Az előttünk álló év nehézségeit tekintve két, a tavalyi évben „beállított” negatív rekordot is érdemes figyelembe venni. 2022 októberében az Egyesült Államok államadóssága átlépte a 31 ezermilliárd dollárt, történelmi szintet érve el ezzel. Emellett a világ országainak globális adóssága is eddig nem látott mértékűre, 305 ezermilliárd dollár fölé emelkedett, Peking és Washington vezetésével. Hozzá nem értőként úgy gondolnánk, hogy az eladósodás, az államadósság felhalmozása pont hogy a kisebb, gazdaságilag kevésbé fejlett s ezáltal külső „segítségre” szoruló államokat fenyegeti, ami részben igaz is. Ezt figyelembe véve felmerül a kérdés: hogy lehet, hogy a világ egyik vezető gazdasági nagyhatalma ekkora mértékű államadósságot halmozott fel az évek során?
Ennek megválaszolására először is tisztáznunk kell, mit is értünk államadósság alatt.
Az államadósság a kormányzati szektor halmozott deficitjének összessége, melynek elemei különböző pénzügyi kötelezettségek. Ezek mindig kamat- vagy tőkefizetési kötelezettséget állítanak az adott állam elé. A leggyakoribb ilyen elemek az értékpapírok, hitelek, garanciák, a mások által elhelyezett betétek.
Az államok által felhalmozott adósság mögött lehetnek hazai és külföldi hitelezők is. Abban az esetben, ha jellemzően külföldi szereplők hitelezik adott államot, akkor külső adósságról van szó – ez megfigyelhető például az Egyesült Államok esetében –, ha a kormányzat a hazai gazdasági szereplők felé adósodik el, akkor belső adósságról beszélhetünk – ilyen tipikusan Japán esete. Fontos megjegyezni, hogy a statisztikai adatokban általában nem a kumulált, összegzett érték jelenik meg, hanem az államadósság GDP-hez viszonyított aránya, ugyanis ez az érték sokkal jobban szemlélteti az eladósodottság mértékét. Ezért is van az, hogy míg az Egyesült Államok rendelkezik a világ legnagyobb államadósságával, addig GDP-hez mérten a világ országai közül „csak” a hatodik helyet foglalja el. Első helyen egyébként 2021-ben Japán állt, az államadósság a GDP 262 százalékát tette ki.
Az Egyesült Államokban évtizedekkel ezelőtt indult el az a folyamat, hogy a folyó fizetési mérleg hiányát külső forrásokból finanszírozzák
– magyarázta lapunk megkeresésére Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatója. Ennek népszerű eszközei a kincstári kötvények, kincstárjegyek, melyeket az amerikai kormányzat bocsát ki, s melyek megvásárlásával a vevő hitelezi annak eladóját. Ezeket a pénzügyi eszközöket az Egyesült Államokhoz képest kevésbé fejlett országok, például Kína vásárolják fel. Érdekesség, hogy az amerikai külső adósság tizenhárom százaléka mára már kínai kezekben van, amely egyértelmű függőséget jelez. Sajátos jelenség – így a szakértő –, hogy az amerikai folyó fizetési mérleg tetemes része éppen a kínai import miatt képződik, az importot pedig az amerikaiak kínai pénzügyi forrásokból finanszírozzák. Hogy ennek ellenére hogyan tartható fenn az Egyesült Államok eladósodási gyakorlata, a rengeteg államadósság felhalmozása? Mivel évtizedeken keresztül és jelenleg is a világ legnagyobb gazdaságaként tartják számon, így nagyon komoly az amerikai gazdaságba vetett hit, ami azt eredményezi, hogy a hitelezők szívesen hiteleznek. Emellett az Egyesült Államok egyedülálló sajátossága, hogy saját fizetőeszközében tud eladósodni.
Az évtizedek óta tartó amerikai gyakorlatnak a következményei jól láthatóak: az USA és Kína között többszörös kereskedelmi és függőségi viszony alakult ki, melyeket rövid távon szinte lehetetlen átalakítani. Egy friss kutatás azonban vészjósló becsléseket mutat Washington számára.
A Penn Wharton Budget Model kutatóintézet jelzése szerint 2050-re az államadósság elérheti a GDP 225 százalékát. Az amerikai kormányzat éveken keresztül olcsón tudott kölcsönözni az alacsony kamatlábak miatt, azonban az már most is látszik, hogy ez nem tartható, a kamatlábak egyre emelkednek. Noha attól nem kell tartani, hogy az Egyesült Államok csődbe megy, a gazdaság stabilitását veszélybe sodorhatja, ha nem változtatnak az eddigi gyakorlaton – figyelmeztetnek a szakértők.
