Félreértések melegágya

Sértés a mosolygó fej? Sírva nevetni csak harminc felett lehet? A több ezer jelre bővült emojiszótár értelmezése közel sem olyan egyértelmű, mint kezdetben. Rendszeres generációs félreértések adódnak az emotikonok használatából.

Valószínűleg minden okostelefon-használó rendszeresen koppint a különféle mosolygó vagy szomorú piktogramokra. A kör alakú, sárga alapon rajzolt, különféle érzelmeket kifejező szemek és szájak, majd később a figurális ábrázolások már az 1960-as években megjelentek. 

Az Emoji-film. Forrás: YouTube

Halálfejjel nevet a Z generáció

1982-ben a Carnegie Mellon Egyetem számítástechnika-professzora, Scott E. Fahlman írta ki a közös üzenőfalra:

Ajánlom a következő karaktersort a viccelők számára: :-) Oldalról kell olvasni.

Az 1990-es években a japán mobiltelefonok kellékei voltak, majd 2011-től az okostelefonos kommunikáció elengedhetetlen elemei. Azonban kutatások bizonyítják, hogy lassan rosette-i kő kell a megértésükhöz, ugyanis nemcsak a különféle kultúrkörök értelmezik másképp a jeleket, hanem az egyes generációk is. A két egymáshoz illesztett tenyér például jelenthet pacsit vagy imádkozást, esetleg az indiai namaste gesztusához hasonló köszönetet, attól függően, mely kontinensről származó emberrel beszélünk.

Régi utópia, hogy az emberiségnek létre kéne hozni egy tolmács nélkül működő nemzetközi nyelvet, Vladimir Nabokov például az 1960-as években ajánlott egy univerzális mosolygó jelet. Az emojik széles körű elterjedésével az idealista megközelítés szerint ez megvalósult. Helyes is visszatérnünk az ősi képíráshoz, mivel az ember alapvetően képekben kommunikál. Kutatások ugyanakkor azt mutatják, hogy az írott szó könnyebben alkalmazkodik a környezethez, így a képeknél árnyaltabb és kifejezőbb leírást ad.

Ráadásul mivel a különféle okostelefon-márkák eltérő rajzkészlettel rendelkeznek, ugyanazon piktogram más érzelmet válthat ki. 

A Minnesota Egyetem kutatása szerint a nevető fej például a Google-telefonokon „üdvözülten barátságos”, míg az iOS-ben „harcra kész”. A sírva nevetős emoji esetében az Apple készülékeken nehezen eldönthető, hogy kacag vagy bánatában zokog. Valószínűleg ez is okozhatja azt a generációs különbséget, amelyet egyre több kutatás mutat ki. Az X generáció és az idősebbek általában megelégszenek a régebbi készülékekkel, míg a Z generáció a legújabb telefonokkal érzi jól magát. A millenniumiak ízlése változó, de a korábban megszokott hangulatjeleket kedvelik, és ritkán váltanak a TikTokon terjedő új trendeknek megfelelően.

Épp ezért a fiatalok rögtön tudják, hogy harminc év felettivel beszélgetnek, ha az illető a 2015-ben az Oxford szótár szerint még az év szavának választott sírva nevető smiley-t használja. Ez éppen a nem egyértelmű rajzolat miatt a Z generáció körében már nem megfelelő, ők inkább a nevető halálfejet választják. Az egyszerű mosolygó fej vagy szívecskés fej sem kedvelt már a fiatalok körében, mivel mindkettő sokkal inkább passzív-agresszív üzenetet hordoz a közösségi médiában: az internetes zaklatás gyakori jele például a TikTokon.

 Nyelvészek szerint általános trend, hogy a Z generáció az eredeti jelentés ellentettjeként használja az emojikat.

Ez azonban számos problémát okoz a munkahelyeken. A Loom videokommunikációs szoftvercég felmérése szerint a dolgozók 91 százaléka érzi úgy, üzeneteiket félreértik kollégáik. Maureen Coyle, a Widener Egyetem pszichológiaprofesszora szerint a Z generáció számára a chatelés a kommunikáció elsődleges módja, így kidolgozottabb normákkal rendelkezik, mint az idősebbek. Tény, hogy az ötven év felettiek egyrészt szívesebben intézik szóban megbeszéléseiket, másrészt sokszor romló látásuk miatt a rövid üzeneteket preferálják, így például az OK szócskát. Azonban mivel a Z generáció az elmúlt évek folyamatos válságai miatt a legszorongóbb nemzedék, ezért a túl rövid szöveget dühként vagy nemtörődömségként értékelik. Ez annak ellenére igaz, hogy Veszelszki Ágnes, a Corvinus Egyetem nyelvésze szerint saját huszon-harmincéves diákjai vélik úgy, hogy szemtől szembeni kommunikációban a Z generáció nem tud mit kezdeni az érzelmekkel.

A képernyő sok esetben tehát védőburokként szolgál, sőt bajtársiasságot is építhet. 

A Slack üzenetküldő alkalmazás szerint a munkavállalók 53 százaléka használ emojikat üzeneteiben, és 67 százalékuk érzi magát jobban kötődni a kollégákhoz ezáltal. Az Adobe még jobb eredményeket számolt, az ottani kutatás szerint a dolgozók 89 százaléka nyilatkozott pozitívan az emojikról. Mindkét esetben a felhasználók nagy része a huszon-harminc-negyvenes korosztályból került ki, akik tisztában vannak a nyelvi félreérthetőség lehetőségével, így toleránsan állnak a kollégákhoz. A jelenléti munkavállalás esetén, ahol több idősebb dolgozik, gyakoribbak az emojihasználatból adódó problémák. Ez Anne Framroze, a Dél-kaliforniai Egyetem kommunikációs oktatója szerint úgy oldható fel, ha minden munkavállaló tisztába kerül az emojihasználat más szociolingvisztikus gyakorlathoz hasonló fejlődésével.

Borítókép: Az Emoji-film (Forrás: YouTube)