Zombitűz

Vérvörösre változott az ég Kína egyik kikötővárosában két hete, ami ­kisebb pánikhangulatot okozott. Indiában minden idők legnagyobb hőhulláma, Spanyolországban húsz éve nem látott forróság pusztít. Egyre több veszélyes időjárási anomáliával szembesül a XXI. század embere, de a klímaváltozás hatásait még mindig nem vesszük komolyan.

USA-WEATHER/ A texasi Round Rock városában idén márciusban pusztító tornádó „eltüntette” egy családi ház tetejét. Erősödő viharzónák Fotó: Reuters Fotó: ADREES LATIF Forrás: Reuters

A kínai közösségi oldalt, a Weibót május 9-én meglepő képek lepték el.

A skarlátvörös égbolt egyesek szerint az apokalipszisra emlékeztetett. A találgatások azonnal elindultak, hogy vajon tűz vagy ismeretlen égi jelenség okozhatja a szokatlan látványt. A kínai meteorológiai hivatal szerint Csuszan kikötővárosban aznap a felhős ég és szitáló eső együtt okozta a különleges fénytöréshez kötődő látványt.

A légkörbe kerülő nagy vízkoncentráció aeroszolokat képzett, amelyek megtörték és szétszórták a halászhajók fényét.

Érdekes módon a Weibón terjedő képeket 150 millióan látták, míg az Új-Zélandon felfedezett tengeriszivacs-fehéredésről alig esik szó. A wellingtoni Viktória Egyetem idén áprilisban szervezett kutatóutat Új-Zéland déli részén. A tudósok számos olyan tengeri szivacsot láttak, amely elvesztette színét. A Nagy-korallzátony kétharmadának fehéredéséről számos tudományos kutatás született már. A tengerek melegedése nyomán a korallal szimbiózisban élő, a korall színét adó algák kilökődnek, így a korall kifehéredik. Ha az algák nem épülnek vissza a korall szöveteibe, az hosszú távon a korall pusztulását is okozza.

A visszaépülés pedig a tengerek melegedése miatt nem valószínű, így a folyamat visszafordíthatatlannak látszik. Ez pedig azért óriási probléma, mivel a korallok az óceánok táplálékláncának fontos részei. A tengeri szivacsok a koralloknál elvileg jobban viselik a tengerek hőmérséklet-változásait. Korábban Tasmánia partjainál találkoztak a kutatók a mostani szivacsfehéredéshez hasonló esettel, de ilyen kiterjedt pusztulás (egyes nyilatkozatok szerint a szivacsok 95 százalékáról is szó lehet) korábban soha nem történt.

Szintén viszonylag kevés szó esik a közösségi médiában az Indiában és Pakisztánban március óta tartó hőhullámról. Újdelhiben jelenleg több mint negyven fok van, Pakisztán egyes részein 49 fokot mértek. A hőmérséklet éjszaka sem csökken harminc fok alá, így az emberi és állati szervezeteknek nincs lehetőségük a regenerálódásra. A májusi átlaghőmérséklet az elmúlt 122 év legmagasabbja.

Vimal Mishra, az Indiai Technológiai Intézet klímakutatója szerint a mostani hőhullám azért különleges, mivel nagyon korán érkezett, hatalmas területet borított be a két országban, és hosszú ideig tart. Szakértők szerint a legnagyobb probléma a búzatermelés visszaesése lesz, ami az orosz–ukrán konfliktussal együtt súlyos ellátási zavarokat okozhat. Spanyolországban jelenleg nem ilyen nehéz a helyzet, de a rendkívüli hőhullám szokatlan májusban. A forróság nyáron gyakori, de spanyol meteorológusok szerint húsz éve nem fordult elő, hogy ennyire korán érkezzen. A klímaváltozással összefüggő társadalmi és gazdasági változások régóta ismertek a kutatók előtt. A melegedéssel egy időben történő népességnövekedés és a kettőből adódó erőforráshiány az elmúlt években egyre többször vált egyértelművé, amikor rekorderős hurrikánok, illetve hatalmas tornádóövek tarolták le az amerikai kontinens fontos élelmiszer-termelő területeit. 1980 júniusában egyetlen éjszaka alatt hét tornádó csapott le Nebraskára például.

A Patricia hurrikán 2015-ben 346 kilométer/órás sebességgel csapott le a Mexikói-öbölre.

