Februárban a TikTok videómegosztó hálózat szépségközösségében egy kozmetikai eszköz vert a kelleténél nagyobb hullámokat. Mikayla Nogueira, a platform egyik kedvenc szépségguruja rövid videót tett közzé a L’Oreal legújabb szempillaspiráljáról: kipróbálta, majd kijelentette, hogy ezzel a teljesítménnyel bizony nehéz lenne bármely más terméknek versenyeznie. „Nézzétek a hosszát! Szóhoz sem jutok!” – mondta a közel tizenötmillió követővel rendelkező lány, majd úgy fordult, hogy a kamera megjelenítse pillái ívét. Nogueira követőinek és az online szépségápolási közösség többi tagjának vele ellentétben azonban akadt némi mondandója: észrevették, hogy az influenszer szemhéjára műszempillák kerültek. Azzal vádolták, hogy egyrészt hülyének nézi követőit, másrészt pedig éppen azzal a bizalommal él vissza, amelyet influenszerként meg kellene becsülnie, hiszen másokat befolyásol véleményével. Ráadásul az influenszerközösségnek is kárt okoz azáltal, hogy rombolja megítélésüket, azaz erősíti a véleményt, miszerint sokan pénzért bármit rajongóikra sóznak. Nogueira nem reagált a vitára, ám a közösségi platformon futótűzként indult útjára egy új trend: a „deinfluencing”, amikor az influenszerek arra buzdítanak, hogy mi mindent felesleges megvenni.
A dráma, hogy egy szépségbefolyásoló használ-e műszempillákat szponzorált bejegyzésében, elszigeteltnek tűnhet. A jelenséget követő reakciók viszont – hogy az internetes felhasználók nagyobb felelősségről és elvárásról beszélnek a véleményvezérekkel szemben – a tudatosság felé tett fontos lépésnek bizonyulhatnak.
Van az a pénz!
Az influenszerek számára a szabadidejük, hobbijaik, életstílusuk, jól fizető munkájuk, de még partnerük és gyermekeik bemutatása is a pénzszerzés eszköze, így a hitelesség tőlük nem kérés, hanem elvárás. Forgács Mariann, a Be Social médiaügynökség alapítója szerint az influenszerjelenség megosztó dolog: ha valaki nem tudja, hogy ez mivel jár, könnyen mond ítéletet és gondolja azt, hogy komolyabb teljesítmény vagy bármilyen tudás nélkül túl sok pénzhez jutnak ezek az emberek.
– Egyszerűbb őket kicsit kifigurázni, és tény, hogy lehet ezt a munkát nagyon rosszul is csinálni! A jó márkák olyan minőségi tartalmat előállító, nagy elérésű embereket keresnek meg, akiknek számít a véleményük. Egy okos influenszer, aki hosszú távon gondolkodik, nem fogja veszélybe sodorni a pénzkereseti lehetőségét azzal, hogy az egyik TikTok-videóban az egyik üdítőre esküszik, a következőben pedig már másikra. A hitelesség mindennél fontosabb az influenszerek szempontjából, bármit képviselnek is – húzza alá Forgács Mariann, akinek ügynöksége 2019-ben és 2021-ben 14 és 25 év közötti fiatalokat kérdezett meg médiafogyasztási szokásaikról. Az eredményből jól látszik, hogy a hagyományos értelemben vett reklámokat már egyáltalán nem is látja ez a korosztály, azaz reklámvakságban szenvednek. Amikor tehát valaki szeretné a termékét, szolgáltatását eljuttatni hozzájuk, az csak véleményvezéreken keresztül fog menni. És nagyobb hirdetési lehetőségre persze felcsillan sok influenszer szeme: van az a pénz, amelytől korpás lesz a haja bárkinek!
Buglya Gergely, a Follow me influenszermarketing-ügynökség képviselőjének elmondása szerint az új médiában már nincsenek szerkesztőségek. Az egyéni tartalomgyártó felelőssége, hogy ő saját magán átenged-e valamit szűretlenül, szűrten vagy akár szándékosan meghamisítva. Ezért is fontos a szerepük az ügynökségeknek, amelyek felelősséget vállalnak az influenszer hitelességéért, mert a közösségimédia-fogyasztót könnyedén át lehet verni. Néhány éve például sajtóhír volt, hogy egy tinédzser fiú a Photoshop-tudásával átverte a fél világot: magát magánrepülőkre és luxusüdülőhelyekre montírozva jelentős követőtábort szerzett, mielőtt elárulta: semmi sem volt igaz, az egész társadalmi kísérlet volt csupán.
