Elegük lett a nagyvárosoknak: megfékeznék a turistaáradatot

Nem mindenhol örülnek annak, hogy a koronavírus-járványt követően ­ismét ellepik a turisták a világot. Amszterdam elrettentő videókkal igyekszik megfékezni, hogy odalátogassanak a brit fiatalok, akiket a laza drogpolitika és a vörös lámpás negyedek csábítanak a holland városba. Velencében nincs, aki hathatósan megoldaná a város fennmaradását fenyegető­ problémákat.

VENICE, VENETO, ITALY - 2019/03/03: Thousands of people are gathering at San Marco Square, Piazza San Marco to celebrate the Venetian Carnival, St Mark's Campanile, Campanile di San Marco in the distance. (Photo by Frank Bienewald/LightRocket via Getty Images) Fotó: Frank Bienewald Forrás: Getty Images

Évente mintegy 746 millió turista fordul meg Európa országaiban, a kontinens leglátogatottabb nagyvárosai London, Párizs és Róma – derült ki a Euromonitor International brit piackutató cég pandémia előtt készített tanulmányából. Ugyan a koronavírus-járvány miatt az utóbbi években szinte teljesen visszaesett a turizmus, mára a látogatók ismét elözönlik a világot.

Reklám távolmaradásra

Évente körülbelül 8,8 millió külföldi kíváncsi Amszterdamra, amelynek lakossága 880 ezerre becsülhető. Összehasonlításképp a brit főváros megközelítőleg húszmillió látogatót vonz egy évben, azaz 8,9 milliós népességének több mint a kétszeresét. Mivel Angliát csupán az Északi-tenger választja el Hollandiától, Amszterdamba igen gyakran „átugranak” a londoni fiatalok.

A BBC brit közszolgálati média cikke szerint évente egymillió brit utazik a holland kikötővárosba, amit a helyiek egyre kevésbé tolerálnak. A lakosok régóta arra panaszkodnak, hogy a részeg britek az utcákon randalíroznak, és nemegyszer a kanálisokban végzik el dolgukat, miután felöntöttek a garatra. Eberhard van der Laan, Amszterdam egykori polgármestere már évekkel ezelőtt felszólította Boris Johnson korábbi brit miniszterelnököt, hogy látogasson el hozzájuk, és a saját szemével győződjön meg arról, hogyan viselkednek honfitársai. 

A városvezetés mostanra már annyira megelégelte a helyzetet, hogy reklámkampányt indított, amelyben egyenesen azt üzeni a brit fiataloknak, maradjanak távol Amszterdamtól.

Az elrettentő videókon például az látható, ahogy az utcákon tántorgó férfiakat a rendőrök letartóztatják, illetve megbírságolják. A hirdetések akkor jelennek meg az interneten böngésző célcsoport előtt, amikor olyan kifejezésekre és szókapcsolatokra keresnek rá, mint a kocsmatúra, a legénybúcsú vagy az olcsó szálloda. Az egyesült királyságbeli utazási irodák gyakran kínálnak olyan hétvégi csomagokat, amelyek korlátlan alkoholfogyasztással egybekötött csónakázást tartalmaznak a kanálisokban vagy kocsmatúrákat Amszterdam híres vörös lámpás negyedeiben.

A vezetés jelenlegi tervei között szerepel, hogy a bordélyházakat a belvárosi lakónegyedből egy távolabb eső övezetbe költöztessék át. A városrész ugyanis hangos bulinegyeddé vált, és még az olyan kulturális attrakcióknál is ismertebb, mint a Van Gogh Múzeum vagy az Anne Frank Ház. A lakosok nyugalma érdekében már május közepétől életbe is lép az a szabály, amely alapján nem lehet majd cannabist fogyasztani a vörös lámpás negyed utcáin. Bár a jelenlegi holland törvények alapján a növény birtoklása, termesztése vagy forgalmazása bűncselekménynek minősül, az úgynevezett coffeeshopok (kávéházak) szigorú feltételek mellett kis mennyiségben árulhatják a könnyű drogot, helyi fogyasztásra is. Mivel a laza drogpolitika számos turistát csábít Amszterdamba, az is felmerült, hogy a látogatókat a város egész területén eltiltsák a cannabistól.

