Ilyenek voltak a történelem legvadabb házibulijai

A meghitt ünnepi összevackolás után ideje fejest ugrani a szilveszteri fergetegbe! Miközben összeszedjük a készülő házibulihoz való pezsgőt, szerpentint, konfettit és egyéb kiegészítőket, érdemes egy pillantást vetni arra, hogy mások, máskor hogyan vetették bele magukat a partiparádéba. Csokorba szedjük a világ legnagyobb házibulijait, amelyek akkora események voltak, hogy még a történelmi emlékezetben is megőrződtek. Persze nem mindig azért, mert annyira jól érezték magukat a résztvevők…

NEW YORK, NY - JANUARY 1: Confetti falls on revelers as they celebrate New Year's Eve in Times Square on January 1, 2023, in New York City. (Photo by Gary Hershorn/Getty Images) Fotó: Gary Hershorn

Így számol be az eseményről: 

A székek a terem két hosszanti fala mentén sorakoztak, középen egy kereveten ült Attila… A lakomán az Attila jobbján lévő helyek voltak az előkelőbbek, a másodrangúak a balján voltak, ahol mi ültünk… A többi barbárnak s nekünk ezüsttálakon pazar ételeket szolgáltak fel, Attila számára nem volt egyéb, mint hús fatálon. Minden egyébben is szerénynek mutatta magát. Vendégei arany- és ezüstkelyhekből ittak, ő fapoharat használt. Öltözete egyszerű volt, csupán a makulátlan tisztaságra volt gondja, sem oldalán viselt kardja, sem barbár csizmájának szíjcsatjai ... nem volt arannyal, ékkövekkel és más drágaságokkal díszítve, mint a többi szkítáké. ... Alkonyatkor fáklyákkal kivilágították a termet, majd két barbár lépett Attila elé, akik saját maguk szerzette dalokat adtak elő Attila győzelmeiről és hőstetteiről. A lakoma résztvevőinek tekintete a két dalnokon függött, egyeseket felvidított az ének szövege, másokat, akiknek eszébe jutottak a háborús emlékek, megrendítettek a dalban előadottak, az idősebbek pedig, akiknek testét s lelkét már elgyengítette a kor és az emlékezés, könnyekre fakadtak.

Kivéve persze a fejedelmet, aki természetesen nemcsak birodalmán, de önmagán is uralkodott. 

Jó, belátom én, hogy Attila lakomája nem az a fékeveszett tivornya, amilyenre a népvándorlás korának barbárjait jól ismerő Priscos számított, és leírásából kitűnik, hogy maga is meglepődött a hun lakoma konszolidált voltán, de hát nem lehet minden házibulihoz profi rendezvényszervezőt hívni.  

Aranybrokát mező

Ugorjunk előre az időben pár száz esztendőt! Róma hanyatlása, a középkor szomorú belterjessége nem adott sok lehetőséget világraszóló partikra. Hanem aztán a születőben lévő reneszánsz és a vele együtt születő nemzetközi politika új lendületet adott a bulizásnak. Az egyre gyarapodó beszámolók közül vizsgáljuk meg a XVI. század egyik leglátványosabb parádéját: a Calais mellett megtartott francia–angol királytalálkozót, a híres-neves aranybrokátmező-bulit!

Ferenc mindent megtett azért, hogy lenyűgözze angol kollégáját, a hírhedt VIII. Henriket, ezért a találkozó helyszínéül választott semleges területen felépíttetett egy lenyűgöző, aranybrokátból, selyemből, egyszóval a kor legdrágább anyagaiból készült sátorvárost.

