A Föld napja: gyógyító Balaton

Azt mondják, hogy a Balaton vidékén született ember csak akkor fürdik a Balatonban, ha beleesik.

2023. 04. 22. 6:10
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

[…] A hévizi forrás tölcsére mintegy 35 méter mély. Mivel éppen itt húzódik el a Balaton besüllyedésének törése, azért a pannoniai rétegek nincsenek vízszintes helyzetben, hanem a forrástölcsér északi oldalán kibillentek és észak felé lejtenek. A nagy vetődés éppen a tó legmélyebb pontján megy keresztül. A feltörő melegvíz hőmérséklete 27-38o közt ingadozik, asszerint, hogy mennyi közönséges, hideg talajvíz keveredik hozzá. 

A forrás körül eredetileg nagy mocsár volt, ebben fakadt föl a melegvíz. Ez az oka annak, hogy a tó körül a nedves rét altalaja vastag, helyenkint 4-5 m vastagságú tőzeggel van borítva. Ebből a tőzegből mossa ki a forrás vize a „korpa” nevű finom törmeléket, a fürdőzők szórakoztatóját. A korpa tele van kis kovapáncélkás moszatokkal, azért a bőrhöz dörzsölve, viszketést és kis gyulladást okoz! 

Nem hiszem, hogy ennek valami gyógyító hatása volna, de lehet. A melegvíznek igenis, mert erős radioaktivitása van s ennek kétségtelenül gyógyító hatása lehet bizonyos esetekben. Valószínűleg a víz, mint melegvíz s a benne való bátor mozgás, úszás, ugrálás az, ami igazán gyógyít.

A környező lapályon a melegvíz hajdan szétömlött s ebben páholták a bőröket. A páholásból származik a szomszédos községek neve (Alsó- és Felső-Páh) s az árok neve: Páhoki-árok. A mocsarak ma már lecsapolva, gazdag rétek s lassankint mennek át a Kis-Balaton nádasaiba. 

Héviz-fürdő mindenesetre megérdemli, hogy a leggondosabban rendezzük be igazán gyógyítóhellyé. Ezért kényelmesebb szállókra, nagyobb területre kiterjedő sétaterekre és penziókra volna szükség. Nagyon kellemetlen s éppen nem betegeknek való, hogy a Keszthelyről Hévizre vezető út olyan elhanyagolt, hogy a sűrű kocsiforgalomban az embert vastagon belepi a por, ha elég szerencsétlen volt nyílt kocsival utazni. Jó volna valami kis villamosvasutat vezetni ki, sűrű közlekedéssel. 

A balatoni fürdő- és üdülőhelyeknek legfontosabb "gyógyító" hatása a nyugalom, a csend, a zavartalan pihenés. Azelőtt ez még fokozottabb mértékben volt lehetséges, mint ma, ha az ember a Riviéra valamelyik villáját tudta kibérelni. Sem vasút, sem autó nem zavarta a nyugalmat s csakugyan vissza lehetett vonulni a világ zajától. Csakhogy akkor nem voltak meg azok a kényelmi berendezések, amelyek ma már kezdenek egészen nyugati színvonalra emelkedni. Nem volt sehol villamos világítás, vízvezeték, fürdőszoba, stb. A fürdőhelyek vendéglői a legkezdetlegesebb, igen rossz szagú és igen ízléstelen épületek voltak. Petróleumvilágítás, rossz kút, gyalázatos utak riasztották el a kényelemhez szokott nagyvárosi embereket. Azért tódultak inkább Ausztriába, ott már akkor sokkal fejlettebbek voltak a berendezkedések.

(Cholnoky Jenő: Balaton, 1936) 

Minden évben április 22-én ünnepeljük világszerte a Föld napját.

Borítókép: Strandolók a békebeli Siófokon, 1907. (Fotó: Fortepan/Zichy kúria, Zala)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.