Munkács várának ostromát, a hősies helytállást és az erőd átadását a császári csapatoknak – gyerekfejjel . Milyen érzés lehetett? Madarász Viktor olajképén Zrínyi Ilona védelmezőn öleli magához gyermekeit, Ferencet és Juliannát a vizsgálóbírái előtt. Fia 12 évesen már ott forgolódott a bástyákon, a vár feladása után viszont I. Lipót bécsi gyámsága alá került. Édesanyját soha többé nem látta.
A spanyol örökösödési háború küszöbén, 1700 őszén XIV. Lajos francia király megüzente az ifjú Rákóczi Ferencnek, hogy álljon az elégedetlenkedő magyarok élére. A Napkirály érdekei ezt diktálták a Bourbon–Habsburg ellentét kiéleződése, a megüresedő spanyol trónért folytatott versengés miatt.
Ugyanakkor logikus lépésnek látszott Rákóczitól is a felelet: „Franciaország jóléte és érdeke, úgymond, azonos Magyarország jólétével és érdekeivel; a rendek elégedetlenek a bécsi udvar törvénytelen eljárásával; most inkább, mint bármikor, célt lehet érni, ha Franciaország a magyaroktól meg nem vonja segélyét” – és XIV. Lajos valóban jelentékeny pénzbeli és fegyveres segítséget ígért.
Csakhogy a sárosi főúr Napkirályhoz írott levelét rosszul megválasztott bizalmasa, Longueval belga császári tiszt a bécsi udvar kezébe juttatta.
Innentől az események felgyorsulnak. Rákóczi bécsújhelyi fogsága a borsi várkastély kiállításán is nyomon követhető, a történelmi falak között kialakított szabadulószoba pedig átélhetővé teszi, milyen lehetett megszervezni és végrehajtani a szökést.
