Nappali melegedőhelyekké alakítják a múzeumokat a nyugati országokban

Az energiaválság, az inflációs válság, a háborús krízis az európai múzeumok teherbíró képességét is próbára teszi. Az ötszáz százalékos rezsiemelkedés miatt korlátozásokat vezetnek be, intézménybezárásokat fontolgatnak. A kényszer szülte azt a stratégiát, hogy amikor nincs érdeklődő, leoltják majd a lámpákat.

France, Bas Rhin, Strasbourg, Museum of Modern and Contemporary Art of Strasbourg (MAMCS) by architect Adrien Fainsilber, Gustave Doré Hall, Christ leaving the courtroom of Gustave Doré (Photo by MATTES René / hemis.fr / hemis.fr / Hemis via AFP) Fotó: MATTES RENE / HEMIS.FR Forrás: Europress/AFP

Bár az igazán hideg téli napok még be sem köszöntöttek, az energiaválság lecsapott a nyugat-európai múzeumokra. Strasbourgban egyelőre csak heti két napra zárják be az önkormányzati fenntartású nyolc közgyűjteményt, amelyek nyitvatartási idejét a hét többi napján is lerövidítik, közölte Jeanne Barseghian polgármester, úgy fogalmazva, hogy az intézkedés során hozzáigazítják a közszolgáltatásokat az energetikai válsághoz.

Mindemellett naponta 13 és 14 óra között nem fognak beengedni látogatókat a kiállítóterekbe, sőt az is lehetséges, hogy amikor nincs érdeklődő, leoltják majd a lámpákat és kikapcsolják az árammal működő installációkat, hogy ezzel is takarékoskodjanak. A nagy, jelentős kiállításokat viszont nem érintik a módosítások, és a múzeumpedagógiai órákat is megtartják.

Bár Jeanne Barseghian lépései nem tekinthetők drasztikusnak, kiverték a biztosítékot az ellenzék és a szakszervezetek körében, akik megkérdőjelezték a tisztségviselő kultúrpolitikáját. Megfogalmaztak egy petíciót, amelyben azt írják, hogy Strasbourg Franciaország hetedik leglátogatottabb turisztikai desztinációja, de az első olyan francia város, amely ilyen intézkedéseket foganatosít. A korábbi polgármester, Fabienne Keller és az egyik volt parlamenti képviselő, Bruno Studer néhány nap alatt több ezer aláírást gyűjtött össze, hogy ezzel is érzékeltesse a fokozódó általános elégedetlenséget.

Nagy-Britanniában, ahol a háztartások rezsiköltsége átlagosan nyolcvan százalékkal emelkedett, a múzeumi számlák akár ötszáz százalékkal is növekedhetnek. Rosszabb a helyzet, mint a Covid idején, nyilatkozta ezzel kapcsolatban Sharon Heal, az Egyesült Királyságbeli Múzeumok Szövetségének igazgatója. Mint mondta, sosem éltek még át ehhez hasonlót, az ágazatban teljes a kétségbeesés. 

A múzeumigazgatók naponta keresik meg azzal, hogy nem fogják tudni kifizetni télen a számlákat. Ugyanekkor azt is közölte, hogy számos intézménynek mindenképp be kell zárnia, vagy korlátoznia kell a nyitvatartási idejét. Mivel az egyesült királyságbeli közgyűjtemények máig azzal küzdenek, hogy kilábaljanak a világjárvány alatti bevételcsökkenés okozta szorult helyzetből, a szövetség azt tervezi, hogy az új miniszterelnöktől többletfinanszírozást kér a múzeumok nyitva tartása érdekében, többek között arra hivatkozva, hogy nappali melegedőt biztosíthassanak a bajba jutott embereknek.

Ennek lehetőségén Birminghamben, Ipswichben, Gatesheadben és még legalább kilenc skót önkormányzatban is elgondolkodnak. Ezeken a helyszíneken más középületeket is megnyitnának a télen menedékre, segítségre szorulók előtt. Az elképzelést a Liverpooli Nemzeti Múzeum is támogatja, de csak akkor, ha kapnak többletfinanszírozást, amelyre támaszkodva ki tudják majd egyenlíteni a rezsiszámláikat. A költségvetésükből ezt nem tudják megtenni.