A felhalmozott államadósság mértékét tekintve Kína sincs sokkal jobb helyzetben, ugyanakkor van egy fontos különbség az Egyesült Államokkal szemben: míg az amerikai állam-
adósság túlnyomó része külső adósság, addig Peking a hazai gazdasági szereplők felé – állami kontroll alatt lévő bankok hiteleznek állami vállalatokat – van eladósodva, ez pedig szakértők szerint megkönnyíti helyzetét. A kínai állapotok átláthatóságát ugyanakkor megnehezíti a kormány által közölt adatok megbízhatatlansága: az IMF adatai szerint 2021-ben a kínai államadósság a GDP 50,50 százalékát tette ki, egyes szakértők szerint azonban ennél jóval nagyobb számról van szó, akár a GDP 350 százaléka is lehet.
Egy biztos, a gazdasági növekedés lelassulása és a koronavírus-járvány újbóli fellángolása nehéz feladat elé állítják a pekingi vezetőket 2023-ban.
Különösen igaz ez akkor, ha figyelembe vesszük a gazdasági válságok és az eladósodottsági fok közötti kapcsolatot. – Sokáig egyeduralkodó volt az a nézet, hogy recesszió idején csökkenteni kell a kiadásokat, és le kell faragni az államadósságot. Ma már azonban egyre nagyobb teret kap az az elképzelés, hogy érdemes lendületben tartani a gazdaságot a mély recesszió elkerülésének érdekében – mutatott rá Pásztor Szabolcs. Ez ugyanakkor azt eredményezheti – ahogy ezt a koronavírus-járvány alatt is láthattuk –, hogy a GDP csökkenésével egy időben növekedik az államadósság rátája. Éppen ezért fontos, hogy az államok ügyeljenek a gazdasági sérülékenység mértékére, és a fenntarthatóság szem előtt tartásával alakítsák államadósságukat.
Ez azonban nem minden esetben sikerül. Legutóbb éppen a ghánai kormányzat függesztette fel legtöbb külső adósságának törlesztését, de ugyanez történt a 2010-es évek elején Görögországgal is. Mivel a globalizáció miatt a nemzetközi pénzügyi és kereskedelmi rendszerben a lokális anomáliák már nem tudnak lokálisak maradni, ilyenkor a nemzetközi közösség jellemzően segít az adósságválság közelébe került államokon.
Új hiteleket ajánlanak, a korábbi hiteleket átstrukturálják az ország jelenlegi gazdasági helyzetéhez mérten, és sok esetben az IMF segítségével kidolgoznak olyan mentőcsomagot, amely kilábalást nyújt
– sorolta a szakértő a lehetséges forgatókönyveket. Láthatjuk tehát, hogy senkinek sem áll érdekében, hogy a nemzetközi közösség egy vagy több tagja számottevő mértékben eladósodjon, és ne tudja visszafizetni tartozásait.
Vannak azonban kirívó esetek, amikor éppen az a cél, hogy egy országot valamely okból kifolyólag megbüntessen a nemzetközi közösség, ezt láthatjuk jelenleg Oroszország esetében. Moszkva 2022 nyarán technikai államcsődbe jutott, mivel az ukrajnai háború miatt az országra kivetett büntetőintézkedések következtében nem tudta megfizetni a 2022 májusában lejárt százmillió dollárnyi külföldi hitelét. Ez többek közt azért történt, mivel a külföldön tartott orosz arany- és valutatartalékokat már a háború elején befagyasztották, az országot pedig kizárták a globális pénzügyi átutalási rendszerből.
Fontos kiemelni azonban, hogy a háború előtti évben Oroszország volt az egyik legkevésbé eladósodott ország a világon. A mindössze 18,2 százalékos kormányzati adósság/GDP mutató rendkívül szerény pénzügyi sérülékenységet jelzett
– hangsúlyozta Pásztor Szabolcs. Ennek figyelembevételével megállapíthatjuk, hogy Oroszország még akkor sem éri el bizonyos nyugat-európai államok – például Belgium vagy Olaszország – sérülékenységi fokát, ha ez a szám duplájára vagy háromszorosára emelkedik.
Habár háborúban álló országokat nem szívesen hiteleznek más országok, s legkevésbé nemzetközi szervezetek, Ukrajna jelen esetben kivételt képez. Február 24-e óta Kijev rengeteg pénzügyi támogatást kapott nyugati szövetségeseitől, melynek egy részét vissza is kell fizetnie, az IMF áprilisi becslése szerint az államadósság elérheti a GDP 86 százalékát 2022-ben, ez a szám azóta valószínűleg magasabb lehet. Washington ez ügyben is szövetségese segítségére siet: a nemrégiben elfogadott védelmi költségvetés arra utasítja a különböző nemzetközi pénzügyi szervezetekben, így az IMF-ben is jelen levő amerikai tisztviselőket, hogy próbálják nyomás alá helyezni a tagokat annak érdekében, hogy a szervezet vizsgálja felül, majd változtassa meg az Ukrajnára vonatkozó hiteldíjakat. Kérdés, hogy Washington megtenné-e ugyanezt más, önnön hibájukon kívül adósságválságba került országok esetében is, vagy egyedülálló esetről van szó. Argentína, Pakisztán, Egyiptom és még sokan mások várják a választ.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Reuters/Tingshu Wang)
