Nem harcolhatott az 1848–49-es forradalomban, így inkább élőben festette

Az 1848–49-es szabadságharc számos ütközetéről készült a lehető leghitelesebb kép, hiszen az eseményeket testközelből örökítette meg Than Mór, aki a harcok egyik legendás és ellentmondásos vezetője, Görgei Artúr mellett szolgált hadifestőként. Legendás akvarellje A kápolnai csata, melynek középpontjában a honvédeket buzdító báró Mednyánszky Cézár tábori lelkész látható.

2024. 03. 08. 6:10
Lugas Tápióbicskei csata
Forrás: Than Mór
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Korjellemző műve a Széchenyi és Deák kora című alkotása (falkép a Magyar Nemzeti Múzeum díszlépcsőházában, 1875). Ennek bal oldalán Petőfi Sándor, a szabadságharc költője és Kossuth Lajos, a magyar függetlenségi mozgalom vezéralakja, középen gróf Széchenyi István, a legnagyobb magyar, tőle jobbra Deák Ferenc, a haza bölcse látható. Mögöttük pedig gróf Batthyány Lajos, az első magyar mártír miniszterelnök, Damjanich János tábornok, aradi vértanú és báró Perényi Zsigmond, a szabadságharc kivégzett politikusa, valamint báró Eötvös József kultuszminiszter.

Szakrális tárgyú művei főként délvidéki települések templomaiban tekinthetők meg: ilyenek a Nagyboldogasszony (az óbecsei Nagyboldogasszony-templom főoltárképe, 1855), a Szent Mihály (az óbecsei temetőkápolna főoltárképe, 1860), a Mindenszentek (a szenttamási Szent Kereszt templom mellékoltárképe, 1866), a Nepomuki Szent János (a kishegyesi Szent Anna-templom mellékoltárképe, 1868), és a Szent Anna (a törökkanizsai Szent György-templom mellékoltárképe, 1868).

 

Érdem, tehetség, hazaszeretet

Művészetét az akadémikus szemlélet mellett komoly technikai felkészültség, ugyanakkor kissé sötét tónusú kolorit jellemezte. A heroikus szereplők és az ünnepélyes momentumok tematikája meghatározta alkotásait. Talán éppen ezért kérték föl – Lotz Károllyal együtt – a pesti Vigadó tereinek díszítésére is. Ez pedig meghozta számára az egyértelmű szakmai és társadalmi elismerést.

Monográfusa, Cennerné Wilhelmb Gizella írta a mester életének erről a szakaszáról: „A Vigadó falfestményei egycsapásra feléje irányították a figyelmet. A nemzet megbecsült festője lett, akitől sokat vártak s akinek ettől fogva két évtizeden keresztül minden nagyszabású közmunkában vezető szerep jutott. Következő monumentális megbízatása a Nemzeti Múzeum lépcsőházában magyar történeti jeleneteket ábrázoló képszalag és allegorikus alakok. Itt szintén Lotzcal együtt dolgozott. Lotz a mennyezetet és a fríz egynegyedét festette. Than szigorú akadémikus szabályok szerint adja elő mondanivalóit. Az alakok méltóságteljes nyugalomba merevedve foglalják el a számukra kijelölt helyet. Még a legszenvedélyesebb jeleneteken és jellemeknél sem lépik túl ezt a kényszerű határt. […] Fő erénye a világos elrendezés és a derűs színezés, amit a szemlélő a túl magasra helyezett képek első benyomásaként észrevesz.”

A művészettörténész így értékelte Than Mór teljes életművét: 

Ha nem is volt úttörő egyéniség, érdemes és tehetséges művész volt. Más mester keze alatt talán jobban, szabadabban kibontakozhatott volna. Mindenképpen tisztelt hely illeti meg az újabb magyar festészet történetében. Nem húzódott a munkától s nem kereste külföldön a boldogulást. Kivette részét azokból a feladatokból, amelyeket a fellendülő magyar kultúra és művészi élet kínált. Ha Than nem lett volna, kevesebb magyar művész keze alkotását láthatnánk középületeink falain; helyette talán bécsi festők jutottak volna munkához, akik azt nála jobban aligha végezték volna el. Munkájában hazája iránti szeretet vezette; sokszor az anyagi sikerről is lemondott, csakhogy dolgozhassák és hazája művészetét szolgálja. Mint az újabb magyar művészet egyik nagyérdemű úttörőjét méltán illeti meg az utókor hálás tisztelete.

A festőművész a magyar historizmus és a hazai akadémikus festészet egyik legjelesebb XIX. századi képviselője volt. Az 1848–49-es sorozata, vagy éppen történeti személyeket és kortárs politikusokat megörökítő portréi nemcsak a művészettörténetnek, de a történeti ikonográfiának is fontos darabjai és forrásai. Ugyan Than életműve elmarad Lotz Károly ecsetvonásainak könnyedsége és alkotásainak tematikai változatossága, valamint Benczúr Gyula műveinek művészi kimódoltsága, és vásznainak monumentalitása mögött, érdemes megemlékezni munkásságáról. Hiszen magyar történeti és társadalmi témákat bemutató művei gyarapítják a múltunkról való ismereteinket: segítik annak vizuális befogadását, s ezzel hitelesebb és megalapozottabb értelmezését.

Borítókép: Than Mór: A tápióbicskei ütközet (Forrás: Wikipédia)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.