Születésnapos a magyar Wikipédia

Húszéves a magyar Wikipédia. Az évek során közkedvelt, ám hamarosan háttérbe szoruló online kézikönyv vált belőle, amely segítséget nyújtott a tanuláshoz a világjárvány idején, illetve kedvelt forrás a szövegalkotáshoz. Kérdés, mennyi ideig maradhat versenyben a jóval dinamikusabban fejlődő nyelvi modellekkel.

New York-based artist Michael Mandiberg talks to journalists during a press talk on his installation 'Print Wikipedia: from Aachen to Zylinderdruckpresse' in Berlin, Germany, 27 May 2016. His installation aims at illustration the size of the online encyclopedia. Photo: Wolfgang Kumm/dpa (Photo by WOLFGANG KUMM / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP) Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP

Képzeljük el a középiskolás diákot, aki házi dolgozatot ír XIV. Lajos öröksége címmel. Mivel nem szeretne túl sokáig foglalkozni a szöveg megírásával, úgy dönt, hogy a Wikipédia (azaz a szabad enciklopédiának nevezett weboldalrendszer) szócikkeit fogja használni az uralkodóról, Richelieu bíborosról és a harmincéves háborúról. A dolgozat így egy óra ráfordításával elkészül, másnap be is lehet adni. A tanárnő azonban gyengébb értékelést ad a vártnál, kritizálja a munkát. Az ok: diáktól szokatlan szóhasználat, túl könyvízű megfogalmazás.

Michael Mandiberg 2016-os Wikipédia-kiállítása az online tudástár nagyságát szimbolizálta (Fotó: AFP)

A Covid és a vég

– Ma már nagyon sokféle információs forrást alkalmaznak a diákok – mondja el Fábián Bertalan középiskolai tanár. – Számos jó minőségű oktatási célra készített segédanyag van az interneten, érettségi tételek, YouTube-videók. Fogalmazások, házi dolgozatok, az érettségire gyakorló esszék megírásánál nem javasolják az iskolák a Wikipédia használatát, mivel hiába találni ott sok fontos információt, forrásuk nem rögzített, nem vissza-ellenőrizhető. A Covid-időszak feldúsította a tananyagok dömpingjét a világhálón, így döbbenetes tapasztalat, hogy a Wikipédia kezd háttérbe szorulni a frissen elérhető, szöveggyártásra használható szoftverek, nyelvi modellek mellett. A mai középiskolás fiatal tehát már nem a Wikipédián keres rá egy szócikkre, mint öt vagy hat éve, hanem bepötyögi a ChatGPT megfelelő mezőjébe a kérdését, a kapott anyaggal pedig már úgy sáfárkodik, ahogyan tud.

Heltai János Imre egyetemi tanár azt teszi hozzá, hogy tanárként ő kiindulópontnak tekinti a Wikipédia anyagait, ha épp gyorsan kell keresnie. Mivel tudományos dolgozatban, kutatási alapként nem fogadják el az itt található szócikkeket, a diákok szintén csak iránytűként, kiegészítőként használhatják az enciklopédiát. Egy félév során tíz–harminc dolgozat kerül Heltaihoz, aki elsőtől ötödik évfolyamig tanítja a hallgatókat. A diákok jó része a középiskolás időkből hozza magával a gyakorlott Wikipédia-használatot, hiába hívják fel sokak figyelmét a cég problémás gyakorlatára. Legtöbbször az önkényes irányelvek miatt előforduló ellenőrizhetetlen forrásokra, a szerzői jogi gondokra, illetve a pontatlan adatközlésre figyelmeztetnek a tanárok.

Harmad-, negyed- és ötödéves, tanár szakos egyetemi hallgatók a képek miatt használják a Wikipédiát. A tudományosabb szakirodalmat keresők a francia nyelvű változatot részesítik előnyben, mivel ezt a francia szakon oktató tanáraik is szakmaibbnak tekintik. Hasonló a helyzet a német szakosok esetén, ők a német verziót keresik fel kiindulópontként. Az angol nyelvű Wikipédia általában a legrészletesebb, ezért ez a legnépszerűbb. Nagy-Britannia egyik egyetemi szemináriumán Wikipédia-szócikket kellett írni, amit a tanárok javítottak, hogy bemutassák, milyen a pontos hivatkozási rendszer. Ugyanakkor ott sem fogadják el a Wikipédiát tudományos forrásként, tehát nem lehet rá hivatkozni sem.

