időjárás -2°C Adél 2023. január 29.
logo

Egy osztályban Rákosi Mátyás feleségével

Ozsda Erika
2022.11.27. 12:00
Egy osztályban Rákosi Mátyás feleségével

Díszítőként kezdte a szakmát a régi Nemzeti Színházban 1949-ben. Hatvankét éve dolgozik díszlettervezőként. Szinte az összes Shakespeare-, Moliere- és Goldoni-darabhoz készített tervet. A Hamlethez ötször, s mind különböző volt. Munkája során világhírű művészekkel barátkozott össze. Legendás a munkabírása és a feladatok iránti szenvedélye. Idén eddig öt színházi bemutatója volt. Közvetlen ember, tele energiával. A kilencvenéves Székely Lászlóval próbáltuk tartani az iramot.

– Tessék. Adok egyet, ha van kedve, jöjjön el.

– Köszönöm. Mi ez, meghívó díjátadásra?
– Nem, dehogy. Meghívó a kilencvenedik születésnapomra.

– Húsz évet simán letagadhatna, mi a titka?
– Aranyos, holnap is jöjjön. 

Nem tudom, mi a titok. Szeptemberben a Nemzeti Színházban Hubay Miklós Ők tudják, mi a szerelem című darabja volt az 586. bemutatóm.

– Az hogy lehet? Hetente van bemutatója?
– Nézze, gyerekkoromban sebészorvosnak készültem, édesapámék azt akarták, hogy mérnök legyek. A nyarakat Gödöllőn, a nagypapáéknál töltöttem, ahol a szomszédunkban lakott a híres Remsey művészházaspár. Három fiuk ­állandóan bábozott, én pedig átjártam hozzájuk. Így kezdődött az érdeklődésem a színház iránt. Az ötvenes években nehéz volt az élet, ezért elmentem a Chinoin gyógyszergyár kutatólaborjába, hogy egy kis pénzt tudjak keresni. Volt ott egy kultúrbrigád, és egy alkalommal elhívták Bercsényi Tibort, az Operettszínház tervezőjét. Megmutattam neki a rajzaimat, és ő javasolta, hogy jelentkezzek az Iparművészeti Főiskolára. Felvettek, egy osztályba jártam Rákosi Mátyás feleségével. 1952-ben közölték, hogy alkalmatlan vagyok a szocialista művészképzésre, és kirúgtak. Aztán megnősültem, a feleségem pedagógus volt. Elkerültem a Kohó- és Gépipari Minisztériumba műszaki rajzolónak. Rengeteget rajzoltam, három akvarellemet kiállították Szentendrén a Ferenczy Károly Múzeumban.
A kirúgás után arra gondoltam, hogy elmegyek általános iskolába tanítani. A főiskolán a rektort, Hincz Gyulát kértem, hogy kaphassak bizonyítványt arról, hogy két évet elvégeztem, és taníthatok rajzot gyerekeknek. Elkezdtünk beszélgetni, és – ez tényleg csoda – kiderült, hogy látta a kiállítást Szentendrén, és emlékezett az akvarelljeimre! Visszavett a főiskolára. 1960-ban diplomáztam. Az első munkahelyem az egri színház volt, ahol Sík Ferenc barátomnak terveztem díszletet a diplomamunkájához, a Koldusoperához. Bicska Maxit Mensáros László­ játszotta, akit akkor engedtek ki a börtönből. Utána egyik darabból estem a másikba. Szegeden majdnem tíz évig terveztem, ahonnan Szolnokra ­kerültem Székely Gábor művészeti ­vezető mellé. Később mindketten alapító tagjai lettünk a Katona József Színháznak. Székelyt nagyon tehetséges embernek tartottam. Egy ­évvel előre tudtam, hogy mit fogok dolgozni. Ültünk a Balatonban nyáron, és arról beszéltünk, hogy jövő év októberében hogyan képzeljük a bemutatót. Aztán Vámos László visszahívott a Nemzeti Színházba. Magyarország szinte összes teátrumában dolgoztam, többször előfordult, hogy évente tíz-tizenkét darabot terveztem.

