Kormányokat is befolyásolhatnak az iparmágnások

A gazdaság és a politika kapcsolata sok száz éves hagyomány. A nagy techcégek lobbitevékenysége azonban új szintre emelte az összefonódást. A vitorlás, a lőpor, a gőzgép, a belső égésű motor, az atomenergia mind egy korszak irányjelzői voltak, forradalmasították a közlekedést és az emberek kapcsolattartását. A modern kommunikációs és információs technológia hasonló, pozitív ígéretet hordozott. A negyedik ipari forradalom középpontjában álló vállalatok azonban mára erős geopolitikai szereplőkké váltak, képesek nyomást gyakorolni kisebb cégekre és befolyásolni kormányok szuverenitását és teljesítőképességét.

1252508709 Fotó: Vaughn Ridley

Sokkal valószínűbb, hogy inkább az európai cégek – és rajtuk keresztül a kormányok – egyre több tengerentúli nyomásgyakorlással találkoznak majd. Legutóbb a világ legnagyobb techkonferenciája tapasztalta meg ennek hatásait. A november közepén megrendezett Web Summitot szervező ír cég vezetője, Paddy Cos­grave kénytelen volt lemondani, mert többek között a Google, a Meta és az Amazon is visszamondta részvételét Cosgrave X-en (korábban: Twitter) tett, Izraelt bíráló kommentje miatt. Washington és a Szilícium-völgy is alapvetően lavírozni igyekszik Izrael és a Ha­mász háborújában, hogy támogassák a zsidó államot, de ne haragítsák magukra az arab világot. Ezért tűnt megfelelő PR-lépésnek egy euró­pai vállalat megbüntetése.

Az arab világban épül az új Szilícium-völgy

A kérdés az, hogy mennyire volt sikeres az amerikai fellépés. Cosgrave ugyanis lemondott, és Izrael is hiányzott a résztvevők közül, azonban a teljes Közel-Kelet óriáspavilonokkal képviseltette magát. Cosgrave éppen Dubajban tárgyalt a Hamász támadása idején. Köztudott, hogy Dubaj, Katar és Szaúd-Arábia egyre inkább az információtechnológiai fejlesztéseket tartja szem előtt. Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg egyik célja például az Arab-félsziget Szilícium-völgyének felépítése. Februárban Katar ad majd otthont a következő Web Summitnak, amelyre számos startup már úgy készül, hogy nem baj, ha Európában vagy Amerikában nem érnek célt, mivel ma már az arab világból lehet a legjobb befektetéseket megszerezni.

Az 1970–80-as években készült, politikai kockázatokkal foglalkozó tanulmányok azt mutatták ki, hogy a fejlett technológia és a vertikális integráció alkalmazása miatt a vállalatoknak alig kell tartaniuk az állami beavatkozástól. Ma a technológiai szektor ugyan egyre többször kerül a kormányzati szabályozók célkeresztjébe, de a világgazdaság átjárhatósága miatt akadnak kivételek. Az arab szabályozás jelenleg még nem követi a hatalmas pénzügyi beruházásokat. Az eredeti aranykor soha nem látott szabályozási struktúrákat eredményezett, a digitális aranykor kreatívan állítaná vissza az egyensúlyt. A ­Szilícium-völgy nem szeretné feladni vezető szerepét, ezért élénken figyel, hol nyílnak új lehetőségei.

Borítókép: Paddy Cosgrave a 2023-as riói Web Summit megnyitóján (Fotó: Getty Images)