Meghalt a királynő, éljen a király! – szólt a hivatalos köszöntés 2022. szeptember 8-án. II. Erzsébet halálával Károly walesi hercegből automatikusan király lett, de koronázására csak háromnegyed évvel később kerül sor. Ennek oka egyrészt az állami és a családi gyászidőszak, másrészt a ceremónia bonyolultsága, amely hosszas tervezést és szervezést igényel.
A Buckingham-palota közleménye szerint az Edward Fitzalan-Howard, Norfolk tizennyolcadik hercege által felügyelt esemény igazán közvetíti Károly kívánságát, hogy a monarchia modern arcát mutassa be, másrészt viszont ragaszkodik az évszázados hagyományokhoz.
III. Károly lesz a negyvenedik uralkodó, akit a Westminster-apátságban koronáznak meg.
Az első dokumentáltan ott tartott ceremónia Hódító Vilmos koronázása volt 1066 karácsonyán. Az apátság azóta számos más jeles eseménynek is otthont adott, köztük II. Erzsébet és Vilmos herceg házasságkötésének, illetve a néhai királynő koronázásának és egyik temetési szertartásának. Azonban míg II. Erzsébet koronázásához külön lelátókat kellett építeni, hogy a nyolcezer meghívott mind elférjen, Károly és Kamilla mindössze kétezer vendéggel számol.
Az ok a modernizáció, illetve a költségcsökkentés. 1953-ban II. Erzsébet koronázása mai áron számolva közel 43 millió fontba került.
A gazdasági válság és a rengeteg munkanélküli miatt III. Károly kifejezett kívánsága volt, hogy olcsóbb és kevésbé pompás ünnepséget tartsanak. A pontos költségekről hivatalos információ nem látott napvilágot, ám a becslések ötven- és százmillió font között számolnak, vagyis úgy tűnik, a mai árak mellett még az egyszerűbb szertartás is drágább.
Egyszerűbb koronázási ceremónia a cél
A királyi pár II. Erzsébet ünnepségével ellentétben nem járja körbe Londont a nem túl kényelmes, kétszázhatvan éves arany állami hintóban (Gold State Coach), hanem csak a Buckingham-palota és az apátság közti valamivel több, mint két kilométeres utat teszi meg. Odafelé a II. Erzsébet gyémántjubileumára készült, lengéscsillapítókkal, elektromos ablakemelővel és légkondicionálóval felszerelt hintóval (Diamond Jubilee State Coach) utaznak, és csak a visszaúton ülnek át az először 1831-ben használt aranyhintóba. IV. Vilmos koronázása óta minden király a Gold State Coach-ban utazott a Westminsterbe és vissza is. A hintó olyan nagy és nehéz, hogy hat ló helyett nyolccal kell húzni.
Eltérnek a tradicionális öltözetektől is. A korábbi királyokat térdzokniban és térdnadrágban koronázták meg, ám ezt III. Károly túl régimódinak tartja, ezért sokan katonai egyenruhát valószínűsítenek.
Annyi biztos, hogy nagyapja, VI. György kardszíját és kesztyűjét, illetve aranyselyemmel készült köpenyét és felöltőjét viseli majd. Az öltözetet a IV. György király számára 1821-ben készült császári köpeny egészíti ki, amelyet Vilmos herceg ad rá.
A királynék koronázási ruhája korábban látványos, klasszikus szabásvonalat követő darab volt, II. Erzsébet például egy Norman Hartnell tervezte, királyi motívumokkal ellátott estélyi ruhát viselt, ám Kamilla valószínűleg egyszerűbb, bár ünnepélyes darabban jelenik meg.
A pontos dizájnt hét lakat alatt őrzi a királyné közeli barátjának számító tervező, Bruce Oldfield.
Az öltözködési újdonságok nyomán vélhetően a walesi hercegné sem fog a hagyományok szerint megszokott hercegi koronát viselni, hanem virágos fejdíszt választ. Szatirikus brit és amerikai források szerint a sussexi hercegné többek között azért sem jelenik meg, mert ha Katalin nem visel tiarát, akkor Meghannek sem lehet.
Nem fogad mindenki hűséget a királynak
A koronázási szertartást kétórásra tervezik II. Erzsébet több mint háromórás ceremóniája helyett. A legnagyobb rövidítési lehetőség, hogy nem minden megjelenő fogad hűséget III. Károlynak. Vilmos térdel elsőként a király előtt, és csókol neki kezet. Valószínűleg ő lesz az egyetlen királyi herceg, aki így tesz, mivel Harry herceg a királyi család nem dolgozó tagjaként nem kap hivatalos feladatot (tíz sorral testvére mögött kap helyet), Eduárd herceg pedig azért nem vállalná a kiemelt hűségfogadást, hogy kevésbé legyen feltűnő a szexbotrányba keveredett András herceg szerepnélkülisége.
A korábbi koronázások biztos pontja volt, hogy számos arisztokrata egymás után térdelt a király elé, III. Károly azonban jóval kevesebb arisztokratát hívott meg, helyettük európai, afrikai és ázsiai koronás fők, kormányzati, parlamenti képviselők, számos ország államfője (köztük Novák Katalin), a diplomáciai testületek képviselői, katonai és jótékonysági szervezetek tagjai jelennek meg. A szertartást vezető canterburyi érsek, Justin Welby az arisztokrácia hűségfogadása helyett az apátságban helyet foglalók felé fordul majd, hogy abban a percben a jelenlévők vagy a tévén és rádión keresztül csatlakozók közül bárki hűséget fogadhasson az új királynak. A szervezők szerint „ez új és jelentős pillanata lesz a koronázási hagyománynak”.
