III. Károly király, a Hitek Védelmezője

Sokak szerint az egyetlen az új király megítélésére leselkedő veszély saját családja.

INDIA Fotó: Stringer . Forrás: Reuters

Károly a brit történelem leghosszabban várakozó trónörököse és a legidősebben trónra lépő királya. Duncan Larcombe életrajzíró szerint, amikor II. Erzsébet királynő lett, titokzatos hercegnő volt, akit az Eduárd-kori szokásoknak megfelelően még úgy neveltek, vacsora után magukra kell hagynia a férfiakat, hogy azok megbeszélhessék a világ dolgait. Károly viszont a hatvanas évek lázadó korszakában szocializálódott, ráadásul egész életét a kamerák előtt élte, így a britek évtizedek óta ismerik.

A királynőről a XX. század jelentős részét átfogó uralkodása alatt annyit lehetett tudni, hogy szereti a lovakat és a kutyákat, kézitáskával jár, lő, és Range Rovert vezet, mélyen hisz Istenben, szereti férjét, kötelességtudó, és néha kénytelen szégyenkezni pletykalapokat megtöltő családja miatt. De hogy mit gondolt az olyan társadalmi változásokról, mint az apartheid, a feminizmus vagy a Brexit, arról alig került nyilvánosságra valami. II. Erzsébet hitt abban, hogy a királyi család a hétköznapi politika felett áll, így igen ritkán derült ki bármi valós gondolatairól. Kivételt jelentett, amikor például a Brexit kapcsán a parlament előtt elmondott beszéde (amelyet megírtak neki) kék ruhában és kék kalapban hangzott el, amelyen a sárga díszítés úgy nézett ki, mint az uniós zászló csillagai.

III. Károly ugyanakkor hercegként számos ügyről nyilvánított véleményt cikkek, felszólalások és támogatás formájában. 1984-ben hangosan szólalt fel a National Gallery új szárnya ellen, amelyet úgy jellemzett, mint „kelés egy szeretett barát arcán”. Az új szárny modern acél és üveg építészeti stílusa ugyanis szerinte nem illett a klasszikus épülethez. Cornwall hercegeként az „emberi építészet” mellett kampányolt, egy hatezer lakosú, 180 üzlettel rendelkező projektet is létre hozott Poundbury néven, amelyben alacsony házakat, rendezett előkerteket és kevesebb autóhasználatot mutatott be „Britannia új víziójaként”. A környezetvédelem fontos szívügye, Highgrove birtokán organikus termesztést és kertészkedést folytat. Innen származik a természetes gyógyászat iránti szenvedélye is, amely politikai kapcsolatai nyomán hivatalos egészségügyi próbaprojektekhez vezetett.

A politikai lobbitevékenység ugyanakkor előfordult, hogy visszaütött. 2015-ben a The Guardian által indított tízéves per nyomán a Brit Legfelsőbb Bíróság 44 Károly által írt levelet hozott nyilvánosságra, amelyek később „fekete pók bejegyzésekként” váltak híressé.

A leveleket Károly fekete tintával írta számos miniszternek, többek között az akkor miniszterelnökként szolgáló Tony Blairnek is. A témák elég sokrétűek az iraki háborútól kezdve az alternatív gyógyászatig, de mindből kitűnt, hogy Károly nem osztja II. Erzsébet távolságtartását, éppen azt az állandóságot, amely miatt a királyi család legnépszerűbb tagja mindig is a királynő volt.

Ez a népszerűség II. Erzsébet halálával nagyjából átszállt III. Károlyra, az emberek 57 százaléka gondolja úgy a YouGov felmérése szerint, hogy legalább többé-kevésbé jó király lesz. Ez hatalmas változás a kilencvenes évekhez képest, amikor a Diana hercegnővel történek miatt Károly népszerűsége minimálisra csökkent. Diana még évekig meghatározta Károly megítélését, de ahogy Kamilla szeretőből elfogadott királynévá vált munkája nyomán, így ma a britek többsége Károlyt is pozitívan értékeli – éppen kimondott környezetvédelmi tevékenysége, a nemzetközösség különbözőségének támogatása és számos jótékonysági kezdeményezése miatt.

