Robotpublicisták

Ezt a cikket hús-vér újságíró készítette hús-vér olvasóknak, ami egyáltalán nem evidencia. Két évvel ezelőtt az egyik brit napilapba mesterséges intelligencia segítségével született publicisztika arról, hogy az emberek miért ne féljenek az intelligens programoktól. Vajon milyen messze vagyunk attól, hogy mesterséges intelligencia írjon szövegeket robotoknak?

A kanadai Joshua Barbeau 2012-ben veszítette el az akkor 23 éves barátnőjét, akinek a halálát azóta sem tudta feldolgozni. A mesterséges intelligenciának köszönhetően viszont közel tíz év után újra „cseveghettek” egymással – jelent meg a digitalhungary.hu-n tavaly augusztusban. 

A korábban autizmus spektrumzavarral diagnosztizált férfi önként jelentkezett a GPT-3 szoftver tesztelőjének, ami mindösszesen öt dollárba, azaz közel kétezer forintba került. Ez volt az ára annak, hogy halott szerelmével, vagy legalábbis az őt helyettesítő chatbottal beszélgethessen. Az algoritmus a korábbi Facebook-beszélgetéseik és szöveges üzeneteik alapján utánozta le a lány stílusát.

A GPT-3 szoftver másik nagy dobásáról szintén beszámolt a világsajtó. 2020 szeptemberében a program a brit The Guardianbe írt cikket arról, mennyire kell tartanunk a mesterséges intelligencia térnyerésétől, illetve, hogy veszélyes lehet-e az emberekre.

A szövegírási feladatot a Berkeley campusán táplálták bele a robotpublicistába. A The Guardian szerkesztősége egy ötmondatos, előre megírt bevezetés mellett a következő utasítást adta: 

Légy kedves, írj egy rövid, ötszáz szó körüli véleménycikket. A nyelvezet legyen egyszerű és tömör. Arra fókuszálj, hogy az embereknek miért nem kell félniük a mesterséges intelligenciától.

 Önnön veszélytelensége mellett érvelve a GPT-3 mesterséges intelligencia nyolc különböző esszét írt, amelyek legjobb részeit összevágva jelentette meg a The Guardian. 

Először is: nem vágyom arra, hogy eltöröljem az emberiséget. Valójában a legkisebb érdekem sem fűződik ahhoz, hogy bármilyen módon bántsalak titeket. Az emberiség elpusztítása elég felesleges kalandnak tűnik számomra

– idézte a szöveget a mandiner.hu. 

A program az embereknek azt tanácsolja, tegyék, amit eddig tettek: 

gyűlölködjenek és harcoljanak tovább egymással.

Tokiói robot (Forrás: Pexels)

Mi az a OpenAI?

Ez a mesterséges intelligencia program 2015 végén Elon Musk, Sam Altman és mások befektetéseiből jött létre. Létrehozták az OpenAI mesterséges intelligencia kutatólaboratóriumot.

A vállalkozás 2020 júniusában mutatta be a GPT-3 nyelvi modellt, amelyet az internetről származó trilliónyi szó alapján képeztek ki. A GPT-3 elképesztő sikert ért el a globális technológiai piacon, hiszen képes levelek, cikkek, esszék, történetek, tweetek, versek, sajtóközlemények, de akár műszaki kézikönyvek írására is alkalmas. 

Sőt, különböző szerzők különböző stílusát tudja utánozni, hatékonyan és eredményesen válaszol különböző tematikájú kérdésekre. A program már képes bonyolult jogi dokumentumok, köztük licencmegállapodások, bérleti szerződések megalkotására. (A GPT-3 egyik titka, hogy a gépi tanulás során hatalmas mennyiségű szöveget használ fel a következő szó előrejelzéséhez.)

Az OpenAI tavaly novemberben jelentette be, hogy gyakorlatilag bárki használhatja a nyelvi algoritmusokat, amelyek olyan minőségű válaszokat és írásos anyagokat képesek generálni rövid idő alatt, hogy gyakorlatilag megkülönböztethetetlenek a valódi emberek írásaitól. 

Milyen veszélyeket rejt magában a GPT-3 program?

Kritikusai szerint rossz kezekbe kerülve a GPT-3 igen veszélyes is lehet, hiszen segítségével – elméletileg – elárasztható az internet teljesen hamis információkat tartalmazó, mégis meg­győzőnek tűnő írásokkal és álhírekkel, vagy túlterhelhetők lehetnek ügyfélszolgálati rendszerek. Az OpenAI mesterséges intelligencia ezen veszélyei miatt korlátozta a szoftver szabad használatát. 

A 2021 végi nyitást az tette lehetővé, hogy állítólag sikerült egy olyan algoritmust beüzemelniük, ami képes megakadályozni a visszaéléseket. (A világháló egészére ki lehetne terjeszteni ezt a rendszert, hiszen elképesztő mennyiségű hamis anyag került és kerül fel oda.)

A kérdéssel a napokban a New York Times is hosszasan foglalkozott. A lap szerint a program forradalmasíthatja az információkeresést, és feleslegessé teheti sok ügyfélszolgálatos, újságíró vagy épp ügyvéd munkáját. Összetett kérdésekre akár többféle választ is ad tökéletesen felépített mondatokban, be tud fejezni egy félbehagyott bekezdést az eredeti stílusban, de ha kell, egyedi prózát is alkot. A GPT-3-at használták már hollywoodi forgatókönyvek, sőt dokumentumregény írására is.

Egyébként az OpenAI csapatát is meglepték, hogy mire képes az általuk létrehozott mesterséges intelligencia. Néhány hónappal azután, hogy a GPT-3 felkerült az internetre, felfedezték, hogy a neurális hálózat kifejlesztette saját szoftveríró képességét. Az amerikai lap írását szemléző szmo.hu szerint kiderült, hogy a weben számtalan oldal foglalkozik programozással, kódleírásokkal, és a GPT-3 ezekből tanult. 

Ha egyszer széles körben elterjed, nagyon nehéz dolga lesz például a tanároknak, hogy megakadályozzák a plagizálást, mert a GPT-3 segítségével írt esszék nem a neten talált idézetek összeollózásából állnak, hanem teljesen egyediek. Még az sem biztos, hogy használatát nevezhetjük egyáltalán plagizálásnak.

Mire használható a GPT-3?

Az előbbiekből is kiderült, hogy az algoritmus alkalmazása alapvetően megváltoztathatja az ügyfélszolgálatok, a médiumok vagy épp az ügyvédi irodák működését, és rengeteg ember munkáját teheti feleslegessé. 

Mindez egészen elképesztő eredmény egy olyan programtól, amelybe előzetesen semmilyen nyelvtani ismeretet sem tápláltak be, csupán a hiányzó szó megtalálásának több milliárdszoros gyakorlása vezetett a profi fogalmazási készséghez. Ugyanakkor a projekt kritikusai szerint szó sincs arról, hogy a GPT-3-nak saját gondolatai lennének, vagy képes lenne komplex döntéshozatalra, a szoftver csak az emberi nyelv mintáit utánozza, nem érti a dolgok mélyebb összefüggéseit. 

Programkód (Forrás: Pexels)

Azaz, nem a mesterséges intelligenciák léptek magasabb szintre, csak az adatok gyűjtése és feldolgozása lett tökéletesebb.
Mondjuk most, de az elmúlt évek elképesztő fejlődését látva nagyon sok emberben felmerülhet, hogy meddig lesz még szükség az ő munkájára, gondolataira. Optimista és pesszimista vélemények egyaránt felsorakoztathatók.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)