Szerencsevadász vagy műszaki újító volt Puskás Tivadar?

Május 1-jén lesz 142 éve, hogy Budapesten üzemelni kezdett az első telefonközpont. Az ötlet gazdája és a létesítmény szponzora Puskás Tivadar volt, aki évekkel később feltalálta a telefonhírmondót. E kalandos sorsú pénzember alakját az évforduló kapcsán távoli rokona, Puskás István segítségével idézzük fel, aki a család történetének kutatójaként segít utat találni az igazolható adatok és a legendák szövevényében.

Fotó: mek.oszk.hu

A világ túlsó feléig szaladó fiú 1870-ben aztán Erdélyben bukkant fel, és a The Waring Brothers nevű, brit vasútépítő vállalat alkalmazottjaként kezdett tevékenykedni. Egyes források tolmácsként, mások főmérnökként említik, Puskás István szerint azonban olyan munkát végzett, amelyet – mai kifejezéssel – projektvezető menedzserinek lehet titulálni. 

De a könyv szerzője nem is ebben látja annak jelentőségét, hogy Tivadar bekapcsolódott a magyarországi vasút építésébe, hanem valami másban: vélhetően ekkor ismerkedett meg a távíró gyakorlati alkalmazásával, s ekkor döbbent rá, hogy a jövőben komoly jelentőségre tehetnek szert – ezért sok pénzt fialhatnak – a különféle műszaki innovációk.

A gyapotkirály üzlettársa

1875-ben már Amerikában volt. A New York államtól kapott személyi okmánya szerint bankár volt a foglalkozása, a honosításához kellő tanú pedig nem volt más, mint a magát szegénysorból milliomossá felküzdő gyapotkirály, az 1885-ben elhunyt Edward (W.) Saportas! Hogyan sikerült elérnie mindezt, nem tudni, de Tivadar egy dúsgazdag „self made man” üzlettársa lett mindenféle pénzügyi végzettség nélkül.

Elsősorban befektetési lehetőségeket keresett, s mert – korábbi felismerése folytán – érdeklődött a műszaki terület iránt, 1877-ben kapcsolatba került Thomas A. Edisonnal. Csaknem kéttucatnyi fennmaradt szerződés szerint Saportas és Puskás vállalták, hogy befizetik a feltaláló ötleteinek szabadalmaztatásával járó díjakat az államnak, cserébe pedig megkapták Edisontól a megvalósított találmányainak forgalmazási jogát.

Puskás Tivadar és családja. A kép forrása: a Puskás család hagyatéka

Ami a családi életét illeti, Tivadar 1876-ban üzleti utat tett Európába, és párizsi tartózkodása alatt találkozott Sophie Vetter von der Lilie-vel, egy nemesi családból származó asszonnyal, aki 1873 óta külön élt a férjétől, szendrői Török József gróftól. Egy együtt töltött szerelmes hét után az asszony Amerikába utazott az akkor már ott tartózkodó Tivadar után, és a férfi párja lett.

Kapcsolatukat „csupán” az bonyolította, hogy Sophie a törvény szemében még mindig Török József felesége volt. Hivatalosan csak 1881-ben vált el tőle, s a következő évben ment hozzá második férjéhez Londonban. 

Ezért – hogy ne vonja rájuk az állam és az egyház figyelmét – nem kereszteltette meg, mi több, nem is anyakönyveztette a Puskás Tivadartól született három lányát.

Így a gyerekek bíróság általi nevesítésére, a két kisebbik egyházi keresztelőjére és anyakönyvezésére csak édesapjuk halála után került sor (meglehetősen furcsa körülmények között, felemás eredménnyel).

A „beszélő újság” atyja

Az első magyarországi telefonközpont 1881. május 1-jén nyílt meg, így – Párizs, London, Zürich és Berlin után – Budapest lett az ötödik európai nagyváros, amelyben megjelent ez az újítás. A hazai telefonközpont létesítése okkal fonódott össze Puskás nevével, hiszen ő szorgalmazta a létrehozását, és ő építette meg – azt viszont sosem állította magáról, hogy ő találta fel.

Thomas Edison híres találmányával, a fonográffal. Forrás: Wikipédia

– Ezt leginkább az a képeslap sugallja, amelyet állítólag Edison küldött 1908-ban a Puskás család egyik tagjának, és amely mindmáig megtalálható a Postamúzeumban őrzött anyagok között. Ebben Edison megerősíti: Puskás Tivadar volt az első a világon, aki a telefonközpont kialakítását javasolta. Csakhogy a feltaláló képeslapon szereplő aláírása eltér a más helyeken fennmaradt kézjegyeitől, ráadásul a szöveg megfogalmazása aggályos. Mintha olyan valaki írta volna, aki nem ismeri igazán az angol nyelv szabályait. A magam részéről tehát gyanítom, hogy az a képeslap hamisítvány – mondja Puskás István.

Puskás Tivadar nagy találmánya az 1893. február 15-től működő telefonhírmondó volt, amelyet a korban telefonújságként, beszélő újságként is emlegettek. Lényege az volt, hogy a szolgáltatásra előfizetők különféle tartalmakat hallgathattak meg, miután felemelték a kagylót.

A hazai sajtóban utóbb megjelent, hogy a hírmondó műszaki részleteit valójában Tivadar egyik munkatársa, Szmazsenka Nándor alkotta meg. Puskás István azonban cáfol:

– E teóriával Szmazsenka fia hozakodott elő először, egy 1939-es írásában. Haláláig az édesapja, az állítólagos károsult sem említette sehol, pedig 22 évvel élte túl Tivadart, tehát bőven lett volna rá ideje, hogy a világ elé álljon a maga verziójával. De nem tette.

Puskás Tivadar – aki ekkor már évek óta Budapesten élt a családjával együtt – a telefonhírmondó felállításának évében, 1893-ban hunyt el, szívelégtelenség következtében. Még ötvenéves sem volt. Temetésén csupán néhány hozzátartozója vett részt, a hivatalos szervek – vagy a posta – képviselői távol maradtak. Felesége és gyermekeinek anyja, Sophie sem volt jelen.

Az Agóra Tudományos Élményközpont kisfilmje Puskás Tivadarról. Fiatalok készítették fiataloknak

– A könnyelmű és merész fiatalember a mesés gazdagságon át eljutott a hazaszeretetig, édesapja szellemi örökségének felvállalásáig. Bankárként ötletember volt, aki a technikai újdonságokból szeretett volna pénzt csinálni, s hogy sikerült is neki, az a szimatát dicséri. A telefonközpont megépítésével a polgárosodás irányába tolta a XIX. század végén még alapvetően feudális jellegű magyar államot. 

Az általa szabadalmaztatott telefonhírmondóval pedig megteremtette a mai értelemben vett telekommunikáció alapjait, hiszen gyakorlatilag a világ első vezetékes hír- és műsorközlő szolgáltatását, a mai rádió elődjét alkotta meg – értékeli életművét Puskás István.

– Mindeközben azonban elkövetett egy súlyos mulasztást: kora gyerekkoruktól kezdve gondoskodnia kellett volna lányai vagyoni biztonságáról. Nem tette, ezért gyermekei későbbi sorsának ismeretében – jogi hercehurcák, nemtelen sajtótámadások, Magyarország elhagyása – kimondhatjuk: súlyosan felelőtlen volt velük szemben. 

Borítókép: Az első telefonközpont 1881-ben nyílt meg Budapesten (Forrás: Mek.oszk.hu)