman reméli, hogy a kezdeményezés minél több fiatal figyelmét ragadja meg. A Twitteren valóban elkezdtek terjedni például az 1993-as márciusi szupervihar képei, amikor közel kétméteres hótorlaszok épültek Alabamában, Floridában is hó hullott, 270-en haltak meg, és mai áron közel 11 milliárd dollár kár keletkezett. Népszerűek a 2020-as szibériai erdőtüzek után készült videók is. Harmincnyolc fokot mértek Verhojanszkban, a legmelegebbet az északi sarkkör környékén, amelyet az időjárási adatrögzítés óta tapasztaltak a tudósok. Az erdőtüzek nagyobb területet érintettek, mint Görögország, és az Északi-sarkon még 2021 augusztusában sem volt teljesen füstmentes a levegő. 2021 decemberében „zombitüzekről” készültek videók, ahogy az erdőtüzekből megmaradt parázs krátereket éget a hóba, és fumarolaként pöfékel.

Az amerikaiak a 2018-as kaliforniai erdőtüzeket is szívesen osztják meg. Redding városa júliusban gyulladt ki, ezerhatszáz épület semmisült meg, és okozta a mai napig az egyik legnagyobb erdőtüzet. Ugyanis egy tornádószerű forgószél is képződött, amely felszívta a tüzet, és olyan területeket, köztük otthonokat, erdőket és nagyfeszültségű telepeket is lerombolt, amelyek egyébként a szélirány okán nem lettek volna veszélyben. A „tűznádóként” elhíresült jelenség egy F3-as tornádó erejének felelt meg. Kaliforniában összesen két ilyen erősségű forgószél pusztított, a legutóbbi a hetvenes években.

Az áradások sem maradtak ki Erdman felsorolásából. A 2015-ös chilei árvíz, amikor tizennégy évnyi csapadék zúdult az Atacama sivatagra 24 óra alatt, több megosztásban szerepel. Ugyanígy jelentek meg ismét képek a tavaly nyári németországi áradásokról is, amelyben több mint 180-an vesztették életüket. Az IPCC elemzése szerint Lengyelország, Németország, Ausztria, Svájc, Franciaország és Olaszország egyes területein várható, hogy a százévenkénti gyakorisággal jelentkező árvizek előfordulása sűrűsödni fog.

A twitterezők felhívják a figyelmet, hogy Erd­man listájának túlnyomó többsége a 2010-es és 20-as évekből való, alig találni néhány XX. század végi eseményt. A különleges, sokszor pusztító időjárási jelenségek azonban hiába szaporodnak, a kínai esethez hasonlóan legfeljebb pillanatnyi ijedelmet váltanak ki.

Borítókép: A texasi Round Rock városában idén márciusban pusztító tornádó „eltüntette” egy családi ház tetejét. Erősödő viharzónák (Fotó: Reuters)