Főpapi kirakatperek a szovjet blokkban

A nemrégiben megjelent kötetben az elhangzott előadások szerkesztett változatát olvashatjuk.

Budapest, 2019. február 13. Latorcai János, az Országgyûlés kereszténydemokrata párti alelnöke beszédet mond a Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek perének 70. évfordulója alkalmából rendezett kétnapos konferencia nyitónapján az Országház Felsõházi üléstermében 2019. február 13-án. A tanácskozást a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, az Országgyûlés Hivatalának Közgyûjteményi és Közmûvelõdési Igazgatósága és az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja rendezte. MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd

Az Országházban 2019-ben rendezték meg A Mindszenty-per hetven év távlatából – Főpapi sorsok Kelet-Közép-Európában című nemzetközi konferenciát. 

A nemrégiben megjelent kötetben az ott elhangzott előadások szerkesztett változatát olvashatjuk.
Az elmúlt kétezer évben folyamatosan érték támadások a kereszténységet. Mindszenty József bíboros – Esztergom érseke, Magyarország utolsó hercegprímása – a sztálini Szovjetunióból irányított kelet-európai egyházüldözés szimbolikus alakjává és a hűség példájává vált. Letartóztatták a nyilasok, börtönbe küldték a kommunisták.

A magyarországi helyzet kapcsán 1944-ben emlékirataiban azt írta, hogy Nyugatról és Keletről egyszerre szállt az ország fölé a barna és a vörös veszedelem. Az 56-os forradalom után tíz évig nem hagyhatta el a budapesti amerikai nagykövetség épületét. 

A megszálló szovjet hadsereg támogatásával a kommunista párt az egyházakkal szemben megszorító, korlátozó intézkedéseket léptetett életbe. A hercegprímás és főpásztor társai közül többen tudatosan vállalták a rájuk váró üldöztetést. Rákosi Mátyás kijelentette: „Hogyha Mindszentyvel az egyház nem csinál valamit a legközelebbi hetekben, akkor majd csinálunk mi, és ha egyszer kézbe vesszük a fiatalembert, akkor Róma kapálózhat.”

A kommunisták számára a legnagyobb ellenfél a magyar katolikus egyház és annak vezetője, Mindszenty lett, aki többször felemelte szavát a diktatúrával szemben, védte az egyházat, tiltakozott a németek kitelepítése, a hitélet ellehetetlenítése, az egyházi iskolák államosítása miatt.

A kötet Mindszenty prímás mellett nemcsak a szovjeturalom alá került közép- és kelet-európai nemzetek hitvalló pásztorainak állít emléket, hanem azoknak a magyar protestáns és katolikus püspököknek is, akikre talán kisebb figyelem irányult, de akiknek ugyanúgy szembe kellett nézniük a vallásellenes rendszer támadásaival

– olvasható Erdő ­Péter bíboros bevezetőjében. A szerkesztők a tanulmányokat három tematikus egységben adják közre. Az első rész Mindszenty József személyére és perére összpontosít.
A hercegprímást az esztergomi palotából 1948. december 26-án hurcolták el a köztársaság ellen irányuló összeesküvés, kémkedés, a királyság magyarországi visszaállítására irányuló szervezkedés és valutaüzérkedés vádjával. Az Andrássy út 60.-ban még aznap megkezdték kínvallatását. A meggyötört hercegprímás szignálta az előre elkészített jegyzőkönyvet, de minden oldalra odaírta: c. f., ami latinul annyit tesz, kényszer hatására cselekedett. Időbe telt, míg a kommunisták rájöttek a jelentésére. Az 1945 utáni koncepciós perek közül az övé váltotta ki a legnagyobb nemzetközi visszhangot.

 Már a per idején tömegtüntetéseket tartottak Párizsban a főpap mellett, s miután főbüntetésül életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték, több vezető politikus is fölemelte szavát érte.

A kötet második része a közép- és kelet-európai főpaptársak sorsába enged bepillantást. Miután a megszálló szovjet hadsereget maga mögött tudó kommunista párt sikeresen leszámolt politikai ellenfeleivel, 1948-ban ellenségként már csak az egyházak maradtak talpon. Mindszenty volt az első, akit bíborosként fogtak perbe, ami része volt a szovjet befolyási övezethez tartozó országokban megrendezett főpapi kirakatper-sorozatnak. A cél mindenhol ugyanaz volt: a hívek megfélemlítése, az egyház megsemmisítése, bizonyítandó, hogy a hatalom bármit megtehet – Csehszlovákiától Jugoszláviáig.

A harmadik részben a magyarországi egyházüldözés során meghurcolt egyházi vezetők sorsáról szóló tanulmányok kaptak helyet. 

Többek között megismerhetjük az Ordass Lajos evangélikus püspök és Grősz József kalocsai érsek ellen folytatott koncepciós pereket. 

A kötetben Latorczai János úgy fogalmaz, hogy „jelenleg is a kereszténység a világ legüldözöttebb vallása. A Föld hatvanöt országában közel négyszázmillió kereszténynek van veszélyben a testi épsége, a vagyona, nem egy helyen az élete is.”
(Célkeresztben – Mindszenty József pere és a szovjet blokk főpásztorainak meghurcolása. Szerk.: Fejérdy András és Wirthné Diera Bernadett. Nemzeti Emlékezet Bizottsága–Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest, 2022, 586 oldal. Ára: 5900 forint)

Borítókép: Latorcai János, az Országgyűlés kereszténydemokrata párti alelnöke beszédet mond a Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek perének 70. évfordulója alkalmából rendezett kétnapos konferencia nyitónapján az Országház Felsőházi üléstermében 2019. február 13-án. A tanácskozást a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, az Országgyűlés Hivatalának Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága és az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja rendezte (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)