A kínai közösségi oldalt, a Weibót május 9-én meglepő képek lepték el.
A skarlátvörös égbolt egyesek szerint az apokalipszisra emlékeztetett. A találgatások azonnal elindultak, hogy vajon tűz vagy ismeretlen égi jelenség okozhatja a szokatlan látványt. A kínai meteorológiai hivatal szerint Csuszan kikötővárosban aznap a felhős ég és szitáló eső együtt okozta a különleges fénytöréshez kötődő látványt.
A légkörbe kerülő nagy vízkoncentráció aeroszolokat képzett, amelyek megtörték és szétszórták a halászhajók fényét.
Érdekes módon a Weibón terjedő képeket 150 millióan látták, míg az Új-Zélandon felfedezett tengeriszivacs-fehéredésről alig esik szó. A wellingtoni Viktória Egyetem idén áprilisban szervezett kutatóutat Új-Zéland déli részén. A tudósok számos olyan tengeri szivacsot láttak, amely elvesztette színét. A Nagy-korallzátony kétharmadának fehéredéséről számos tudományos kutatás született már. A tengerek melegedése nyomán a korallal szimbiózisban élő, a korall színét adó algák kilökődnek, így a korall kifehéredik. Ha az algák nem épülnek vissza a korall szöveteibe, az hosszú távon a korall pusztulását is okozza.
A visszaépülés pedig a tengerek melegedése miatt nem valószínű, így a folyamat visszafordíthatatlannak látszik. Ez pedig azért óriási probléma, mivel a korallok az óceánok táplálékláncának fontos részei. A tengeri szivacsok a koralloknál elvileg jobban viselik a tengerek hőmérséklet-változásait. Korábban Tasmánia partjainál találkoztak a kutatók a mostani szivacsfehéredéshez hasonló esettel, de ilyen kiterjedt pusztulás (egyes nyilatkozatok szerint a szivacsok 95 százalékáról is szó lehet) korábban soha nem történt.
Szintén viszonylag kevés szó esik a közösségi médiában az Indiában és Pakisztánban március óta tartó hőhullámról. Újdelhiben jelenleg több mint negyven fok van, Pakisztán egyes részein 49 fokot mértek. A hőmérséklet éjszaka sem csökken harminc fok alá, így az emberi és állati szervezeteknek nincs lehetőségük a regenerálódásra. A májusi átlaghőmérséklet az elmúlt 122 év legmagasabbja.
Vimal Mishra, az Indiai Technológiai Intézet klímakutatója szerint a mostani hőhullám azért különleges, mivel nagyon korán érkezett, hatalmas területet borított be a két országban, és hosszú ideig tart. Szakértők szerint a legnagyobb probléma a búzatermelés visszaesése lesz, ami az orosz–ukrán konfliktussal együtt súlyos ellátási zavarokat okozhat. Spanyolországban jelenleg nem ilyen nehéz a helyzet, de a rendkívüli hőhullám szokatlan májusban. A forróság nyáron gyakori, de spanyol meteorológusok szerint húsz éve nem fordult elő, hogy ennyire korán érkezzen. A klímaváltozással összefüggő társadalmi és gazdasági változások régóta ismertek a kutatók előtt. A melegedéssel egy időben történő népességnövekedés és a kettőből adódó erőforráshiány az elmúlt években egyre többször vált egyértelművé, amikor rekorderős hurrikánok, illetve hatalmas tornádóövek tarolták le az amerikai kontinens fontos élelmiszer-termelő területeit. 1980 júniusában egyetlen éjszaka alatt hét tornádó csapott le Nebraskára például.
A Patricia hurrikán 2015-ben 346 kilométer/órás sebességgel csapott le a Mexikói-öbölre.
A négyes kategóriájú hurrikán elvonulta után olyan képek járták be a közösségi médiát, amelyeken a hurrikán előtt zöldellő fák és termő mezők láthatók, a hurrikán után viszont csonkig letarolt, élettelen területet mutattak a felvételek. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) májusi jelentése szerint a XIX. század közepe óta közel tízszázalékos hanyatlás tapasztalható a búza-, kukorica-, szója- és rizstermelésben. Az éghajlatváltozásból következő hőhullámok, aszályok, árvizek, viharok egyre csökkentik a növények kártevők és betegségek elleni védekezőképességét, amelyek a melegedés miatt egyre északabbra húzódnak.
A szélsőséges időjáráshoz való alkalmazkodás 1,5 fokos hőmérséklet-emelkedés esetén 63 milliárd dollárt emészt fel az évszázad végéig, ám ha háromfokos növekedés lesz, a költségek elérik majd a 128 milliárdot. Bár a párizsi klímaegyezmény kétfokos emelkedést tűzött ki célul, a tudósok már most egyetértenek, hogy az gyakorlatilag tarthatatlan. A legpesszimistább becslések akár hatfokos emelkedést sem tartanak kizártnak.
Az IPCC a négy legfontosabb termény hozamában tíz-harminc százalékos csökkenést valószínűsít az évszázad végére. Magyarország kukoricatermelése akár hatvan-nyolcvan százalékkal is csökkenhet.
