Százéves a legmegbízhatóbb zaj

Számos rádióadás vagy tévés hírműsor beköszönő szignálja világszerte a három–hat rövid hangjelzés, amelyet gyakran a Greenwich Time Signal néven ismert időjelekből kevernek. A negyedóránként elérhető jelzést 1924. február 5-én elkezdte sugározni a BBC.

Mrs Anne Strong of Eastbourne checks the Greenwich time signal at the Royal Greenwich Observatory, located near Herstmonceux Castle, East Sussex (Photo by PA Images via Getty Images) Fotó: Getty Images

Kellenek még a pipek?

Egyre többen teszik fel a kérdést, vajon a XXI. században szükség van-e még a GTS-re, hiszen az a digitális átállás óta hiába készül pontosan (hiszen atomóraalapú), mire hangjelzéssé változik, illetve a digitális jelet a rádiók dekódolják, kettő–négy másodperc is eltelik. A BBC dolgozik a késés csökkentésén. Szakértők elismerik, hogy a pipek nem tökéletesek, de a legtöbb más időmérő módszernél sokszor még mindig pontosabbak. Bárki által, akinek rádiója van, elérhetők – függetlenül az illető tartózkodási helyétől, időzónájától –, így egyedülálló érték olyanoknak, akiknek éppen nem áll rendelkezésükre más időmérő módszer.

A százéves évforduló kapcsán készült közvélemény-kutatások is azt bizonyítják, hogy az emberek szeretik a GTS-t, és úgy vélik, az hozzátartozik a rádiózás hangzásvilágához, illetve a hírműsorok kezdetéhez. A hagyománytisztelet más országokban is fontos, nem véletlen, hogy a BBC-pipeket vagy az ahhoz hasonló hangjelzéseket Amerikától Kínáig, Svédországtól Dél-Afrikáig használják. Általában viszont csak három–öt GTS hangzik el, nem mind a hat. Magyarországon a Kossuth rádió sugároz minden óra elején öt sztereó hangot, amelyeknél az ötödik hosszabb a többinél.

Borítókép: GTS-generátor az 1970-es években (Fotó: Getty Images)