időjárás 7°C Andor , András 2022. november 30.
logo

Navracsics: Pontosan, és alaposan kell teljesíteni a többi vállalásunkat is

A mikrovilág csodáiról és a természetfotózás szépségéről mesélt Becz Álmos­ biológus

Ötvös Zoltán
2022.09.24. 13:00
A mikrovilág csodáiról és a természetfotózás szépségéről mesélt Becz Álmos­ biológus

A tudományos ismeretterjesztést legalább olyan fontosnak tartja Becz Álmos­ biológus, mint azt, hogy milyen léptekkel halad a saját szakterületén. Az elmúlt években fotóival, videóival több díjat begyűjtő szakember a múlt héten a Nikon Kis Világok Mozgásban (Nikon Small World in Motion Competition) című pályázaton szerepelt sikerrel.

– Ha a biológia csodáira gondol valaki, a legritkább esetben jutnak eszébe mikroszkopikus méretű lények. Mi vitte ebbe az irányba?
– Az embereket mindig érdekelte az ismeretlen, amely kevéssé látszik. Az égbolt titkait távcsővel fürkészték – kevesen tudják, hogy Kossuth Lajos is érdeklődött a tudományok iránt, saját mikroszkópja és távcsöve is volt. 

Dédnagyapám, S. Becz Pál, aki vallásos versei miatt a rendszerváltozás előtt nem publikálhatott, Ha keresed című költeményében a következőt írta: „Nézd, a vízcsepp szűk határa / Egy világot zár magába, / S benne apró, parány lények / Tért s nyugalmat lelve élnek. / Nézd, a hegylánc büszke orma / Felhők között meredezik, / S lényegében nincs különbség, / A porszemmel megegyezik.” 

Ezt a verset biológiatanár édesapám mondta el egy Tassnál tett kirándulásunk alkalmával. Éppen azt vizsgálgattam, hogy a stégünk lába miért csúszós. Közelebb hajolva apró élőlényeket láttam. Mikroszkóppal vizsgáltam ezeket, majd másokat. Elvarázsolt a miniatűr világ. Olyannyira, hogy középiskolám, a Szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium biológiatanárnőjével mikrobiológia-szakkört szerveztünk. 

Az egyetemi témavezetőm, Török Júlia Katalin a parányi élőlények fotózása során is hasznos tanácsokkal látott el. Felvettem a kapcsolatot természetfotósokkal, akiket egy filmtervpályázat kapcsán ismertem meg. A Kalandjaim a parányok világában című ismeretterjesztő filmet a Természetfilm.hu Egyesülettel közösen készítettük el. A filmben a folyókban, tavakban, szikes tócsákban, a Kis-Balaton vizében és a Ráckevei-Duna-ágban élő mikroorganizmusokat mutattuk be.

– Ez volt az első nagyobb alkotás?
– Előtte filmnek nem nevezhető rövid videókat töltöttem fel saját passzióból a világhálóra, illetve mutattam be különböző előadásokon. Egy pályázaton kisfilmekkel lehetett jelentkezni, én az Egy csepp harangjáték című alkotással neveztem. Ebből nőtt ki az 52 perces ismeretterjesztő film, amely két éven keresztül készült.

A mikroszkópos vizsgálatokra alkalmas lakókocsi több mint háromezer kilométert gurult a forgatások során, bejárva a Tátrát, a Tisza vidékét, a Szigetközt és a Kiskunságot. Az expedíció végén a Kis-Balatonról tértem vissza otthonomba, állandó kutatóhelyemre. 

A cél a lehető legtöbb különleges egysejtű felkutatása volt, a lakókocsi pedig azért kellett, mert abban egy minilabort rendeztünk be. A kocsi belsejében akváriumok, gyűjtőüvegek sorakoztak kipárnázott dobozokban, kamerával felszerelt mikroszkópok várták az új felfedezéseket. A film a gödöllői Nemzetközi Természetfilm-fesztivál két kategóriájában is dobogós volt. 2020 körül többen azt javasolták, érdemes lenne jelenetekre koncentrálni, mikroszkópos életképet készíteni.
– Könnyen eladhatók a mikrovilág történései?
– Mindenért meg kell dolgozni. Arra törekszem, hogy a képeimen, videóimon mindig történjen valami, amihez kapcsolódni tud a szemlélő. Sok száz milliós technikákkal persze lehet szebb képeket lőni, de a technika hiányát pótolhatja a kreativitás. Olyan világot mutatunk meg apró történetek formájában, amely létfontosságú számunkra. 

Mivel kicsik az egysejtűek, ezért nincsenek annyira szem előtt, de a valóságban az össz­tömegük közel kétszerese az állatokénak… Tudományos témaként is fontos velük foglalkozni, jobban megismerni a világukat, hiszen nélkülözhetetlen szerepet töltenek be az ökoszisztémában. Nélkülük mi sem beszélhetnénk most itt. Természetfilmesként pedig egy ilyen „kis” világ mellett nem lehet elmenni, kiváltképp még ha szép is!
– A Nikon 1975 óta szervezi a Nikon Small World versenyt, amely a szabad szemmel nem látható világ bemutatásáról szól. Tavaly 1900 beküldött pályamű közül került a legjobbak közé. Újabb visszajelzés, hogy érdemes ezt csinálni?
– Bár a legjobb húszba nem válogatták be a munkámat, a dicséretben részesítettek (ho­norable mentions) közé kerültem. A felvételen egy telepes harangállatka mellett elhaladó vízibolhát örökítettem meg.
– Az idei évben ismét sikerrel szerepelt. A 12. Nikon Kis Világok Mozgásban (Nikon Small World­ in Motion Competition) című versenyen pályamunkája a kiemelt művek közé került. Meglehetősen sikamlós témát választott.
– Két kürtállatka egybekelését örökítettem meg egy rövid videóban. A felvételt Gustav Klimt egy festménye ihlette… A nem szakértő is rájöhet, hogy a két apró lény között mi történik a felvételen.
– Miért fontos ennek a világnak a bemutatása?
– Az emberek közül sokan elidegenednek a tudománytól, a természettől. Ha megmutatjuk nekik, hogy a tudomány nemcsak abból áll, hogy fehér köpenyes emberek ülnek laboratóriumokban, hanem bemutatjuk, hogy a tudomány szép, amit vizsgál, az csodálatos, hogy nemcsak a szabad szemünkkel látható világ létezik, azon túl is léteznek csodák, akkor talán változhat a hozzáállás. Ez nagyon fontos. A természet megőrzése mellett kapcsolódási pont is lehet ez a tudományhoz. 

Munkám során azt tapasztaltam, ha a szépet teszem közzé, az emberek érdeklődőek. Akkor is, ha súlyos problémát érzékeltetünk (például a szigetszentmiklósi olajszennyezést).
A tavalyi Nikon-verseny egyik pályázója azt mutatta be, hogy a koronavírus miként fertőz meg sejteket. Ennél érthetőbben nem lehet megmutatni, hogy az elmúlt években milyen problémával néztünk és nézünk szembe.

Borítókép: Becz Álmos (Fotó: Bach Máté)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.