– Kitették a főiskoláról, majd tizenhét évvel később, 1977-től a Képzőművészeti Főiskola tanára, tanszékvezetője lett, és a báb tanszakot is megalapította. Mit tanított a főiskolán, díszlet- vagy látványtervezést?
– Maga sejt valamit! A látványtervezés szót én honosítottam meg. Egy diák számára a legfontosabb, hogy tudjon rajzolni. Nem vagyok ellene a számítógépnek, de a darab elolvasása után a vízióját le kell tudnia rajzolni. Skiccelje fel! Mielőtt elkezdünk dolgozni, kérem a rendezőket, hogy először hadd dolgozzam ki az én verziómat egyedül. Aztán a tehetségesebbnek kell győznie. Ha ő a tehetségesebb, akkor én mindent megteszek az ügy érdekében. Ha mindketten tehetségesen gondolkodunk, akkor érdekes módon az elképzeléseink találkoznak. 

A díjaim mellett egyetlenegy dolgot értem el életemben – és most nagyképűnek fog tartani –, hogy merek nemet mondani. 

Miután legyártattam a díszletet, és a rendező azt kérdezi, hogy: „Nem lehetne azt az ajtót onnan ide tenni?”, akkor a válasz: nem.

– A rajztudáson kívül mi szükséges még a látványtervezéshez?
– Sok minden. A látványtervezés magában foglalja a festészetet, építészetet, szobrászatot, világítástechnikát. A diákok az első évben megismerik a szcenika történetét, hogyan kell megrajzolni a műszaki kiviteli terveket, és hogyan kell makettet készíteni. Van néhány rendező, akinek nincs térlátása. Ők a maketten látják, hogy mit szeretnénk. A makettekhez viszont manuális készség kell. A díszlettervező által készített kiviteli tervek alapján dolgozik a színház műszaki gárdája és a kivitelező műhelyek. Évtizedekig a Színházak Központi Műtermeiben valósították meg a teátrumok által leadott terveket. Megszüntették, ami sok gondot okozott. A Nemzeti Színház ma arra kényszerül, hogy vidéken dolgoztasson. Ha bármi probléma van, onnan kell feljönnie a műszaki csapatnak.

– Miért nem vállalt filmben munkát?
– Ott ki vagyok szolgáltatva az operatőrnek. A színház számomra élőbb. Én a legfontosabbnak a színészt tartom. Miattuk jár színházba, nem? A díszlet nem „csipoghat” annyira, hogy elvész benne a színész, annak az előadás szerves részévé kell válnia. 

 

A legszebb bók, amikor a színészek azt mondják, hogy jól érzik magukat az általam tervezett térben. 

 

Gondoljon a Nemzetiben a Csíksomlyói passióra vagy a Carmenre az Operaházban. Utóbbinál öt hatalmas tükör volt körben, alulra egy bikát festettünk, amelynek a képét a tükrök megsokszorozták. 2018-ban mutattuk be a Nemzetiben az Egri csillagokat. Most október 20-án az MVM Dome-ban láthatták a nézők a monumentális változatát. Az alapdíszlet mellé még öt kamion díszlet készült. Napokig építettük a színpadot.

– Gyűjt valamit a szakmájával kapcsolatban?
– 586 dossziém van, tele az ötvenszer hetven centiméteres terveimmel. Képzelje el a lakásomat.

– Elképzelem a feleségét.
– Ezt ne forszírozzuk. Mutassak egy képet a szobámról? Már be se férek. Bodolay Géza, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet vezetője kérte, hogy adjam nekik a gyűjteményt. Gondolkodom rajta.

– A Három Tenor – Carreras, Pavarotti, Domingo – Los Angelesben adott koncertet 1994-ben. Ön is a stáb tagja volt.
– Rudas László kért fel, hogy tervezzek a ­Dodger Stadiumba egy óriási látványdíszletet. Szerencsére egy komáromi magyar disszidens volt a műszaki vezető. Elhoztam megmutatni a 2004-ben kiadott könyvemet, amely a jelentősebb látványterveimnek a dokumentációja. A Los Angeles-i koncert is benne van. Azon fáradozom, hogy az azóta készült munkáimat egy következő kötetben meg tudjam jelentetni. Szükségem van a munkára, mert ha nem dolgozom, akkor végem van. A stressz tart fitten.

 

Névjegy

A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes művész díszlettervező, Székely László 1932-ben született Budapesten. Egerben kezdte a pályáját, majd Szegeden és Szolnokon folytatta. A budapesti Katona József Színház és a Budapesti Kamaraszínház alapító tagja. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Munkássága során a legnagyobb rendezőkkel dolgozott együtt. Alkotásaiból számos alkalommal rendeztek kiállítást.

Borítókép: Székely László (Fotó: Kurucz Árpád)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.