E tájegység középkori templomait, egyházművészeti emlékeit és kulturális kincseit mutatja be Udvarhelyi Nándor könyve. Az igényes kiállítású – Mudrák Attila és Udvarhelyiné Hyross Amelita felvételeivel gazdagon illusztrált – munka összefoglalja a legszükségesebb földrajzi és történelmi ismereteket, majd kirándulásra hívja az olvasót.
A medence tíz, falképekkel ékes középkori templomát felkereső túra Csíksomlyóról indul – honnan máshonnan? Hisz e település Magyarország és Erdély egyik legnagyobb zarándokhelye, és évszázadokon át az itteni ferences kolostor segített a katolikus hit megtartásában, megerősítésében, terjesztésében. Sokak számára a Napba öltözött asszony, vagyis a Madonna-kegyszobor felkeresése a csíksomlyói búcsú elmaradhatatlan része.
A helyszínre érkező moldvai magyarok ugyanakkor sajátos elemmel egészítik ki a programot: pünkösdvasárnap hajnalban a Kis-Somlyó hegyen gyűlnek össze, és imádkozva, énekelve várják a felkelő napot, melyet – a látásromlás és retinasérülés elkerülése végett – kendőt át néznek. Meggyőződésük szerint a Szentlelket vagy Szűz Máriát pillanthatják meg benne.
Eme elfoglaltságban egyesek eleink nap- és holdkultuszának máig fennmaradt jeleit vélték felfedezni, mások – így Pócs Éva néprajzkutató és folklorista – rámutattak: a nap és a hold köszöntésére Európa-szerte akadnak keresztény példák, és semmilyen adat nem bizonyítja, hogy ez ősmagyar eredetű szokás volna…
Csíkrákoson viszont alighanem más a helyzet: a plébániatemplom külső falán látható – emberi alakokat, állatfigurákat, égitesteket ábrázoló – freskók értelmezése ugyan mind a mai napig megosztja a kutatókat, de Sisa Béla építész amellett érvel, hogy a táltos égi útjának állomásait mutatják be, vagyis az ősi magyar hitvilág emlékeit, amelyekhez hasonló sehol sem akad a Kárpát-medencében.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!