Magyar, válogatott, elhunyt avagy vigyünk-e magunkkal esernyőt?

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a közelmúltban tette közzé a hazai felhasználók internetezési szokásait taglaló, 2022-es összefoglalóját. A dokumentum legfontosabb állításairól, a magyar tartalomfogyasztók érdeklődésének irányáról Fogarasi Mihállyal, a hatóság műsorelemzőjével beszélgettünk.

20230220 Budapest NMHH Fogarasi Mihály műsorelemző Fotó: Mirkó István Magyar Nemzet Fotó: Mirkó István

– Tavaly mely témák érdekelték leginkább a hazai felhasználókat?

– Általánosságban: a belföldi témájú cikkekre, híradásokra, videókra többen kattintottak, mint a külföldi vonatkozásúakra. Ez alól csak két kivétel volt: az egyik az orosz–ukrán háború. A konfliktusról szóló hírekre a felhasználók különösen az első két hétben, de egész évben kíváncsiak voltak. A másik a katari labdarúgó-világbajnokság volt, a sportrovatokban megjelenő cikkekre olykor kétszer annyian kattintottak, mint bármelyik belföldi eseményről szóló hírre. 

– A belföldi témák közül melyek keltették fel leginkább az érdeklődést?

– Az áprilisban tartott országgyűlési választás végeredménye, valamint Berki Krisztián halála. De mindkettő csupán egy napig tartotta fenn a tömeges érdeklődést, nem tovább. 

– Pedig például II. Erzsébet is tavaly hunyt el. Az ember azt gondolná, az angol királynő halálhírére idehaza is többen felkapják a fejüket, mint egy celebére.

– A Berki Krisztián halálát övező érdeklődés elsősorban az online hírportálok kattintásvadász címeivel magyarázható. Az egyik nagy oldal a közelmúltban például azzal a címmel közölt anyagot, hogy a szobalevegő is életveszélyes lehet. Az olvasók többsége rá is kattintott, hogy aztán szembesüljön azzal: a cikkben olyan banalitások szerepelnek, mint hogy figyeljünk jobban a beltéri levegő minőségére, és szellőztessünk gyakrabban. A Berki Krisztián haláláról szóló cikkeket is a félinformációkat tartalmazó, félrevezető, manipulatív címek tették keresetté. 

– A kisadózó vállalkozások tételes adója, vagyis a kata átalakítása, a rezsicsökkentés módosítása, a benzinársapka megszüntetése – mindez szintén tavaly történt. Milyen számokat produkáltak a gazdasági színtérről szóló anyagok?

– Többeket érdekeltek, de nem szabad elfelejteni, hogy a felsoroltak esetében nem pusztán gazdasági kérdésekről lehet beszélni, hanem társadalmi folyamatokról is. Voltak tüntetések, és az érintettekben felvetődött: ezek után hogyan fogják tudni kifizetni a számláikat? De az e témákra jutó kattintások száma még így is eltörpül egyes, időjárási jelenségeket taglaló cikkek számaihoz képest. 

– Az embereket jobban foglalkoztatja, másnap vigyenek-e magukkal esernyőt, mint az, hogy milyen eredménnyel zárult egy tüntetés?

– A 2022 júniusában lezúduló, özönvízszerű esőzések idején íródott cikkek vagy éppen az augusztus 20-ára – a tervezett, ám végül elmaradt tűzijáték napjára – várható időjárást előrejelző honlapok olvasottsága egyértelműen ezt mutatja. A mélyebb elemzés azt is feltárta, hogy a magyarok érdeklődése nem a hőmérséklet ingadozásával, hanem elsősorban a csapadék mennyiségével áll összefüggésben – minél több az eső, annál több az olvasó. 

– Ez annyira kifejező, hogy akár a 2022-es tartalomfogyasztási szokásaink összegzése is lehetne.

– Pedig egyetlenegyet sem tartalmaz a népszerű hírportálok, tévék, rádiók, újságok Facebook-oldalainak leggyakrabban használt szavai közül. Ugyanis azokat is megvizsgáltuk, és úgy találtuk, hogy a „magyar”, a „válogatott” és az „elhunyt” áll az első három helyen. A „nyer” az ötödik, a „győz” a hetedik. A „nemzet” a hatodik, míg a „haza” a tizedik helyen végzett. Mindez szintén jól mutatja, hogy az újságírók, címszerkesztők mivel keltik fel a leginkább a figyelmet.

Borítókép: Fogarasi Mihály műsorelemző (Fotó: Mirkó István)