Kapartak és szúrtak

A Canterbury lelőhelyen talált ősi tárgyak megerősítették, hogy Dél-Angliában 560–620 ezer évvel ezelőtt megjelentek a korai emberek, így ez az egyik legkorábbi ismert paleolitikus lelőhely Észak-Európában. A radiometrikus kormeghatározásra egy évszázaddal azután került sor, hogy először kőeszköz-leletet találtak a helyszínen.

PA-IMAGES/ Fotó: Andrew Matthews Forrás: Reuters

Az ősi folyómederben található lelőhelyet eredetileg az 1920-as években fedezték fel, amikor egy építkezés során, alapozás közben munkások kőbaltákra bukkantak – a legtöbb kőeszköz-lelet jelenleg a British Múzeumban található. A cambridge-i régészeti osztály által vezetett közelmúltbeli ásatásokat követő elemzések nemcsak az eredeti lelőhelyen talált eszközök korát határozták meg, hanem újabb kovakőleleteket is azonosítottak, köztük kaparókat és szúrásra alkalmas kőeszközöket.

Tobias Lauer, a németországi Tübingeni Egyetem munkatársa, aki az új helyszínen a leletek korának meghatározását vezette, azt emelte ki, hogy a tárgyak pontosan ott voltak, ahol egykoron az ősi folyóba beleestek. 

Alastair Keyt, a Cambridge-i Egyetem munkatársát az eszközök fantasztikus sokfélesége bűvölte el. Az 1920-as években a lelőhely a legkorábbi, Nagy-Britanniában felfedezett kőbaltákról volt híres. Most először találtak bizonyítékot arra – olvasható az egyetem közleményében –, hogy abban a korban kaparó- és szúrószerszámokat is használtak az emberek. 

A kutatók az infravörös-radiofluoreszcenciás (IR-RF) kormeghatározással keltezték ezeket a kőszerszámleleteket. (A módszer azt az időpontot határozza meg, amikor a leletre került homokszemcséket utoljára napfény érte. Ezzel megállapítható, hogy mikor temették el őket.)

A Royal Society Open Science folyóiratban közzétett tanulmány rámutat arra, hogy a korai emberfélék már 840 ezer, de potenciálisan 950 ezer évvel ezelőtt jelen voltak az Egyesült Királyságban. Igaz, ezek a látogatások csak rövid ideig tartottak. Az akkori jégkorszakok ismételten kiszorították a populációkat Észak-Európából. 

Mindeddig csak korlátozott bizonyíték volt arra, hogy Nagy-Britannia újragyarmatosítására az 560–620 ezer évvel ezelőtti melegebb időszakban sor került. Az eszközök korának meghatározása ezt az időszakot adta meg. A régészek azt remélik, hogy a többi ottani lelőhelyről is előkerülnek majd a feltárásokkor ebből az időből származó eszközök.

A Cambridge-i Egyetem régészei által vezetett kutatás megerősítette, hogy a Homo heidelbergensis, a neandervölgyiek őse szállta meg Dél-Britanniát ebben az időszakban. A Homo heidelbergensis vadászó-gyűjtögető volt, akiről ismert, hogy változatos állati és növényi ételeket fogyasztott. (A heidelbergi ember Eurázsiában a neandervölgyiek elődjeként ismert emberelődfaj, míg egy másik csoportjuk Afrikában a modern emberré fejlődött.)

Mire utalnak a feltárások Canterbury közelében?

Sok eszközt állati tetemek, például szarvasok, lovak, gyapjas orrszarvúk és bölények feldolgozására használhattak. Ennek bizonyítékai a helyszínen talált kaparó- és szúróeszközök. Tomos Proffitt, a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet munkatársa azt mondta: „a paleolitikum idején a kaparóeszközökkel az állatok bőrét dolgozták fel.

Ezeknek a leleteknek a megtalálása azt sugallhatja, hogy az emberek az állatbőröket valószínűleg ruházkodásra vagy sátrak készítésére használták. Nemcsak az eredeti leletanyagból, hanem az újabb ásatásokból származó kőszerszámok sora is azt sugallja, hogy a félszigetre merészkedő emberfélék nem egyszerűen túlélni próbálták a természeti viszonyokat, hanem tartósabb ottlétre rendezkedtek be.”

Akkoriban Nagy-Britannia nem sziget volt, hanem az európai kontinens északnyugati félszigetét jelentette. Ez lehetővé tette az egykori kalandvágyók számára, hogy sokkal nagyobb távolságokat tegyenek meg, mint napjainkban. A félszigetet a melegebb nyári hónapokban látogatták meg, majd a tél közeledtével délebbre húzódtak.

Látkép Canterbury-ben (Forrás: Pixabay)

Mire következtetnek a paleoantropológusok a feltárt leletekből?

Matthew Skinner, a Kenti Egyetem munkatársa úgy véli, sok mindent kell még felfedezni ezekről az emberekről. Hihetetlen eredmény lenne például, ha a jövőbeni ásatások során megtalálnák azoknak a csontvázmaradványait, akik ezeket a kőeszközöket készítették. 

Éppen ezért a helyszínen további feltárásokat terveznek, és várhatóan további betekintést nyernek majd ezeknek a korai embereknek az életébe. A csapat reméli, hogy az önkormányzat elismeri a város nemzetközileg is fontos őskori örökségének értékét, és biztosítja a helyszín védelmét a jövő generációi számára.

Borítókép: A paleolitikumból származó kőbalták az angliai Dorset Múzeumban. Nem egyszerű túlélésről volt már szó (Fotó: Reuters)