Az általa létrehozott The Prince’s Trust több mint kilencszázezer ösztöndíjast támogatott – köztük olyan hírességet, mint a későbbi színész Idris Elba –, így Károly hercegként komoly betekintést nyert a szegényebb néprétegek problémáiba. Ezért is közölte az udvar a trónra lépés után, hogy a jövőre tervezett koronázás sokkal olcsóbb és rövidebb lesz, mint II. Erzsébeté, mert az új király szeretne reagálni Nagy-Britannia jelenlegi problémáira. A korábbinál sokkal befogadóbb lesz az udvar képe a különféle vallási meggyőződések iránt is. II. Erzsébetről köztudott volt mély anglikán hite, III. Károly inkább spirituális beállítottságú, aki a koronázásra például meg kívánja hívni a keresztény, a muszlim, a zsidó, a buddhista és a hinduista felekezetek képviselőit is. Ez komoly változás még akár Henrik herceg és Meghan Markle 2018-as esküvőjéhez képest is, amikor a sussexi hercegné életrajza nem győzte hangsúlyozni, hogy bár Markle katolikus iskolába járt, valójában az episzkopális egyház tagja, amely az anglikán amerikai megfelelője. A hithez való hozzáállást Károly úgy jellemzi, hogy nem a Hit Védelmezője (amely címet minden angol király 1521 óta visel), hanem a Hitek Védelmezője.

Palotai források szerint az új király okosabb, mint sokan hiszik, ugyanakkor életrajzírók szerint kérdéses, hogy mennyire tud majd felülkerekedni lobbista beállítottságán. Erre maga Károly reagált egy 2018-as BBC-dokumentumfilmben, hogy „nem vagyok hülye, tudom, hogy királynak lenni másfajta tevékenység”.

Sokak szerint az egyetlen az új király megítélésére leselkedő veszély saját családja. Károlyt élete során édesanyja, aztán első felesége, majd fiai és azok feleségei ragyogták túl. Katalin évek óta a királynő mögött a család legnépszerűbb tagjának számít, Vilmos herceg pedig szorosan követi őt. A walesi pár trónra kerülését rengetegen várják, szakértők szerint azért, mert Vilmos rendelkezik anyja és a királynő karizmájával, ami Károlyból hiányzik, ráadásul a politikai korrektség és woke kultúra jegyében sokkal visszafogottabban fejezi ki magát. Az igazi aggodalmat Henrik herceg 2023 elejére várható botránykönyve okozza, amelyben az udvar tart attól, a herceg nagyon negatív képet fest az új királyról. Henrik Oprah Winfrey-nek adott interjújában ugyanis úgy beszélt az apjáról, mint aki a problémákat azzal oldja meg, hogy neki is rossz volt, ezért fiainak is el kell tudniuk viselni.

Ez a mai amerikai gyereknevelési trendekbe nem fér bele. A kritikusok ugyanakkor elfelejtik, hogy Károly távolságtartó körülmények között nőtt fel, a rideg bentlakásos iskolában, Gordonstounban tanult, és ezek az élmények sokban meghatározzák viselkedését. Ehhez képest különösen dicsérendő, hogy míg a királynő néhány kedves szót mondott mindenkinek, megrázta kezét, majd elbocsájtotta, Károly igyekszik beszélgetést kezdeményezni még a legbugyutább kérdésekről is. Ez a nyitottság pedig jó előjel egy XXI. századi uralkodáshoz.

Borítókép: Károly tánca az indiai Rádzsasztán állambeli Tolasar faluban, 2010. Hercegként betekintést nyert a szegények életébe is (Fotó: Reuters)