Kormánybiztost kell kinevezni Budapest élére

A magyar csapat harmadik helyezést ér el a nemzetközi cserkészversenyen Koppenhágában. Szent István napján a Ludovika hadnagyavatásán Horthy Miklós kormányzó arra kéri a tiszteket, óvakodjanak a ma elterjedt megalkuvó kufárszellem befolyásától, amely nem ismer sem hazát, sem nemzetet, sem családot. Kormánybiztost neveznek ki a főváros élére, hogy megszüntesse a szélsőséges vezetés által teremtett kaotikus viszonyokat. Hírek szerint Erdélyben az önkormányzatok többségét elnyerhetik a magyarok.

Fotó: Fortepan/Garamvölgyi Lajos

Magyar cserkészek az 1920-as évek közepén   Fotó: Fortepan/Garamvölgyi Lajos

A Szent Jobb című írásában a Magyarország augusztus 20-án úgy ír: 

„Talán soha olyan fájdalmas nosztalgia nem csendült ki a régi énekből, mint mostanában, pár esztendő óta, hogy szétroppantak a hajdani határok, amelyeket honszerző királyunk győzhetetlen keze vont meg. S talán soha ilyen megkapó erővel nem éreztük a Szent Jobb mélységes, szimbolikus jelentőségét, mint ezekben az években,

amikor munkáskezek millióinak kellene végsőkig megfeszülni, hogy újra felépülhessen ez a sokat vesztett, romokban heverő ország.” Felidézik a programot: „A budai Várban holnap megint megkondul a Boldogasszony harangja. Esztendős nyugalmából megint kimozdul a Szent Jobb, ünnepi zászlók kíséretében, hogy megáldja ezt a nemzetet, s törhetetlen bizalmat sugározzon a magyar szívekbe. Aki ezer esztendőn át vigyázott erre az országra, vigyázni fog a jövőben is. [...]  

Az ünnepi körmenet fényes sorai mögött holnap ott lesz az egész bizakodó Magyarország. Ám nemcsak azért, hogy áldozzon a múlt megszentelt hagyományainak, hanem azért is, hogy kifejezze törhetetlen hitét egy jobb és boldogabb magyar jövendőben.

A lap beszámol augusztus 22-én a Ludovika Akadémia Szent István-napi hadnagyavató ünnepségéről, amelyen háromezer fős közönség előtt Horthy Miklós kormányzó is beszédet mond. Úgy fogalmaz: 

Óvakodjatok annak a ma, sajnos oly szélesen elterjedt, mindennel megalkuvó, csak az anyagiakra törekvő kufárszellemnek a befolyásától, mely nem ismer sem hazát, sem nemzetet, sem családot,

 nem ismer nézeteket, csak gyűlöletet, nem ismer igazságot, becsületet és hűséget ― csak addig, amíg azt az önérdek parancsolja. 

Másik kérése: „ne kövessétek azokat, akik ma gyűlölködő, rosszakaratú, mérgező kritikával rombolják le azt is ebben a szerencsétlen országban, amit az összeomlásból és a forradalmak szennyes árjából kimenteni sikerült.

Egy gazdasági szakembert, a Gázművek vezérigazgatóját, Ripka Ferencet nevezik ki fővárosi kormánybiztosnak. A Budapesti Hírlap augusztus 24-én elismeri: jó döntést hozott Bethlen István miniszterelnök. „Ripka Ferencnek még a hivatalos melletti társadalmi tevékenysége is oly gazdag, hogy a személye iránti szimpátiáknak is kell, hogy mély gyökerei legyenek a főváros lakosságának minden rétegében. Ő társadalmi és jótékony intézményeknek, kultúr- és sportegyesületeknek érdemes elnöke és pártfogója, hozzá a krisztinavárosi egyházközség világi elnöke.” Rálátást nyújtanak a budapesti szélsőséges vezetési viszonyokra, ami szükségessé tette a kormánybiztos bevetését. 

„Mindenki tudja, hogy azok, akik pár éve intézik a főváros sorsát, súlyos anyagi katasztrófák veszedelme közé kormányozták ezt az egykor oly délceg és büszke hajót. […] Egyoldalú párturalom volt ez, amely magát minden más érdeke fölé helyezte a városnak és […] egyenetlenséget, gyűlölködést szított mindenfelé.

Megtámadta a városi közigazgatást, a kultúrintézeteket, a társadalmat rétegekre, mondhatnám, foszlányokra szaggatta és táplálékot adott minden szélsőséges és bontó tendenciának.” 

A 8 Órai Ujság kolozsvári tudósítója arról ad hírt augusztus 24-én: „Erdélyben az önkormányzati testületek többségét elnyerhetik a magyarok is”. A lap visszatekint a Románia megnagyobbítása utáni közigazgatási zűrzavarra. „Bármilyen rendeletet is hozott a belügyminiszter, Erdélyben még a románok között is ellenzékre talált, mert hiszen az emberek a magyar uralom alatt sokkal nyugodtabban és szabadabban éltek.” Ezért a közigazgatás egységesítéséről hoztak többedik nekifutásra egy törvényjavaslatot. Figyelemre méltó, hogy

a »népkisebbségek«, így a magyarság is, a javaslat szerint az önkormányzati testületek többségét is megkaphatják.

Negatívum, hogy a „nyelvhasználat kérdésében a javaslat az alkotmánytörvényre való hivatkozással, mely csak különböző származású románokat ismer, a kisebbségi nyelvek érvényesülése elől teljesen elzárkózik”. Árulkodó:

az előterjesztést felülvizsgáló bizottságba, a „legnagyobb kisebbségnek, a magyarságnak a képviselőjét nem vették be”.