A né­gyes kategóriájú hurrikán elvonulta után olyan képek járták be a közösségi médiát, amelyeken a hurrikán előtt zöldellő fák és termő mezők láthatók, a hurrikán után viszont csonkig letarolt, élettelen területet mutattak a felvételek. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) májusi jelentése szerint a XIX. század közepe óta közel tízszázalékos hanyatlás tapasztalható a búza-, kukorica-, szója- és rizstermelésben. Az éghajlatváltozásból következő hőhullámok, aszályok, árvizek, viharok egyre csökkentik a növények kártevők és betegségek elleni védekezőképességét, amelyek a melegedés miatt egyre északabbra húzódnak.

A szélsőséges időjáráshoz való alkalmazkodás 1,5 fokos hőmérséklet-emelkedés esetén 63 milliárd dollárt emészt fel az évszázad végéig, ám ha háromfokos növekedés lesz, a költségek elérik majd a 128 milliárdot. Bár a párizsi klímaegyezmény kétfokos emelkedést tűzött ki célul, a tudósok már most egyetértenek, hogy az gyakorlatilag tarthatatlan. A legpesszimistább becslések akár hatfokos emelkedést sem tartanak kizártnak.

Az IPCC a négy legfontosabb termény hozamában tíz-harminc százalékos csökkenést valószínűsít az évszázad végére. Magyarország kukoricatermelése akár hatvan-nyolcvan százalékkal is csökkenhet.

A problémákra válaszul Jonathan Erdman, a Weather Channel veterán meteorológusa katalógust állított össze, amelyben az elmúlt évtizedek legjelentősebb időjárási anomáliáit veszi sorra. Erdman reméli, hogy a kezdeményezés minél több fiatal figyelmét ragadja meg. A Twitteren valóban elkezdtek terjedni például az 1993-as márciusi szupervihar képei, amikor közel kétméteres hótorlaszok épültek Alabamában, Floridában is hó hullott, 270-en haltak meg, és mai áron közel 11 milliárd dollár kár keletkezett. Népszerűek a 2020-as szibériai erdőtüzek után készült videók is. Harmincnyolc fokot mértek Verhojanszkban, a legmelegebbet az északi sarkkör környékén, amelyet az időjárási adatrögzítés óta tapasztaltak a tudósok. Az erdőtüzek nagyobb területet érintettek, mint Görögország, és az Északi-sarkon még 2021 augusztusában sem volt teljesen füstmentes a levegő. 2021 decemberében „zombitüzekről” készültek videók, ahogy az erdőtüzekből megmaradt parázs krátereket éget a hóba, és fumarolaként pöfékel.

Az amerikaiak a 2018-as kaliforniai erdőtüzeket is szívesen osztják meg. Redding városa júliusban gyulladt ki, ezerhatszáz épület semmisült meg, és okozta a mai napig az egyik legnagyobb erdőtüzet. Ugyanis egy tornádószerű forgószél is képződött, amely felszívta a tüzet, és olyan területeket, köztük otthonokat, erdőket és nagyfeszültségű telepeket is lerombolt, amelyek egyébként a szélirány okán nem lettek volna veszélyben. A „tűznádóként” elhíresült jelenség egy F3-as tornádó erejének felelt meg. Kaliforniában összesen két ilyen erősségű forgószél pusztított, a legutóbbi a hetvenes években.

Az áradások sem maradtak ki Erdman felsorolásából. A 2015-ös chilei árvíz, amikor tizennégy évnyi csapadék zúdult az Atacama sivatagra 24 óra alatt, több megosztásban szerepel. Ugyanígy jelentek meg ismét képek a tavaly nyári németországi áradásokról is, amelyben több mint 180-an vesztették életüket. Az IPCC elemzése szerint Lengyelország, Németország, Ausztria, Svájc, Franciaország és Olaszország egyes területein várható, hogy a százévenkénti gyakorisággal jelentkező árvizek előfordulása sűrűsödni fog.

A twitterezők felhívják a figyelmet, hogy Erd­man listájának túlnyomó többsége a 2010-es és 20-as évekből való, alig találni néhány XX. század végi eseményt. A különleges, sokszor pusztító időjárási jelenségek azonban hiába szaporodnak, a kínai esethez hasonlóan legfeljebb pillanatnyi ijedelmet váltanak ki.

Borítókép: A texasi Round Rock városában idén márciusban pusztító tornádó „eltüntette” egy családi ház tetejét. Erősödő viharzónák (Fotó: Reuters)