Amerikában nincs ilyen szabályozás, így a Tesla részvényesei aggódnak, Musk nyilatkozatai ártanak majd az üzletnek. Nem ez az első eset, hogy Musk a részvényesek ellenében cselekszik. Most fordul épp bírósághoz 25 százalékos részesedése érdekében, amelyet feltételül szabott a Teslának gyártott mesterségesintelligencia-termékekért. Szakértők találgatják, mi állhat Vance támogatása mögött, és mindez hogyan fog hatni a gyártásra. A nyári leállások előtt számosan cikkeztek az autóeladások visszaeséseséről és a fogyasztói magatartási trendek megváltozásáról.
Bár az elektromos autózás felívelő pályán volt évek óta, az Európai Gépjárműgyártók Szövetsége jelentése szerint idén a legnagyobb visszaesést tapasztaljuk 2022 júliusa óta.
Igaz, a csökkenés nemcsak az elektromos piacot érinti, de a kulcsfontosságú régiókban, mint Németország (–6,2 százalék), Spanyolország (–4,7 százalék), Olaszország (–3,7 százalék) és Franciaország (–1,5 százalék) mind tapasztalható. A JATO Dynamics autóipari elemzőcég szakértője, Felipe Munoz szerint teljesen egyértelműen látszik, hogy az európaiak a dízelüzem helyett benzint választanak alternatívaként és nem az elektromos meghajtást. Amerikában szintén visszaestek az eladások, így több elemző szerint ez lehet Musk döntésének oka, hiszen a olaj- és gázlobbi mindig erős.
A pozitívabb értelmezések szerint paradigmaváltást is jelezhet a támogatás, mivel hosszú távon nem az elektromos autók vásárlásának támogatása, hanem a kibocsátásalapú adóztatás jelenthet megoldást. Ráadásul azt környezetvédelmi szakemberek is elismerik, hogy
az elektromos autózás egyáltalán nem környezetkímélő, hiszen bár a városokban valóban csökkenti a kibocsátást, ha az ország nem fenntartható módon állítja elő az áramot, az összterhelés nagyobb, mint a belső égésű autók esetén. A Volvo például azt nyilatkozta, hogy az elektromos járművek gyártásából származó összes károsanyag-kibocsátás akár hetven százalékkal is magasabb lehet,
mint az egyenértékű benzines modelleknél (ebbe az akkumulátor-előállításhoz szükséges alapanyagok bányászatától kezdve a töltési energia előállításáig minden beletartozik). Nem véletlen, hogy folyamatosak a kísérletek egyéb alternatív meghajtásokra. A Honda, a Toyota és a Hyundai néhány piacon hidrogénüzemű autókat árul. A probléma, hogy a hidrogén kitermelésének, tárolásának és elosztásának költségei, illetve az infrastruktúra hiánya hátráltatják a fejlődést. Szintén drága a folyékonynitrogén-hajtás vagy a radioaktív hulladékból készült akkumulátorok előállítása. A szintetikus és bioüzemanyagok (amely hajtástípusba a Porsche és a Mazda jelentős összegeket fektet) még bőven fejlesztésre szorulnak, és kétséges, hogy a növényi alapú tüzelőanyagok mennyire terhelik meg az amúgy is jelentős földhasználatot. Mindezek tükrében Musk döntése az elemzők szerint az egész iparágra hatással lehet, ám megjósolni nem tudják a pontos végkimenetelt.