Nem volt ez mindig így. A Wikipédia indulásakor még az egyetemi diákvilágban is elég volt egy szócikk megjelölése, jóval később jelentek csak meg a hivatalos iránymutatások, hogy mivel a mindenki által szerkeszthető enciklopédia forrásai ellenőrizhetetlenek, azok nem használhatók tudományos körökben. Ez úgy is igaz, hogy ma már komoly szerkesztői bázis felügyeli a szócikkeket, ám azokból olyan mennyiségű születik 333 nyelven, hogy lehetetlen minden újdonságot azonnal ellenőrizni.

Férfiak és sárkányok

Az enciklopédia Jimmy Wales internetes vállalkozó floridai központú, nonprofit alapítványának terméke, amely 2003. június 20. előtt a Bomis nevű férfiaknak szóló internetes portált irányította. Ebből nőtt ki a Wikipédia, amelyet a kezdetektől fogva egyre növekvő önkéntescsapat szerkeszt. A tevékenységhez el kell fogadni a vonatkozó licencet. Walest a Time Magazin 2006-ban a világ száz legbefolyásosabb embere közé választotta az enciklopédia létrehozásának köszönhetően. Az ötvenhat esztendős üzletembert már kisgyermekként lenyűgözték a lexikonok, az egyetemen pénzüggyel és közgazdaságtannal foglalkozott. A hálózatok világa később kezdte érdekelni: egy szerepjáték, a Dungeons and Dragons sokszereplős változata révén lépett be ebbe a világába. A szórakoztató jellegű Bomis után építette fel a 2000-ben indult Nupediát, ahova a szöveges anyagokat saját licenc alatt egy szerkesztői szakcsoport írta. Ezt követte egy évvel később a valódi Wikipédia.

Az elnevezés a Ward Cunningham amerikai informatikushoz köthető, a wiki és az enciklopédia szavakból készült. Hawaii nyelven a wiki gyorsat jelent, és egyben keresztnév is. Cunningham alkotta meg az első ilyen név alatt futó, szakmai megjelenési lehetőségeket megkönnyítő programot 1995-ben.

A magyar Wikipédia szinte a kezdetektől fogva létezik. 2001. május 20. és szeptember 5. között az angol Wikipédia akkori koordinátora, Larry Sanger hozta létre a Magyarországra optimalizált linket. A nulladik változat összesen öt cikket tartalmazott angol nyelven. 2003 áprilisában Gervai Péter informatikus kezdeményezte a hazai online enciklopédia újabb változatának elindítását, amely végül 2003. július 8-án történt meg. Egy nappal később, július 9-én reggel került fel az első szócikk az Omega együttesről. A szabadon használható és kezelhető, azaz olvasásra, szerkesztésre és írásra kifejlesztett, elfogulatlan szemléletű Wikipédia-rendszer gyors és látványos sikert hozott Magyarországon is. A hazai változatnak jelenleg háromszáz fős, aktív szerkesztőgárdája van, de az összes szerkesztő száma több mint ezerötszáz fő. Az állandó önkéntesek csaknem 527 ezer szócikken és másfél millió lapon dolgoznak nap mint nap.

A ChatGPT a rivális

A szócikkek száma alapján a magyar Wikipédia egy hónap alatt az akkor létező 39 változat közül a harmincnegyedik helyre került, az indulás évében a legjobb eredmény a harmincadik pozíció volt. A legjobb eredményt 2009-ben érte el a hazai változat, amikor 266 nyelvi verziót utasított maga mögé, és a tizenhetedik helyen állt. A százezredik szócikk 2008 júliusában, a kétszázezredik 2011 szeptemberében született. A Szonda Ipsos felmérése szerint az oldal 2008 januárjában került be a leglátogatottabb hazai oldalak közé, az év tavaszára a lapletöltések száma pedig meghaladta a tízmilliót.

A népszerűség évekig nem csökkent, tavaly november óta a ChatGPT veszélyezteti a látogatottsági adatokat. A szabad kutatóhelyként és másolóműhelyként is működő alexandriai könyvtár eszméje – amely az angol oldal létrehozásához is mintaként szolgálhatott – azonban továbbra is él az online enciklopédiában.

Borítókép: Michael Mandiberg a 2016-os Wikipédia-kiállításán (Fotó: AFP)