A Canterbury lelőhelyen talált ősi tárgyak megerősítették, hogy Dél-Angliában 560–620 ezer évvel ezelőtt megjelentek a korai emberek, így ez az egyik legkorábbi ismert paleolitikus lelőhely Észak-Európában. A radiometrikus kormeghatározásra egy évszázaddal azután került sor, hogy először kőeszköz-leletet találtak a helyszínen.
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Az ősi folyómederben található lelőhelyet eredetileg az 1920-as években fedezték fel, amikor egy építkezés során, alapozás közben munkások kőbaltákra bukkantak – a legtöbb kőeszköz-lelet jelenleg a British Múzeumban található. A cambridge-i régészeti osztály által vezetett közelmúltbeli ásatásokat követő elemzések nemcsak az eredeti lelőhelyen talált eszközök korát határozták meg, hanem újabb kovakőleleteket is azonosítottak, köztük kaparókat és szúrásra alkalmas kőeszközöket.
Tobias Lauer, a németországi Tübingeni Egyetem munkatársa, aki az új helyszínen a leletek korának meghatározását vezette, azt emelte ki, hogy a tárgyak pontosan ott voltak, ahol egykoron az ősi folyóba beleestek.
Alastair Keyt, a Cambridge-i Egyetem munkatársát az eszközök fantasztikus sokfélesége bűvölte el. Az 1920-as években a lelőhely a legkorábbi, Nagy-Britanniában felfedezett kőbaltákról volt híres. Most először találtak bizonyítékot arra – olvasható az egyetem közleményében –, hogy abban a korban kaparó- és szúrószerszámokat is használtak az emberek.
A kutatók az infravörös-radiofluoreszcenciás (IR-RF) kormeghatározással keltezték ezeket a kőszerszámleleteket. (A módszer azt az időpontot határozza meg, amikor a leletre került homokszemcséket utoljára napfény érte. Ezzel megállapítható, hogy mikor temették el őket.)
A Royal Society Open Science folyóiratban közzétett tanulmány rámutat arra, hogy a korai emberfélék már 840 ezer, de potenciálisan 950 ezer évvel ezelőtt jelen voltak az Egyesült Királyságban. Igaz, ezek a látogatások csak rövid ideig tartottak. Az akkori jégkorszakok ismételten kiszorították a populációkat Észak-Európából.
Mindeddig csak korlátozott bizonyíték volt arra, hogy Nagy-Britannia újragyarmatosítására az 560–620 ezer évvel ezelőtti melegebb időszakban sor került. Az eszközök korának meghatározása ezt az időszakot adta meg. A régészek azt remélik, hogy a többi ottani lelőhelyről is előkerülnek majd a feltárásokkor ebből az időből származó eszközök.
A Cambridge-i Egyetem régészei által vezetett kutatás megerősítette, hogy a Homo heidelbergensis, a neandervölgyiek őse szállta meg Dél-Britanniát ebben az időszakban. A Homo heidelbergensis vadászó-gyűjtögető volt, akiről ismert, hogy változatos állati és növényi ételeket fogyasztott. (A heidelbergi ember Eurázsiában a neandervölgyiek elődjeként ismert emberelődfaj, míg egy másik csoportjuk Afrikában a modern emberré fejlődött.)
Mire utalnak a feltárások Canterbury közelében?
Sok eszközt állati tetemek, például szarvasok, lovak, gyapjas orrszarvúk és bölények feldolgozására használhattak. Ennek bizonyítékai a helyszínen talált kaparó- és szúróeszközök. Tomos Proffitt, a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet munkatársa azt mondta: „a paleolitikum idején a kaparóeszközökkel az állatok bőrét dolgozták fel.
Ezeknek a leleteknek a megtalálása azt sugallhatja, hogy az emberek az állatbőröket valószínűleg ruházkodásra vagy sátrak készítésére használták. Nemcsak az eredeti leletanyagból, hanem az újabb ásatásokból származó kőszerszámok sora is azt sugallja, hogy a félszigetre merészkedő emberfélék nem egyszerűen túlélni próbálták a természeti viszonyokat, hanem tartósabb ottlétre rendezkedtek be.”
Akkoriban Nagy-Britannia nem sziget volt, hanem az európai kontinens északnyugati félszigetét jelentette. Ez lehetővé tette az egykori kalandvágyók számára, hogy sokkal nagyobb távolságokat tegyenek meg, mint napjainkban. A félszigetet a melegebb nyári hónapokban látogatták meg, majd a tél közeledtével délebbre húzódtak.
Látkép Canterbury-ben (Forrás: Pixabay)
Mire következtetnek a paleoantropológusok a feltárt leletekből?
Matthew Skinner, a Kenti Egyetem munkatársa úgy véli, sok mindent kell még felfedezni ezekről az emberekről. Hihetetlen eredmény lenne például, ha a jövőbeni ásatások során megtalálnák azoknak a csontvázmaradványait, akik ezeket a kőeszközöket készítették.
Éppen ezért a helyszínen további feltárásokat terveznek, és várhatóan további betekintést nyernek majd ezeknek a korai embereknek az életébe. A csapat reméli, hogy az önkormányzat elismeri a város nemzetközileg is fontos őskori örökségének értékét, és biztosítja a helyszín védelmét a jövő generációi számára.
Borítókép: A paleolitikumból származó kőbalták az angliai Dorset Múzeumban. Nem egyszerű túlélésről volt már szó (Fotó: Reuters)
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
