A 2010-es évek környékén készülő amerikai és európai felmérések azt mutatták, hogy az idősebb korosztály a telekommunikációs lehetőségek közül főként a tévézést választja, s bár van mobiltelefonja, azon inkább beszél, mint chatel (már csak azért is, mert megerőltető az apró betűk olvasása), és szívesebben látogatja kedvenc kisboltját, mint az internetes piactereket. Az elmúlt tizenöt évben azonban nemcsak a digitális generáció nőtt fel, de az ötven év felettiek is hozzászoktak a közösségi médiához és általában az online léthez. Ez egyrészt köszönhető az okostelefonok rohamos fejlődésének, amely az elmúlt bő tíz évben az egyre nagyobb képernyőket részesítette előnyben, lehetőséget teremtve a szöveges tartalmak nagyobb betűmérettel is értelmezhető mennyiségben való megjelenítésére, másrészt a digitális generáció egyre jelentősebbé vált, amely kikényszerítette a nagyszüleiből, hogy például a kapcsolattartáshoz használják a netet.
Társadalomtudományi kutatások garmadája foglalkozik a változásokkal, egy új amerikai felmérés szerint azonban a cégek mintha lemaradtak volna a trendek felismerésében. A reklámok ugyanis alig öt százaléka szól az ötven év felettieknek, akik eszerint nem ülnek volán mögé, nem fogyasztanak alkoholt, nem vesznek háztartási terméket, viszont tonnaszámra falják a gyógyszereket, leginkább valamilyen fájdalomcsillapítót. A reklámok nem veszik figyelembe, hogy Európában már 2010-ben is magasabb volt a 65 év felettiek száma, mint a 15 év alattiaké. Bő tíz év múlva az Egyesült Államokban több lesz az idős, mint a gyerek, míg Kínában a lakosság harmada hatvan évnél öregebb lesz 2060-ra. A jóléti társadalmakban ez a generáció komoly vásárlóerővel bír, számosan dolgoznak és aktív életet élnek, ráadásul a lehető legnagyobb felszabadítható vagyonnal rendelkeznek. Az újdonságok iránt ugyan kevésbé fogékonyak, de éppen a közösségimédia-használat növekedése okán, jó marketinggel ott meg lehet fogni őket. A brazil Burger King nem véletlenül választott hetvenes párokat a cég hetvenedik születésnapjának ünneplésére, a Temu pedig idősekre is optimalizáltan hirdetett a közösségi médiában. Az amerikai kampány olyan jól sikerült, hogy a TikTokon a Z generáció tagjai a Temu áldozatainak nevezik az ötvenen felülieket.
Magyarországon szintén a Facebook-hirdetéseknek köszönhetően kezdett egyre több idős is rendelni a filléres termékek közül.
A Be Social is kimutatta áprilisban megjelent nem reprezentatív, de a demográfiai mutatókat tekintve kiegyensúlyozott mintát adó felmérésében, A Szeniorok a neten című kutatásban, hogy a válaszadók több mint egyharmada napi három-négy órát tölt online, minden hatodik négy óránál is többet, és ezen időszak alatt a Facebook áll az időtöltési sor első helyén. Ez azért is érdekes, mivel a Pew Research Center 2010-ben még azt találta, hogy Amerikában a tévézés a legidőigényesebb tevékenység, és a 65 év felettiek mindössze 38 százaléka facebookozik. A Be Social szerint ugyan a klasszikus média az idősebbeknél jobban jelen van a mindennapjaikban, mint a fiatalabb generációk esetén, de a közösségi média, a chat és a streaming is életük része. Főként a Facebookot szeretik (ezért is egyre kevésbé népszerű a Z generáció és az alfák körében Zuckerberg platformja), ám ha egyetlen médiumot választhatnának, akkor szóba kerül a Messenger (24 százalék) és a YouTube (10 százalék) is. A megkérdezettek harminc százaléka kipróbálta és használja is a TikTokot (minden tizedik szenior naponta), bár önmagában kevesebb, mint egy százalékuk választaná. Az Instagram sem sokkal népszerűbb ebben a tekintetben (1,19 százalék), ugyanakkor az idősebbek egyébként lelkes pártolói a képmegosztásnak, a válaszadók 47 százaléka ingadozó aktivitással, de használja a platformot.
Közösségimédia-menedzserek időről időre panaszkodnak, hogy az idősebb generáció posztjai riasztók lehetnek egyes termékek esetén, ezért különös adminmunkát igényelnek. A Be Social szerint ugyanakkor ez a korosztály leginkább zárt csoportokban (68 százalék) vagy ismerősök posztjainál (69 százalék) szólal meg, egynegyedük (24 százalék) a hírportálok megosztásai alatt írja le véleményét, és kilenc százalékuk pedig csak olvas, magáról semmilyen információt nem ad ki. A nemi különbségeket tekintve a férfiak a lelkesebb véleménynyilvánítók. Harmincegy százalékuk napi rendszerességgel osztja meg a véleményét a Facebookon, míg a nőknek csak a 23 százaléka tesz ugyanígy, a portálok hírei esetén a nők alig 20 százaléka mer megnyilvánulni, a férfiaknak ez nem okoz gondot. Pszichológusok ezt úgy magyarázzák, hogy bár a közösségi média minden emberben lebontja a megszólalási gátlásokat, hiszen akár arctalanul is lehet véleményt nyilvánítani, a társadalmi konvenciók a nők között mégis erősebb gátat képeznek.
