időjárás °C Marcella 2023. január 31.
logo

Ferdinandy Péter a tudományos idézettségről és a támogató környezetről

Ötvös Zoltán
2022.12.03. 17:00
Ferdinandy Péter a tudományos idézettségről és a támogató környezetről

Ismét közzétették a legtöbbet idézett kutatók listáját, amelyre idén négy magyar, köztük a Semmelweis Egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese, Ferdinandy Péter is felkerült. Az egyetemi oktatót arról kérdeztük, mi kell ahhoz, hogy valaki a legjobbak között legyen.

– Mi az értéke egy ilyen listának?
– A szerkesztők a 2011 és 2021 között megjelent legidézettebb, legfeljebb harmincszerzős közleményeket vették alapul a rangsoroláshoz, amelyek a hivatkozások száma szerint szakterületükön bekerültek a legjobb egy százalékba. A tudományos világban az idézettség, vagyis a kutatásokon alapuló közleményekre történő hivatkozás jelenti a tudományos hatás mérőszámát. Minél jobban idézett egy szakterület, annál több magasan idézett publikációra van szükség ahhoz, hogy valakit megemlítsenek a rangsorban. Azaz egyetlen kiugró eredmény nem elég. A 21 tudományterületet érintő listán a tudósok mintegy egy ezreléke, összesen hétezer ember szerepel a világ minden tájáról.

– Mikortól számít magasan idézettnek egy közlemény?
– Amire több száz idézettség érkezik, az általában a legjobb egy százalékba kerül.

– Létezik olyan szakmai fogás, trükk, amellyel javítható az idézettség?
– A szakmai munka során arra kell törekedni, hogy minden esetben új, a tudományt és a gyakorlati orvoslást is megújító, előrébb vivő eredményt közöljünk. A komoly tudományos lapok csak ezt közlik le, illetve a hatása, az idézettsége ezeknek lesz magas. Az idézettséggel kapcsolatos trükközések egyszerűen kiszűrhetők matematikai módszerekkel a nyilvános adatbázisokból.

– A készítők úgy tekintenek listájukra, hogy az azon szereplők a világ legbefolyásosabb kutatói. A tudomány influenszerének tekinti magát?
– Az utóbbi évtizedben tizennégy magasan idézett cikk kötődik a nevemhez. Ezeknek köszönhetően ötödik alkalommal kerültem a legtöbbet idézett kutatók közé. 2014-ben és 2017-ben a farmakológia és toxikológia szakterületén szerepeltem, míg 2020-ban, 2021-ben, valamint 2022-ben a több tudományterületet együttesen számba vevő, úgynevezett cross-field kategóriában. Utóbbi azt jelenti, hogy több területen vagyunk jelen. Elsősorban a farmakológia területén publikálunk, de a klinikai tudományokban és a molekuláris biológiában is megjelentek magasan idézett közleményeink. Szakterületünk a szívinfarktus okainak, terápiájának kutatása. Ezen belül különböző gyógyszerek és terápiás eljárások fejlesztésében veszünk részt a társaimmal. Nagyon fontos, hogy ez csapatmunka. Viszonylag nagy létszámú, kiválóan felkészült szakemberekből álló kutatócsoportot vezetek.

Ezt a csoportot több évtizede építem. Az alapokat Szegeden raktam le, az utóbbi 11 évben már a Semmelweis Egyetem munkatársaként kutatok és oktatok. A csapatmunka meghatározó, hiszen ahhoz, hogy az ember folyamatosan magas szinten teljesítsen, kellenek a kiváló kollégák.

És kellek én is, aki a nemzetközi beágyazottságának köszönhetően ráérez arra, hogy területünkön melyek az izgalmas kérdések. Hogy tudományos influenszernek tekintem-e magam? Ahhoz, hogy valaki befolyással rendelkezzen a tudományos világban, előbb el kell érni néhány eredményt. Ehhez alapvető a támogató környezet, amelyet évek óta megad a Semmelweis Egyetem. Ez az intézmény a világ 250 legjobb felsőoktatási intézménye közé tartozik. A szív- és érrendszeri kutatásban az egyetem a legjobb ötven között szerepel a világon, Európában nem sokon múlott, hogy nem kerültünk a legjobb tízbe. Ilyen környezetben ilyen teljesítményt könnyebb elérni az utóbbi szakterületen, amit segít, hogy az utóbbi hat-nyolc évben a kormány bőkezűen támogatta a tudományos kutatást.

– Az eredményeiből mennyi a hazai?
– Mind itthoni kutatási eredmény. A listán szereplő egyetemi kollégám, Győrffy Balázs szintén hazai eredményei alapján került a legjobbak közé. Kettőnk példája azt üzeni a fiataloknak, hogy itthon is végezhető olyan tudományos munka, amelyre felfigyel a nagyvilág.

– Próbálják külföldre csábítani?
– Folyamatosan érkeznek felkérések. Az ember pedig eldönti, hogy hol akar dolgozni. Én úgy döntöttem, hogy a Semmelweis Egyetem rektorhelyetteseként, a Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet igazgatójaként tehetek a legtöbbet. Itthonról is a legjobbak között lehetek, hiszen a kutatási feltételek adottak. A mi munkánk a nemzetközi térben értelmezhető, és a magas idézettség azt mutatja, hogy komoly nemzetközi visszhangot keltett a munkánk. Az utóbbi évtizedekben született eredményeink megváltoztattak bizonyos tudományos irányokat – elsősorban a gyógyszerfejlesztésre gondolok. A kollégákat arra ösztönözzük, hogy a maguk szakterületén gondolják végig, milyen elvek mentén tudnának a miénkhez hasonló nemzetközi tudományos befolyásra szert tenni.

– Mi a célravezetőbb? Egy életen át ugyanazt a témát vinni, vagy időnként váltani kell?
– Erre nincsenek szabályok. A lényeg, hogy folyamatosan, kiemelkedő nívón kell dolgozni. Van, akinek bejön a váltás, de azt látom, ahhoz hosszú-hosszú évek kellenek, hogy valaki egy tudományterületen elmélyedjen. Én magam nehezen képzelem el, hogy elsősorban szív- és érrendszeri farmakológusként áttérnék például a csonttörések problematikájára. Ugyanakkor a szakterületen belüli folyamatos megújulás alapvető.

– A legidézettebb kutatók listáján szereplő hétezer kutató közül mindössze négy a honfitársunk. Nekem kevésnek tűnik ez a szám.
– Örüljünk ennek a négynek, és bízzunk abban, hogy egyre több hazai szakember kerül a legjobbak közé. Több egyetemi kollégám esetében hajszálon múlt a listára kerülés.

– Az ember azt hinné, hogy aki évek óta az egyik legidézettebb magyar kutató, az biztosan akadémikus. Nem az.
– Erről a Magyar Tudományos Akadémiát kell megkérdezni.

Borítókép: Ferdinandy Péter (Fotó: Mirkó István)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.