Adorján , Adrián 2024. március 5.
logo

Kormányokat is befolyásolhatnak az iparmágnások

Jancsó Orsolya
2023.12.01. 09:44 2023.12.01. 09:47
Kormányokat is befolyásolhatnak az iparmágnások

A gazdaság és a politika kapcsolata sok száz éves hagyomány. A nagy techcégek lobbitevékenysége azonban új szintre emelte az összefonódást. A vitorlás, a lőpor, a gőzgép, a belső égésű motor, az atomenergia mind egy korszak irányjelzői voltak, forradalmasították a közlekedést és az emberek kapcsolattartását. A modern kommunikációs és információs technológia hasonló, pozitív ígéretet hordozott. A negyedik ipari forradalom középpontjában álló vállalatok azonban mára erős geopolitikai szereplőkké váltak, képesek nyomást gyakorolni kisebb cégekre és befolyásolni kormányok szuverenitását és teljesítőképességét.

Mark Twain és Charles Dudley Warner 1873-ban adták ki Az aranykor című művüket, amelyben szatirikusan írnak a polgárháború utáni Amerika kapzsiságáról és politikai korrupciójáról. Ebben az időszakban kezdődnek a hatalmas vasútépítések, szárnyal a kohászat, a vadnyugat meghódítása, és milliomosok kerülnek elő a semmiből, akik az amerikai álmot megvalósítva szerzett zöldhasúikat szeretnék társadalmi tőkére váltani a New York-i társasági élet cerberusaként ismert Ward McAlister híres négyszázas listája segítségével (erre csak a Mayflowerig visszavezetett családfájú kékvérűek, illetve néhány kiváltságos pénzember kerülhetett fel). Twain a kort nem golden age-nek, hanem gilded age-nek nevezte, amely bár az egyszerűség kedvéért fordítható aranyként is, valójában egy vékony réteget jelent, ami a kor minden korábbinál csillogóbb, ám valahol hamis voltára utal. Mert éppen a ragyogás fedte el az új ­technológián alapuló iparosítás hatásait, vagyis a helyi vállalkozások tönkretételét, a monopóliumok létrehozását, a néhányaknál összpontosuló hatalmas vagyonokokat és a mindenkinél felgyorsuló életritmust.

Web Summit 2023 - Opening Night
Lugas
wikipedia
A Web Summit bukását is hozhatja Paddy Cosgrave távozása. A nagy techcégek befolyása és lobbiereje nem tagadható. Fotó: Tyler Miller

 

A nagy techcégek érdekérvényesítő képessége kontra állami szabályozás

Az új technológiára vonatkozó viselkedési szabályok hiánya lehetővé tette, hogy a századelő Amerikájának vállalatai minimálisan vegyék figyelembe az egyéni jogokat. Az ipari korszak szabályozása később már ellensúlyozó erőként védte a fogyasztókat és a versenyt, és a fakitermelő bárók kénytelenek voltak meghátrálni. A negyedik ipari forradalom legfontosabb képviselői, a nagy techcégek azonban egyelőre ügyesen lavíroznak. A kaliforniai személyiségi jogi törvény kidolgozása alatt például lobbizással és pénzügyi hozzájárulásokkal aktívan puhították fel a szabályozást. Ebben segítségükre van az amerikaiak általános negatív hozzáállása az állami ellátásokhoz és szabályozásokhoz, az európaiakkal ellentétben ugyanis elvárásuk a minél kevesebb központi kontroll. Az európai jóléti modell ezzel szemben gondoskodó államot állított fel, így az emberek elfogadják és elvárják a szabályozást. Az uniós adatvédelmi rendelet ennek fényében született meg, igaz, a nagy techcégek itt is igyekeznek hatékony módszereket találni, hogy üzleti érdekeik ne sérüljenek. Mark Zuckerberg fenyegetőzött már például a Meta Európából való kivonulásával, ha nem sikerül megállapodni az adattovábbítás érzékeny problémáiról. Ugyanakkor kérdés, mennyire komolyan vehető fenyegetés egy csaknem 450 millió fős piac elvesztése.

Sokkal valószínűbb, hogy inkább az európai cégek – és rajtuk keresztül a kormányok – egyre több tengerentúli nyomásgyakorlással találkoznak majd. Legutóbb a világ legnagyobb techkonferenciája tapasztalta meg ennek hatásait. A november közepén megrendezett Web Summitot szervező ír cég vezetője, Paddy Cos­grave kénytelen volt lemondani, mert többek között a Google, a Meta és az Amazon is visszamondta részvételét Cosgrave X-en (korábban: Twitter) tett, Izraelt bíráló kommentje miatt. Washington és a Szilícium-völgy is alapvetően lavírozni igyekszik Izrael és a Ha­mász háborújában, hogy támogassák a zsidó államot, de ne haragítsák magukra az arab világot. Ezért tűnt megfelelő PR-lépésnek egy euró­pai vállalat megbüntetése.

 

Az arab világban épül az új Szilícium-völgy

A kérdés az, hogy mennyire volt sikeres az amerikai fellépés. Cosgrave ugyanis lemondott, és Izrael is hiányzott a résztvevők közül, azonban a teljes Közel-Kelet óriáspavilonokkal képviseltette magát. Cosgrave éppen Dubajban tárgyalt a Hamász támadása idején. Köztudott, hogy Dubaj, Katar és Szaúd-Arábia egyre inkább az információtechnológiai fejlesztéseket tartja szem előtt. Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg egyik célja például az Arab-félsziget Szilícium-völgyének felépítése. Februárban Katar ad majd otthont a következő Web Summitnak, amelyre számos startup már úgy készül, hogy nem baj, ha Európában vagy Amerikában nem érnek célt, mivel ma már az arab világból lehet a legjobb befektetéseket megszerezni.

Az 1970–80-as években készült, politikai kockázatokkal foglalkozó tanulmányok azt mutatták ki, hogy a fejlett technológia és a vertikális integráció alkalmazása miatt a vállalatoknak alig kell tartaniuk az állami beavatkozástól. Ma a technológiai szektor ugyan egyre többször kerül a kormányzati szabályozók célkeresztjébe, de a világgazdaság átjárhatósága miatt akadnak kivételek. Az arab szabályozás jelenleg még nem követi a hatalmas pénzügyi beruházásokat. Az eredeti aranykor soha nem látott szabályozási struktúrákat eredményezett, a digitális aranykor kreatívan állítaná vissza az egyensúlyt. A ­Szilícium-völgy nem szeretné feladni vezető szerepét, ezért élénken figyel, hol nyílnak új lehetőségei.

 

Borítókép: Paddy Cosgrave a 2023-as riói Web Summit megnyitóján (Fotó: Getty Images)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.