Nógrádi György: Aki először lő, az másodszor hal meg

A Föld minden jelenlegi veszélyzónájában éleződnek a konfliktusok. Az orosz–ukrán és a gázai háború, illetve a tajvani helyzet sem megnyugtató. Egyre többen figyelmeztetnek a harmadik világháború kitörésére, ami egybecsenghet azzal az elemzéssel, hogy az évszázad első fele a háborúké, a második a felvirágzásé. Ugyanakkor a tömegpusztító fegyverek korában ezek rendkívül veszélyes kijelentések.

Fotó: Szabó Gergely

Ukrajna a csaknem két év alatt stratégiai céljait nem tudta elérni. Tartalékai kimerültek, aki csak tudott, elmenekült, a korrupció általános. Az ország költségvetése még a hadsereg igényeit sem képes kielégíteni. A nyugati pénzektől függ tízmillió nyugdíjas és a közalkalmazottak bére. Ugyanakkor a pénzügyi és fegyveres segítség – az USA időleges kiesése után is – ömlik Ukrajnába. Több ország képezi ki az ukrán katonákat, illetve a front felett mintegy négyszáz nyugati műhold van, amelyek az ukrán vezetést segítik.

Emmanuel Macron francia államfő bejelentette, hogy újabb katonai támogatást nyújt Ukrajnának, és hamarosan Kijevbe utazik. A németek viszont a belső és külső nyomás ellenére sem élezik tovább a konfliktust Moszkvával, nem szállítják az ukránok által követelt Taurus rakétákat. A parlamenti szavazáson az ellenzék nagy része a kormánypártokkal szavazott a rakéták ügyében. A svédek akkor adnak Gripeneket Ukrajnának, ha az ország a NATO tagja lesz.

A nyugati országok – elsősorban az Egyesült Államok – szemében a gázai háború át- és leértékelte az orosz–ukrán háborút. Így a mai ukrán vezetés számára létfontosságú, milyen amerikai kormányzat lesz a jövőben. A demokrata és a republikánus álláspont az ukrán kérdésben homlokegyenest eltér. Az ukrán államfő meghívta Donald Trumpot Kijevbe, ám kijelentette, hogy édesapja szerint először kell gondolkodni, aztán beszélni. Ezt Trump aligha fogja értékelni. A kongresszusban jelenleg minimális a republikánus többség, a költségvetésről szóló megállapodás is csak márciusig tart, mindenki az elnökválasztásra készül. Trump nagy előnnyel vezet Joe Bidennel szemben, november azonban messze van.

Gáza és Tajvan fontosabb, mint Európa

A Közel-Keleten negyedik hónapja tart a háború. Gázában a palesztin halottak száma 25 ezer körül van, a sebesülteké ennek két és félszerese. Az elesett izraeli katonák száma közelít a kétszázhoz. Izrael ellenőrzi a 14 kilométer hosszú, Gáza és Egyiptom között lévő szárazföldi határt. Az izraeli miniszterelnök által felvázolt, kétállami megoldást elvető rendezés kérdések sorozatát veti fel, így napirenden van a konfliktus továbbterjedése. A vörös-tengeri harcok azt jelentik, hogy a Szuezi-csatorna forgalma visszaesik, így óriási bevételektől esik el Egyiptom és a földközi-tengeri államok, például Olaszország kikötői. A térségben egyre több a hadihajó, a nyugatiak mellett kínaiak is.

Az USA 1500 főt állomásoztat a térségben. Szíriában folytatódik a háború. Jelen vannak az amerikaiak, az oroszok, a törökök és az irániak, akik ellen rendszeresek az izraeli légicsapások. Irán az elmúlt napokban iraki és pakisztáni területeket támadott. Pakisztán 24 órán belül indított válaszcsapást. Irak miniszterelnöke azt kérte Davosban, hogy mivel az országban megszűnt a terrorveszély, vonják ki a nyugati csapatokat.

A Távol-Keleten véget ért a tajvani szavazás. A szavazatok negyven százalékával az úgynevezett zöldek, a Kínától függetlenségre törekvő erők győztek. Ők adják a jövendő államfőt, a parlamenti szavazáson viszont kisebbségbe kerültek. A kínai nyomás így növekedni fog. A szigettel ma mindössze 12 ország tart fenn diplomáciai kapcsolatot, a világkereskedelem egyik fő útvonala azonban a tajvani szoros. Kína – amelyet az USA fő ellenségének nevezett – folyamatosan javítja kapcsolatait az oroszokkal, illetve hivatalosan időhiány okán a kínai miniszterelnök nem volt hajlandó tárgyalni az ukrán elnökkel Davosban.

A konfliktusok tehát éleződnek. Egy négycsillagos amerikai tábornok, a NATO egyik legmagasabb beosztású vezetője nemrég mondta, fel kell készíteni a lakosságot egy háborúra. Hasonlóan nyilatkozott az észt miniszterelnök is, aki néhány éven belül várja az orosz támadást a NATO-val szemben. Mindez azért veszélyes, mert az európai hagyományos NATO-erők sokkal hatalmasabbak, mint az oroszok, a tömegpusztító fegyverek tekintetében viszont egyensúly van. A harmadik világháború az emberiség kipusztulásával fenyegetne, mivel mindkét fél rendelkezik a második csapás képességével. Willy Brandt német kancellár szavaival: „Aki először lő, az másodszor hal meg”.

Borítókép: Megemlékezés az ukrán elhunyt katonákról (Fotó: Szabó Gergely)