Sokszor a vakszerencsén múlik, pontosan hogyan működik a kriptopiac

November eleje óta tartó haláltusájának végéhez közeledik az FTX kriptobefektetési tőzsde. A cég gyakorlatilag megszűnt, és mintegy ötven hitelezőnek még mindig tartozik, körülbelül hárommilliárd dollárral, azaz 1200 milliárd forinttal, írja a The Wall Street Journal. Amellett, hogy az FTX és az Alameda olyan szinten volt összefonódva, amilyet a hagyományos pénzvilágban a szabályozó hatóságok sosem engedélyeznek, valós ügyfeleik pénzét is rosszul kezelték. Nem ez azonban az egyetlen jelentős botrány, amely a szervezett bűnözésben, de az ukrajnai háború felei körében is fontos szerephez jutó kriptovalutákhoz kapcsolódik.

1341874180 Fotó: Janos Kummer Forrás: Getty Images

Tény azonban az is, hogy ilyen elméleti keretekkel a szervezett bűnözés összes ága is kényelmes lehetőséget kapott a kezébe a kifizetések lebonyolításához.

Az Europol egy 2020-as tanulmánya szerint növekszik a szervezett bűnözői körök által kriptovalutában lebonyolított tranzakciók mennyisége, illetve a mozgó összegek is egyre nagyobbak. Ugyanakkor a nagy árfolyam-ingadozások az elkövetőket és megrendelőket is eltántorítják: a bitcoin és hasonló megoldások alkalmazása arányaiban a bevált módszerekhez – például a készpénzhez – képest továbbra is viszonylag alacsony. 

Leg­gyakrabban csalás és pénzmosás érdekében vetik be a bűnözők, ugyanakkor a terrorizmus finanszírozása kriptovalutákon keresztül nem jellemző az Europol szerint. A legkomolyabb problémát jelentő pénzmosási ügyletek megelőzésére folyamatosan fejlődnek az ellenőrző folyamatok, fokozódik a nemzetközi bűnüldözési együttműködés, illetve magát a kriptopiacot is a legtöbb állam elkezdte valamilyen módon szabályozás alá vonni.

Az ukrajnai háború a kriptovaluták szempontjából is nem várt fordulatot hozott: a had­viselő felek is előszeretettel használják pénzügyeik anonim kezelésére. A The New York Times­ már a háború februári kitörése után meghozott első pénzügyi szankciók utáni napokban arról írt, hogy Oroszország a tőkemozgásra vonatkozó korlátozásokat a kriptopiacon próbálja megkerülni. 

Így egyébként a Kreml-párti, a háború kezdeti szakaszában jelentős szerepet játszó „véleményvezérek” jelentős összeget tudtak „közösségi finanszírozás” keretében összekalapozni, amelyből Oroszország a harcoló alaku­latok részére katonai eszközöket vásárolt. 

A Wired című technológiai lap szerint idén október elejéig több mint négymillió dollár jutott el Oroszországhoz támogatóitól a blokkláncon keresztül. Ukrajna pedig nyugati segítséggel szintén kifejlesztette azt a képességét, hogy központilag tudjon kriptovalutában támogatásokat fogadni, illetve az ország kiberhadviselésének fontos része az, hogy törekednek az orosz támogatások azonosítására és észlelésére. Az ukrán állam kriptopiaci jelenlétének egyik legfőbb támogatója egyébként pont az FTX volt.

Nem mindig kell azonban rossz szándékra vagy hadviselésre gondolni a kriptovaluták botrányai kapcsán. Egyszerűen sok esetben arról van szó, hogy egy központosítás nélküli rendszerben, melyben nincs egy végső hatóság, amely a konzisztens működés garantőre lenne (például a jegybankok az árfolyam-felügyelet révén), sokszor nem várt módon és mértékben reagál a piac a felhasználók viselkedésére vagy külső hatásokra. 

Az FTX példája is jól mutatja, hogy egy olyan pénzeszköz, mely gyakorlatilag a ­„semmiből” ­keletkezik, és nincs értékmérő funkciója – amely viszont a pénz fogalmához szorosan hozzátartozik –, megjósolhatatlan dolgokra képes. Ezt pedig vállalatok, kockázatitőke-befektetők, vállalkozók nagyrészt ki is használják marketing, anyagi nyereség vagy egyéb céljaik érdekében.

Érzékletes példa volt az elmúlt időszakból, mikor múlt év végén, majd idén januárban az impulzivitásáról híres amerikai multimilliárdos technológiai vállalkozó, Elon Musk – aki jelenleg sokak szerint a Twitter halotti torát szervezi – bejelentette, hogy a bitcoin paródiá­jaként eleve egy mémről elnevezett, dogecoin nevű kriptovalutával lehet majd fizetni a Tesla autógyár „egyes termékeiért”. 

A fizetési lehetőség előrevetítésekor a dogecoin árfolyama harminc százalékponttal emelkedett a dollárhoz viszonyítva, míg az idén januári bejelentéskor 14,4 százalékpontos emelkedés következett be. Tesla gépkocsit már régebb óta lehet „bitcoinért vásárolni”, azonban az csak a fizetési formára korlátozódik: maga az ár továbbra is dollárban van kifejezve.

Felhasználói oldalról is számos veszély leselkedik, mivel a kriptovaluták, bár lassan másfél évtizedes múltra tekintenek vissza, továbbra sem kiismerhetők. Folyamatosan jönnek újabb és újabb termékek – például a számítások elvégzéséhez kötött megoldások mellé már feltűntek a tárhely felajánlásához kötött „coinok”. 

A befektetők nincsenek tisztában a kriptovaluta-piac működésével, és túlzott kockázatokat vállalnak a gyors nyereség reményében. A rizikókat rosszul felmérő szereplők ráadásul nem is mindig magánszemélyek vagy kisebb vállalkozások, hanem jól láthatóan óriási vállalatok is bele tudnak bukni rossz döntések sorozata miatt kialakuló spirálokba. 

A történet pedig a sok milliárd dollárt „forgató” vállalatoknál nem áll meg: El Salvador elnöke 2021 szep­temberében bejelentette, hogy az ország törvényes fizetőeszközként fogja elfogadni a bitcoint, illetve tartalékeszközként is számolnak vele. 

Alig telt el egy év, El Salvador máris komoly veszteségeket halmozott fel, és egy októberi felmérés szerint az ország lakosságának 77 százaléka nem támogatja a közpénzen történő kriptovásárlást.

Elmondható, hogy addig, amíg a kritikus tömeg – egyes felhasználók vagy befektetési vállalatok – fejében nem kerülnek helyükre ezek a megoldások, és nem világos ezek helye és megfelelő súlya egy befektetési portfólióban, addig továbbra is várható, hogy az FTX esetéhez hasonló, felfoghatatlan mennyiségű pénz fog távozni pontosan oda, ahonnan ilyen esetekben sokszor jön: a semmibe.

Borítókép: Satoshi Nakamoto (feltételezett álnév), a bitcoin feltalálójának szobra Budapesten. Az óriások is belebukhatnak a rossz döntésekbe (Fotó: Getty Images)