Válságból válságba – ha tömören kellene összefoglalni Nógrádi György Ami sok, az sok című kötetének tartalmát, akkor ez a szókapcsolat tökéletesen alkalmas volna rá. A neves biztonságpolitikai szakértő legújabb kiadványa 2019 februárja és 2023 januárja között megjelent cikkeit gyűjtötte össze, amelyek a Magyar Nemzet Lugasának hasábjain láttak napvilágot. A Nógrádi-írások az elmúlt három év sokak számára már elfeledett, ugyanakkor a mai világpolitikai összefüggések megértéséhez elengedhetetlen nemzetközi fejleményeit, krízishelyzeteit elemzik.
Ahogy cikkről cikkre haladunk a kötetben, akarva-akaratlanul elénk tárul a keserű valóság: az Európai Unió az elmúlt esztendők számtalan válságából mindannyiszor meggyengülve, vesztesként jött ki.
Ez ugyanúgy igaz a jelenleg is tartó ukrajnai háború miatt kialakult energiaválságra és inflációra, mint a 2015-ös migrációs krízisre vagy a koronavírus-járványra. „Nyugat-Európában óriási a csodavárás, és Biden győzelmében bíznak” – írta a szerző még 2020-ban Donald Trump és Joe Biden elnökválasztási versenyének hajrájában. Európa nyugati vezetői akkor abban reménykedtek, hogy a demokrata elnök külpolitikája gyökeres fordulatot vesz a Trumpéhoz képest, azonban csalódniuk kellett: a Biden-adminisztráció ugyanúgy a – vélt vagy valós – amerikai nemzeti érdekeket helyezi előtérbe, Kína – és kisebb mértékben Oroszország – visszaszorítása az elsődleges célja, s hogy ez jó vagy rossz európai szövetségeseinek, jóformán hidegen hagyja. „[…] valamint óriási hangsúlyt kap és főleg fog kapni, hogy a világ amerikai palagázt és ne orosz energiát vegyen” – írta le tűpontosan a 2023-as helyzetet az elemző már 2019-ben.
A könyv furcsa időutazásra kalauzolja el az olvasót.
Furcsa, hiszen mindössze három év nemzetközi történéseit foglalja magába, mégis a két végpont között mintha legalább egy évtized telt volna el.
Egy 2019-es cikkben például, Volodimir Zelenszkij megválasztását követően még arról értekezik bizakodó hangvétellel a szerző, hogy az újdonsült ukrán államfő tárgyalóasztalhoz ült Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Ez jelenleg elképzelhetetlen. De ugyanígy képtelenségnek tűnik például az is, hogy nyugat-európai vezetők közvetítsenek Washington és Moszkva között. Pedig pár évvel ezelőtt, amikor Donald Trump vezérletével az Egyesült Államok kilépett a közepes hatótávolságú, nukleáris és hagyományos robbanófejekkel felszerelt ballisztikus rakéták leszereléséről rendelkező INF-szerződésből, pontosan ez volt a helyzet.
A könyv egyik nagy pozitívuma, hogy a szerző a tőle megszokott módon nem próbálja meg saját véleményét ráerőltetni az olvasóra, a világban zajló geopolitikai folyamatok nagyobb részének megértését, továbbgondolását ránk bízza.
Ugyanakkor a kötet műfaji sajátosságából adódik, hogy a különböző témák nem egységesen követik egymást, gyakran ugrálunk a helyszínek, múlt és jelen között. Ez azonban, szintén az írások műfajából adódóan, könnyen orvosolható, hiszen nincs megkötve a kezünk, kedvünkre választhatjuk ki azokat a cikkeket, amelyeket szeretnénk elolvasni.
