Az USA felszólította ázsiai szövetségeseit, Japánt, Dél-Koreát, a Fülöp-szigeteket, valamint Ausztráliát, hogy nyújtsanak nagyobb támogatást Ukrajnának.
Eközben viszont folyamatosan zajlik a menekülés az országból. Az ukránok jelentős része ráadásul nem tudott integrálódni Európában, és az egyes országok mindent megtesznek, hogy térjenek haza a hozzájuk érkezett ukránok.
Csak orvosból 1400 fő van Németországban. Romániába eddig 14 542 férfi menekült érkezett, akik el akarják kerülni az ukrán mozgósítást. Oroszországban folytatódott a tisztogatás. Több nagyon magas rangú katonai vezetőt letartóztattak korrupció miatt.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az EU-n belül védelmi biztosi poszt létrehozását javasolja. A NATO az ukrán kérdésben megosztott. Egyes tagállamok javasolják Ukrajna soron kívüli felvételét, míg mások ettől tartózkodnak. Az ok egyértelműen a félelem egy harmadik világháborútól. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár javasolta egy ukrajnai támogató koordinációs parancsnokság létrehozását, hétszáz fő részvételével. Az ukrán elnök – nem lehet tudni, mi alapján – azt mondta, hogy az ideig év végére véget ér a háború intenzív szakasza.
A Közel-Keleten a tavaly októberi Hamász-támadás sok mindent megváltoztatott. Gázában a palesztin halottak száma, saját adataik szerint, megközelíti a negyvenezer, míg a sebesültek száma a kilencvenezer főt. A Hamász azt a célját elérte, hogy a palesztin ügy a világpolitikában ismét meghatározó szerepet kapott. Izrael stratégiai céljait, a Hamász megsemmisítését és a túszok kiszabadítását nem tudta elérni. A világ közvéleménye, részint a sok palesztin halott hatására, szembefordult Izraellel.
Borítókép: Izraeli katonák akció közben Gázában (Fotó: Europress/AFP)