A királyi pavilon egy korabeli szemtanú szerint „hatalmasabb volt, mint a csodás egyiptomi piramisok és a római amfiteátrumok”. A dizájnhoz tartozott az udvaroncok dresszkódja, aminek lényege az volt, hogy „bársonyba, szaténba és arany ruhába” kellett öltöznie mindenkinek. Az angol udvar sátrainak rojtjai és bojtjai Tudor-színekben pompáztak, itt-ott a királyi jelmondatok voltak olvashatók, máshol pedig Tudor-rózsák és „királyi vadállatok” (oroszlánok, agarak, sárkányok stb.) képviselték a díszítést. A francia udvar hasonlóan pompás pavilonokat kapott. A bulihoz tartozott két vörösbort okádó szökőkút, lakomák, bankettek, lovagi tornák, no meg persze az udvarhölgyek kegyes jóindulata, amit Ferenc is, Henrik is lelkesen fogadott. Lett is nagy barátság a királytalálkozóból.  

Ünnepségek Versailles-ban

És, ha már szó került a francia királyokról, nem feledkezhetünk meg a versailles-i grandezza legnagyobb eseményeiről, a Napkirály udvarában tartott ünnepségekről. A populáris hagyomány úgy tartja, hogy a híres kastélyban és még híresebb parkjában éjjel-nappal állt a bál, de valójában XIV. Lajos korában csak négy nagy ünnepélyt tartottak Versailles-ban, igaz a köztes időkben is volt alkalom a szórakozásra.  

XIV. Lajos első nagy partiját hatszáz vendégnek adta.

 Az elvarázsolt sziget örömei címen megrendezett bulit 1664 májusában tartották, hivatalosan Ausztriai Anna királyné tiszteletére, nem hivatalosan azonban azért, mert így akart a király a hivatalos szeretője, Louise de la Vallière kisasszony kedvében járni. A parádé egy hétig tartott, s a címadó Ariosto-darab előadása mellett balett, tűzijáték és mindenféle program szórakoztatta a vendégeket. A várható menetrendet kisebb kötet, egy 58 oldalas prospektus részletezte.

A következő bulit 1668-ban tartották az aix-la-chapelle-i béke megünneplésére. A Grand Royal Entertainment néven ismert esemény csak amolyan egyéjszakás kaland volt, s programjaiba egy kerti úton sétálva lehetett bekapcsolódni. Az egyik állomáson harapnivalók várták a vendégeket, a következő helyszínen Molière és Lully vígjátéka (amelyben több mint száz táncos lépett fel) szórakoztatta a közönséget, a Szaturnusz-medencénél lakomázni lehetett, egy tisztáson táncmulatság következett, végül természetesen az elmaradhatatlan tűzijáték zárta az estét.  

A következő, hatnapos rendezvény különlegessége az volt, hogy a parti végén díszkivilágítást kapott a kastélykert összes tava és csatornája, s a vízen ünnepi felvonulást rendeztek, a király, a királynő és az egész udvar felvonulásával, azokban a gondolákban, amelyeket a velencei dózse küldött ajándékba. Végül a burgundiai herceg esküvője volt a legnagyobb szabású ünnep Versailles-ben. Ugyanakkor érdemes elmondani, hogy a kastély életrendje szerint minden hétfő és szombat koncertnap volt, kedden francia, szerdán és pénteken olasz darabokat adtak a színházban, csütörtökön tragédiát. Hetente kétszer, vasárnap és szerdán a Dauphin kisebb bált adott az apartmanjában. Szóval azért nem unatkoztak a nagy partik között sem.  

Hosszan folytathatnánk még a partik, bulik, bálok leírását. Ott vannak az ugyancsak híres Eszterházi vigasságok, melyeket Fényes Miklós herceg tartott, persze versailles-i mintára, mesélhetnék a bécsi kongresszusról, ahol Európa összes fejedelme és uralkodója egy éven keresztül bálozott, mulatott, és mellesleg nagyjából száz évre elrendezte a kontinens békéjét, vagy hogy egy frissebb élményt is ideidézzek, megemlíthetnénk Scott Fitzgerald legendás alakját, a nagy Gatsbyt, aki hatalmas partikkal próbálta bizonyítani, hogy méltó párja lenne a végtelenül gazdag Miss Daisynek, de ha tovább folytatom, lekésik a szilveszteri bulit és akkor fölöslegesen meséltem el ezt a sok kedvcsinálót…

Borítókép: Konfettieső hullik az ünneplőkre a New York-i Times Square-en (Fotó: Getty Images)