A helyszínek között Pápa, Párizs, Budapest, egy tanya. Életvilágok, nagyvilág és a legszűkebb hazai: Földközel – mondja szép költői szóval a lezáró, harmadik fejezetcímben az alkotó.
A természetet az ősök nyomán gazdálkodóként és ház körüli kertészként megtapasztaló ember vele egyenrangúként tekint állatokra, növényekre. Az író lírai énjével képes megszólaltatni a természeti társakat, ábrázolni a vegetatív megnyilvánulásoknál magasabbra törő létkifejezésüket. Költői prózákat olvashatunk madarakról és jegenyefákról, a Balatonról és a lábunk alatt szorgoskodó hangyákról.
Mátyus Aliz érzelmi, társadalmi és természeti világai olyan emberi egységet mutatnak, amelyben magunkra ismerhetünk. Ismeretlenül is ismerős tájak, érzések ragadnak magukkal, átélhetőn és olyan kéznyújtással, amelyet szívesen fogadunk.
Borítókép: Mandulafa virágzás a Balaton északi partján (Fotó: MTVA/Bizományosi: Farkas Melinda)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!