Harmincnégy sírkertbe telepítenek okosparcellát

A Nemzeti Örökség Intézete idén összesen harmincnégy helyszínre tervez okosparcellát telepíteni.

Nagyobb fővárosi temetőkben a látogatók szürke kőoszlopokra lehetnek figyelmesek a bejárat közelében. Első ránézésre emlékoszlopoknak tűnhetnek, de nem azok, hanem úgynevezett okosparcellakövek: valamennyi egy-egy QR-kódot tartalmaz. (A név az angol „quick response”, vagyis „gyors válasz” kifejezésből ered.) Miután az érdeklődő okostelefonnal leolvasta e kódot, készüléke képernyőjén megjelenik az adott temető térképe, továbbá némi böngésznivaló: képekkel és ábrákkal ellátott, szöveges felvilágosítás az ott nyugvó híres emberekről, jelentős személyiségekről, kiknek nyughelyei a Nemzeti Sírkert részét képezik.

Országszerte összesen mintegy hatezer védett sír található hétszáz temetkezési helyen. Ápolásuk és nyilvántartásuk mellett az is feladatunk, hogy – a lehető legmodernebb eszközökkel – bemutassuk őket az érdeklődőknek 

– mondja Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete (Nöri) főigazgatója.

Ennek jegyében állították fel idén márciusban az ország első okosparcellakövét a keszthelyi temetőben. Májusban aztán hat fővárosi helyszínnel folytatódott a sor – immár az Új köztemetőben, a Farkasréti, az Óbudai, a Megyeri úti temetőkben, valamint a Fiumei úti sírkertben és a Salgótarjáni utcai zsidó temetőben várja egy-egy QR-kód az okostelefonnal érkezőket. A Nöri így szeretné elérni, hogy ne pusztán kegyeleti célból érkezett látogatók keressenek fel egy-egy sírkertet, hanem olyanok is, akik a történelem mementóit szeretnék megismerni. Adódik a kérdés: a „temetőturisták” felbukkanása vajon nem zavarja-e azokat, akik azért jöttek, hogy rendbe tegyék szeretteik nyughelyét, és elmondjanak felettük egy imát?

– Az összlétszámhoz képest elenyésző a védett sírok száma. Ráadásul az irántuk érdeklődők a kulturált, kifogástalan viselkedésű rétegből kerülnek ki. A Fiumei úti sírkertben még halottak napja környékén sem fordult elő, hogy a „turisták” problémát okoztak volna azoknak, akik épp a kegyeletüket rótták le, pedig november első napjaiban több mint tízezer ember fordul meg itt – feleli a főigazgató.

És ha már a Fiumei úti sírkert került szóba: az itt nyugvó Lengyel Árpád neve hallatán például ki vágná rá, hogy ő volt a Titanic-katasztrófa túlélőinek egyik megmentője? A Carpathia nevű hajón szolgálatot teljesítő orvosok közül egyedül neki volt mentési tapasztalata, ezért ő irányította a Titanic csónakjaiból kimenekített több mint hétszáz ember ellátását.

Az átélt élmények hatására nem szállt tengerre többé. A Titanickal kapcsolatos emlékeiről csak ritkán, szakmai közönség előtt beszélt.

A QR-kód alapján ilyen és ehhez hasonló érdekességeket tudhatunk meg róla – és az információk a többi itt nyugvó jelentős személyiség esetében is legalább ennyire részletesek.

A Nöri idén összesen harmincnégy helyszínre tervez okosparcellát telepíteni. Például a ma Pannonhalmaként ismert Győrszentmárton temetőjébe, ahol számos egykori szerzetes alussza örök álmát: a rendek 1950-es feloszlatását követően lettek a helyi szociális otthon lakói, s földi pályafutásuk végeztével itt hantolták el őket. Vagy Nyíregyháza északi temetőjébe, ahol a kódot hordozó oszlop mellett vitéz Kovács István főhadnagy síremlékét is felállítják – újra. Az első világháborút megjáró tiszt a proletárdiktatúra nyíregyházi áldozata volt: ellenforradalmi tevékenység vádjával végezte ki a rögtönítélő bíróság, síremléke 1929-től 45-ig állt a helyi temetőben.

Borítókép: Az okostelefon képernyőjén megjelenik az adott temető térképe. (Fotó: Nemzeti Örökség Intézete)