Szabadság

Szabadság – többletjelentése van ennek a szónak II. Rákóczi Ferenc szülőhelyén.

Borsi, 2017. március 26. II. Rákóczi Ferenc mellszobra a fejedelem szülõháza, a felújításra váró Rákóczi-kastély elõtt a születésének 341. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség napján a szlovákiai Borsiban 2017. március 26-án. Az Országgyûlés 2015. március 17-én II. Rákóczi Ferenc emléknapjává nyilvánította március 27-ét, Erdély és Magyarország fejedelmének, a Rákóczi-szabadságharc vezetõjének születésnapját. MTI Fotó: Vajda János Fotó: Vajda János

Péntekenként a munkaidő végével kezdődik a nyár. Budapesttől alig háromórányira, a magyar–szlovák határtól öt percre. Este hét órára éppen odaérünk a Rákóczi-várkastélyba, a Nyáresti koncertek Borsiban című rendezvényre. Legutóbb a Közép-európai Vonósnégyes muzsikájával indult a szabadság. Bach első akkordjaival.

Szabadság – többletjelentése van ennek a szónak II. Rákóczi Ferenc szülőhelyén, de vegyük csak sorba, milyen különös világba lépünk a boltíves kapun át. A várudvar járólapján az Emlékiratokból vett idézet fogadja a látogatót: 

Minden cselekedetem célja kizárólag a szabadság szeretete volt és az a vágy, hogy hazámat az idegen járom alól felszabadítsam…

Hogy hányféle módja van a szabadságnak, az tudja csak igazán, aki megtapasztalta a rabságot. 

Munkács várának ostromát, a hősies helytállást és az erőd átadását a császári csapatoknak – gyerekfejjel . Milyen érzés lehetett? Madarász Viktor olajképén Zrínyi Ilona védelmezőn öleli magához gyermekeit, Ferencet és Juliannát a vizsgálóbírái előtt. Fia 12 évesen már ott forgolódott a bástyákon, a vár feladása után viszont  I. Lipót bécsi gyámsága alá került. Édesanyját soha többé nem látta.

A spanyol örökösödési háború küszöbén, 1700 őszén XIV. Lajos francia király megüzente az ifjú Rákóczi Ferencnek, hogy álljon az elégedetlenkedő magyarok élére. A Napkirály érdekei ezt diktálták a Bourbon–Habsburg ellentét kiéleződése, a megüresedő spanyol trónért folytatott versengés miatt.

Ugyanakkor logikus lépésnek látszott Rákóczitól is a felelet: „Franciaország jóléte és érdeke, úgymond, azonos Magyarország jólétével és érdekeivel; a rendek elégedetlenek a bécsi udvar törvénytelen eljárásával; most inkább, mint bármikor, célt lehet érni, ha Franciaország a magyaroktól meg nem vonja segélyét” – és XIV. Lajos valóban jelentékeny pénzbeli és fegyveres segítséget ígért.

Csakhogy a sárosi főúr Napkirályhoz írott levelét rosszul megválasztott bizalmasa, Longueval belga császári tiszt a bécsi udvar kezébe juttatta.

Innentől az események felgyorsulnak. Rákóczi bécsújhelyi fogsága a borsi várkastély kiállításán is nyomon követhető, a történelmi falak között kialakított szabadulószoba pedig átélhetővé teszi, milyen lehetett megszervezni és végrehajtani a szökést. 

A szabadulószobás játékban a résztvevő feladata: belebújni az ifjú nemes bőrébe, dragonyosöltözetet húzni, és megismételni a bravúrt az éj leple alatt.

A koncepció a történelmi hűség jegyében rögzíti, hogy nagysárosi kastélyából Rákóczi az utolsó pillanatig elmenekülhetett volna, de ő nem akarta magára hagyni beteg hitvesét. 

Az 1701. április 18-án éjjel történtekre a főszereplő így emlékezik: „erős ütéstől kinyílik az ágyhoz közeli ajtó, és két, általam jól ismert, Salm-ezredbeli százados gyertyával és pisztolyokkal fölfegyverezve körülvette az ágyat, és engem a császár nevében fogolynak nyilvánított.” 

Hősünket a bécsújhelyi várbörtön ugyanazon cellájába zárják, amelyből nagyapja, Zrínyi Péter harminc évvel korábban a vérpadra lépett. (Ismerték jól a császáriak a megfélemlítés lélektani eszközeit…) 

A vád: felségárulás. Az ítélet – éppúgy, mint Zrínyi Péter esetében – csakis halálos lehet. De ezt már az ifjú feleség, a Napkirály távoli rokona sem nézheti tétlenül, minden kapcsolatát latba veti, majd parasztasszonynak öltözve bejut a várba, és megszerzi a börtön kulcsát.

A kalandok ezzel korántsem érnek véget, így a látogatónak is számos akadályt kell még elhárítania hősünk megmentése érdekében. Hogy az megélhesse a szabadságharc kibontakozását. Hogy majd ne kalandorként tekintsen rá az utókor – ahogyan azt a szlovák iskolákban ma is előszeretettel teszik –, hanem lássa meg, ki volt: nagyságos fejedelem.

Borítókép: II. Rákóczi Ferenc mellszobra a fejedelem szülőháza, a felújításra váró Rákóczi-kastély előtt a születésének 341. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség napján a szlovákiai Borsiban 2017. március 26-án (Fotó: MTI/Vajda János)