A koronavírus-járványt követően ­ismét ellepik a turisták a világot. Fotó: SOPA Images/Getty Images

 

Elvándorló velencei őslakosok

A vörös lámpás negyedben egy ideje már alkoholt is tilos vásárolni csütörtöktől vasárnapig délután négy óra után. Az önkormányzat ezenfelül arra szólította fel a közértek, az italboltok és a kávézók tulajdonosait, hogy távolítsák is el az alkoholosüvegeket a kirakataikból az említett időszak során. Februártól olyan szabályt is bevezettek, hogy hajnali egy után már nem mehet be új látogató az említett városrészbe, míg az éttermeknek és a bároknak egy órával később kell bezárniuk. Sofyan Mbarki alpolgármester rámutatott, Amszterdam már így is jóval több intézkedést hozott az élhetőség érdekében, mint más európai nagyvárosok.

A Euromonitor International adatai alapján a Velencei-lagúnában fekvő, mintegy százhúsz szigetre épült város évente 5,6 millió külföldi turistát vonz, miközben lakossága ennek töredéke, körülbelül 260 ezer fő – a történelmi városközpontban mindössze olyan ötvenezren élhetnek, a népesség nagy része a Velencei-lagúnán kívüli területeken lakik. A városvezetés úgy döntött 2021 augusztusában, hogy kitiltja a turistákat szállító sétahajókat a lagúnából. Az UNESCO érvelése szerint a hatalmas vízi járművek hozzájárultak a környezetszennyezéshez, és a környező épületek stabilitását is veszélyeztették azzal, hogy felverték a hullámokat. 

Velence létezését nemcsak a turisták tömeges beáramlása, hanem a süllyedés is fenyegeti, egyes becslések szerint a város már 2100-ra eltűnhet a tengerszint-emelkedés miatt.

Miközben Velence megmentésére több projekt is irányul, a megvalósításhoz szakképzett munkaerőre lenne szükség, amely jól ismeri a területet. A helyiek ugyanakkor arról panaszkodnak, hogy sokan elvándorolnak, mivel a turizmus miatt gyakorlatilag élhetetlenné vált a város. A városvezetés kilátásba helyezte, hogy 2023-tól belépőjegyet kell venniük és előre kell regisztrálniuk a látogatásukat azoknak, akik egy napra érkeznek. Ennek ellenére az év elején egyelőre elhalasztották a fizetős belépést, azt azonban nem tudni, meddig. Ha bevezetik, a turisták három–tíz euró közötti összeg ellenében látogathatnák meg a várost, az árak a kijelölt naptól függően változnának. A látogatottabb időszakokban, például hétvégeken vagy ünnepnapokon drágább lenne a belépés.

 

Beárazott bakancslista

A fizetős belépés nem egyedülálló ötlet a világon, a Himalájánál fekvő Bhután már alkalmazza is ezt a rendszert 2022 szeptemberétől, mióta fellélegzett a pandémiából. Akinek a bakancslistáján szerepel az elszigetelt dél-ázsiai ország felkeresése, fel kell készülnie arra, hogy napi kétszáz dollárba (közel hetvenezer forintba) kerül az ott-tartózkodás. Az úgynevezett fenntarthatósági fejlődési díjat a turisták ökológiai lábnyomának ellensúlyozására, a szén-dioxid-mentes infrastruktúra fejlesztésére és a koronavírus utáni helyreállításra fordítja a mintegy nyolcszázezer fős ország.

– A járvány lehetővé tette, hogy újragondoljuk, miként lehet a turisztikai ágazatot átalakítani és jobban működtetni, hogy az ne csak gazdaságilag, hanem társadalmilag is előnyös legyen Bhután számára, miközben a szén-dioxid-kibocsátást alacsonyan tartjuk. Hosszú távon az a célunk, hogy minőségi élményeket teremtsünk a látogatóknak, a polgárainknak pedig jól fizető és professzionális munkahelyeket – indokolta meg a döntést Tandi Dorji külügyminiszter. A turizmus túlzott fellendülésének máshol is gátat szabnának: a járvány után a turisták olyannyira ellepték Hawaiit is, hogy Maui, a szigetcsoport második legnagyobb szigete arra szólította fel az Egyesült Államokat, csökkentsék az oda érkező légi járatok számát. 

Csak egy kis szünetet kérünk

– fogalmazott Maui polgármestere, Mike Victorino. A körülbelül 164 ezres megyében a turizmus robbanásszerű megugrásával az árak olyannyira megemelkedtek, hogy a lakosok már megélhetési gondokkal küzdenek.

Borítókép: Elözönlik a turisták a velencei Szent Márk teret (Fotó: LightRocket via Getty Images/Frank Bienewald)