A vezetés jelenlegi tervei között szerepel, hogy a bordélyházakat a belvárosi lakónegyedből egy távolabb eső övezetbe költöztessék át. A városrész ugyanis hangos bulinegyeddé vált, és még az olyan kulturális attrakcióknál is ismertebb, mint a Van Gogh Múzeum vagy az Anne Frank Ház. A lakosok nyugalma érdekében már május közepétől életbe is lép az a szabály, amely alapján nem lehet majd cannabist fogyasztani a vörös lámpás negyed utcáin. Bár a jelenlegi holland törvények alapján a növény birtoklása, termesztése vagy forgalmazása bűncselekménynek minősül, az úgynevezett coffeeshopok (kávéházak) szigorú feltételek mellett kis mennyiségben árulhatják a könnyű drogot, helyi fogyasztásra is. Mivel a laza drogpolitika számos turistát csábít Amszterdamba, az is felmerült, hogy a látogatókat a város egész területén eltiltsák a cannabistól.
Elvándorló velencei őslakosok
A vörös lámpás negyedben egy ideje már alkoholt is tilos vásárolni csütörtöktől vasárnapig délután négy óra után. Az önkormányzat ezenfelül arra szólította fel a közértek, az italboltok és a kávézók tulajdonosait, hogy távolítsák is el az alkoholosüvegeket a kirakataikból az említett időszak során. Februártól olyan szabályt is bevezettek, hogy hajnali egy után már nem mehet be új látogató az említett városrészbe, míg az éttermeknek és a bároknak egy órával később kell bezárniuk. Sofyan Mbarki alpolgármester rámutatott, Amszterdam már így is jóval több intézkedést hozott az élhetőség érdekében, mint más európai nagyvárosok.
A Euromonitor International adatai alapján a Velencei-lagúnában fekvő, mintegy százhúsz szigetre épült város évente 5,6 millió külföldi turistát vonz, miközben lakossága ennek töredéke, körülbelül 260 ezer fő – a történelmi városközpontban mindössze olyan ötvenezren élhetnek, a népesség nagy része a Velencei-lagúnán kívüli területeken lakik. A városvezetés úgy döntött 2021 augusztusában, hogy kitiltja a turistákat szállító sétahajókat a lagúnából. Az UNESCO érvelése szerint a hatalmas vízi járművek hozzájárultak a környezetszennyezéshez, és a környező épületek stabilitását is veszélyeztették azzal, hogy felverték a hullámokat.
Velence létezését nemcsak a turisták tömeges beáramlása, hanem a süllyedés is fenyegeti, egyes becslések szerint a város már 2100-ra eltűnhet a tengerszint-emelkedés miatt.
Miközben Velence megmentésére több projekt is irányul, a megvalósításhoz szakképzett munkaerőre lenne szükség, amely jól ismeri a területet. A helyiek ugyanakkor arról panaszkodnak, hogy sokan elvándorolnak, mivel a turizmus miatt gyakorlatilag élhetetlenné vált a város. A városvezetés kilátásba helyezte, hogy 2023-tól belépőjegyet kell venniük és előre kell regisztrálniuk a látogatásukat azoknak, akik egy napra érkeznek. Ennek ellenére az év elején egyelőre elhalasztották a fizetős belépést, azt azonban nem tudni, meddig. Ha bevezetik, a turisták három–tíz euró közötti összeg ellenében látogathatnák meg a várost, az árak a kijelölt naptól függően változnának. A látogatottabb időszakokban, például hétvégeken vagy ünnepnapokon drágább lenne a belépés.
Beárazott bakancslista
A fizetős belépés nem egyedülálló ötlet a világon, a Himalájánál fekvő Bhután már alkalmazza is ezt a rendszert 2022 szeptemberétől, mióta fellélegzett a pandémiából. Akinek a bakancslistáján szerepel az elszigetelt dél-ázsiai ország felkeresése, fel kell készülnie arra, hogy napi kétszáz dollárba (közel hetvenezer forintba) kerül az ott-tartózkodás. Az úgynevezett fenntarthatósági fejlődési díjat a turisták ökológiai lábnyomának ellensúlyozására, a szén-dioxid-mentes infrastruktúra fejlesztésére és a koronavírus utáni helyreállításra fordítja a mintegy nyolcszázezer fős ország.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!