Sharon Heal úgy véli, a Covid okozta vészhelyzet és az energiaválság között az a különbség, hogy míg a járvány alatt volt szüneteltetési program, majd megszületett a kulturális helyreállítási alap, amely fedezte veszteségeik egy részét, jelenleg semmilyen mentőöv nem készül a múzeumok részére. A bajt súlyosbítja, hogy a múzeumok többsége régi, hőveszteséges épületekben működik, a múzeumi dolgozók bére pedig nem követi a drágulást.

Carolyn Ayers, a dél-londoni Royal Greenwich Heritage Trust helytörténeti és természetvédelmi központjának menedzsere is négyszáz százalékos energiaszámla-növekedésre számít. Ennek kapcsán mondta a Museums Journalnak, hogy ijesztő időket élnek meg. Állandó bizonytalanságban dolgoznak, minden hónapban felülvizsgálják és módosítják működési stratégiájukat.

Más múzeumokhoz hasonlóan a Royal Greenwich alapítvány is szeretne meleg menedéket nyújtani ezen a télen az elszegényedő rétegeknek, feltéve, ha fedezni tudja majd saját költségeit. Egyetlen vigaszuk, hogy nincsenek ezzel egyedül, hiszen valamennyi múzeum ugyanebben a cipőben jár, de még egyiknek sincs fenntartható, kivitelezhető ötlete arra vonatkozóan, mit kéne tenni.

A múzeumok eddigi nyugodt mindennapjait nem csak az energiaárak robbanása forgatta fel. A legfőbb kulturális-turisztikai látványosságok szövetségének felmérése azt igazolja, hogy a drágulás miatt csökkent az autóval érkező látogatók száma, különösen a családoké. A forgalom csak azokon a helyeken nőtt, ahol ingyenes a belépés. Érezhetően apadtak az adományok is, 2021-hez képest átlagosan húsz százalékkal, miközben az építőanyagok ára százötven százalékkal emelkedett, ami kihatott a fejlesztésekre, a létesítménygazdálkodásra.

Az energiahordozók világpiaci árának rendkívüli mértékben történő emelkedése tárgyában az Európai Múzeumi Szervezetek Hálózata is megszólalt, kiemelve, hogy számos országban a közművelődési szektor elmaradó beruházásai is akadályozzák a múzeumok energiahatékonyságát, ami a válság előrehaladtával további költségnövekedéssel jár. Fontos tényező, hogy számos múzeumépület műemlékvédelem alatt áll, ami akadálya lehet az energetikai korszerűsítésnek és előidézője, oka a várható intézménybezárásoknak. 

A szervezet prognózisa szerint mindez negatív hatást gyakorol majd Európa kulturális, társadalmi életére, ezért arra kéri a döntéshozókat, növeljék meg a múzeumok működési költségvetését, és könnyítsék meg, hogy az épületek a lehető leghamarabb hatékony energiafelhasználásúak, környezetbarátak és fenntartható módon üzemeltethetők legyenek. 

Ebbe az irányba elsőként talán Németország lépett: közel egymilliárd eurót különített el a kulturális intézmények számára. Az összeget a mozik, színházak, operák, koncerttermek és múzeumok között osztják szét, mivel a költségvetésük szűkössége miatt önerőből képtelenek megbirkózni a válsággal, mondta Claudia Roth kulturális miniszter. Claudia Roth is amondó, hogy a válságkezelésből mindenkinek ki kell vennie a részét, jó példával a szövetségi intézményeknek kell elöl járniuk.

Romániában egyelőre nem zárják be a nagy közgyűjteményeket, de a nadrágszíjat meghúzzák. Az egyik legjelentősebb létesítményben, a nagyszebeni Brukenthal Múzeumban szenzorokra cserélik le az elektromos aljzatokat, hogy csak akkor égjenek a takarékos égők, amikor mozgást érzékelnek.

Borítókép: Kiállítótér a Modern és Kortárs Művészeti Múzeumban Strasbourgban (Fotó: Europress/AFP)