A királynő koporsóját az Unikornis-művelet keretében szállították autóval először Edinburgh-be, majd repülőn Londonba. A koporsó előtt a Szent Egyed-katedrálisban róhatták le kegyeletüket a skótok, majd a Londonban tartózkodók négy napon keresztül Westminster Hallban. A virrasztás egészen a temetés napján reggel fél hétig tartott. Voltak olyanok, akik már akkor beálltak a sorba, amikor a királynő koporsója még Skóciában volt.
Edinburgh-ben több mint háromórás várakozás előzte meg a bejutást, a hatóságok szerint hatezer ember tudott bejutni a katedrálisba óránként.
A legszerencsésebbek láthatták, ahogy III. Károly, Anna hercegnő, András és Eduárd hercegek is virrasztanak tíz percen keresztül.
A Hercegek virrasztásának nevezett eseményen először fordult elő, hogy nő is részt vegyen, így Anna hercegnő történelmet írt.
A London Bridge-terv részeként soha nem látott tömeget várnak Londonba a királynő temetésére. Az európai uralkodócsaládok tagjai, illetve az államfők vasárnap érkeztek legnagyobbrészt, összesen pedig 750 ezer ember nyilváníthat részvétet. Bob Broadhurst, aki Vilmos és Katalin esküvőjének, illetve a 2012-es londoni olimpiának a biztonságáért is felelt, úgy nyilatkozott, hogy a folyamatos terrorfenyegetések és a tüntetések komoly „fejfájást” okoznak a hatóságoknak. A 750 ezer fő majdnem négyszer annyi, mint a 2002-ben, az anyakirálynő temetésén részt vevő tömeg. Akkor pedig még szó sem volt olyan szintű terrorfenyegetettségtől, amellyel Európának az elmúlt néhány évben együtt kellett élnie.
A királynő halálával a monarchiaellenes tüntetések is megsokasodtak.
A BBC régóta futó szappanoperájának, az East Endersnek szereplői szerint az ország a nagymamáját vesztette el. Ezt támasztják alá a különféle tévécsatornák által bemutatott vélemények is, amelyek mind II. Erzsébet elkötelezettségéről és bölcsességéről beszélnek, kiemelve egyedi humorát. Pontosan úgy írják le, ahogy egy jó nagymamára emlékszik az ember, sőt a gyászolók közül többen saját nagymamájukhoz is hasonlítják a királynőt. Szakértők szerint ezért sem forrtak túl magas hőfokon az elmúlt években a köztársaságpárti hangok, amelyek most viszont felerősödtek. A londoni rendőrség szerint az embereknek joguk van tüntetni, de a közrendet be kell tartani.
A Nemzetközösségben sincs nyugalom. Egy kenyai ügyvéd például azért kampányol Erzsébet ellen a közösségi médiában, mert nem tud megbocsátani neki a gyarmatosítás alatt elszenvedett családi tragédiákért.
Többek között India is teljesen meg akar szakítani minden birodalmi kapcsolatot, mivel Narendra Modi elnök szerint az ország gazdasága rég lehagyta Nagy-Britanniáét. A kenyai elnök, Uhuru Kenyatta szerint viszont nincs értelme hasonló összehasonlításoknak, mivel a királynő „a XX. és XXI. század legikonikusabb figurája volt”.
Tény, hogy II. Erzsébet uralkodása alatt vált az alig néhány tagból álló Nemzetközösség egy 56 országból szövődő laza hálózattá, amely közös történelmi és nyelvi gyökereket hordoz. Nem véletlenül nevezte Liz Truss a királynőt olyan személynek, aki meghatározta az Egyesült Királyság mai arcát.
A netes hozzászólások szerint ezért is érthetetlen, hogy utolsó, Westminsterbe vezető útja alatt miért helyezik a koporsóra a birodalmi koronát. Elfelejtik, hogy Erzsébet a brit birodalom uralkodónőjeként lépett trónra, és hogy első beszédében, melyben egész életét híresen a szolgálatának szentelte, „legyen az rövid vagy hosszú”, nemcsak a népről, hanem a birodalmi uralkodócsaládról is beszélt.
III. Károly hiába született ugyanebben a korban, mivel aktív évei jóval később kezdődtek, ő már nem olyan hiteles a Nemzetközösség kérdéses országaiban, ezért merül fel sokakban, hogy vajon hányat tud majd megtartani. Vilmos és Katalin még inkább más kor gyermekei, de vannak akkora sztárok, hogy esélyesen tartsák egyben a birodalmat. Számos szakértő ezért III. Károly uralkodását egyfajta átmeneti időszaknak tekinti, amíg az igazán várt trónörökös trónra nem lép.
Nem ok nélkül várja a nép, hogy a királynő Westminster-apátságban tartott hétfői gyászszertartására vezető útján ne csak Károly és testvérei, de Vilmos is kísérje a koporsót.
A szertartást tizenegy órakor a canterburyi érsek celebrálta a kétezer főt befogadni tudó apátságban. Joe Biden amerikai elnök és Jacinda Ardern új-zélandi miniszterelnök is jelen volt a gyászolók között az európai királyi családok képviselőivel együtt. A szertartás után a koporsót Windsorba szállították, ahol a Szent György-kápolnában újabb búcsúztatásra kerül sor, majd a VI. György királyi emlékkápolnában helyezik örök nyugalomra. Fülöp herceg az elmúlt évben a királyi kripta másik részén pihent, de most felhozzák a koporsót, és Erzsébettel együtt temetik el. Az emlékkápolnában nyugszik még VI. György és felesége, illetve Erzsébet húga, Margit hercegnő is.
