Bethlen István miniszterelnök rövid interjút ad a Magyarországnak a Népszövetség közgyűlési helyszínén, amely szeptember 16-án jelenik meg. A lap genfi tudósítója közli: „Szombaton este alkalmam volt a magyar delegáció szállásán Bethlen István gróf miniszterelnökkel beszélni.
Azt mondta nekem a miniszterelnök, hogy a magyar kérdés fejleményeivel teljesen meg van elégedve, s azt hiszi, hogy hamarosan el is utazhatik.”
A lap arról számol be, hogy a Népszövetség bizottsági ülésén felszólal Tánczos Gábor tábornok, „akinek korrekt és tökéletes francia beszédét mindenki megértette, s nagy hatást keltett első felszólalásával.”
Mint írják, a delegációk „nagy figyelemmel kísérik annak a küzdelemnek a kifejlődését, amelyet Apponyi indított meg, s amely a kisantant és Magyarország diplomáciája között keletkezett.” A tábornok abból indul ki, hogy
Magyarország teljesen végrehajtotta a trianoni békeszerződésben vállalt kötelezettségeit, egészen végrehajtotta a leszerelést, nincs többé a szónak igazi értelmében vett hadserege, mert ami katonasága maradt, az még a belső rend fenntartására sem elegendő, holott az európai államok éppen olyan erősen fegyverkeznek, mint a háború kitörése előtt.
Tánczos arra hívja fel a figyelmet, hogy ez egyáltalán nem felel meg a népszövetségi alapszabály 8. szakaszának, „amely tulajdonképpen alkotó része a békeszerződésnek. Ez a rendelkezés úgy szól, hogy minden állam csak olyan haderőt tarthat fegyverben, amely a saját biztonságát megoltalmazhatja, márpedig nyilvánvaló, hogy a mai katonaság nem képes megvédelmezni Magyarországot, mikor a szomszéd államok állig fegyverben vannak.”
A tábornok reméli, hogy Herriot francia és MacDonald brit miniszterelnökök beszédeit követően „az angol–francia határozati javaslatnak szeptember 6-án történt megszavazása után a többi államban is keresztül fogják vinni a leszerelést”
. A tudósítás szerint „nagy tetszéssel fogadták Tánczos tábornok beszédét”.
Szeged városa keresztény népe a szocialisták izgatásai ellen címmel közöl cikket egy népgyűlésről a Budapesti Hírlap szeptember 16-án. A „szocialista sajtó izgató hangja ellen” összehívott rendezvényt Horthy Miklós kormányzó táviratban üdvözli. Dobay Gyula volt főispán megnyitó beszédében kifejti:
most ugyanazoknak a belső ellenségeinknek izgatása akarja lehetetlenné tenni az újjáépítést, akiknek az aknamunkája a háború elvesztésére vezetett.
Az ország békéjének aláásását megakadályozandó, határozati javaslatot tett arra, hogy a kormányt a további izgató propaganda megakadályozására hívja fel.”
Balló István tanfelügyelő ismerteti „a szocialisták tüntető gyűlésén a moszkvai internacionálé sugalmazására elmondott nyilatkozatokat, a Népszavának a kormány, a vallás és a haza eszméje elleni heves kirohanásokat tartalmazó cikkeit”. A határozati javaslat úgy fogalmaz:
„Szeged város keresztény polgársága megdöbbenéssel állapítja meg a szocialistáknak az ország békéje ellen indított propagandáját és ezek megfékezését kéri a kormánytól.”
Kérik továbbá, hogy a nemzetgyűlés házszabálya tegye lehetővé az izgatásért és nemzetgyalázásért való bíróság előtti felelősségre vonást. „Tóth Imre dr., a Katolikus Kör elnöke beszélt a nemzetközi szabadkőművesség pusztító munkájáról és felhívta a munkásságot, hogy legyenek segítségére a polgárságnak a haza újjáépítésében.” A népgyűlés csatlakozásra szólítja fel az összes törvényhatóságot és memorandumot intéz a nemzetgyűléshez.
Bikaviadalt akarnak rendezni az Ferencvárosi Torna Club futballpályáján, ám mégsem engedélyezik a különleges eseményt – adja hírül Az Ujság szeptember 19-én. „Spanyol bikaviadorok eddig ismeretlen látványban akarták részesíteni Budapest népét. Nagyarányú bikaviadalokat szándékoztak rendezni az FTC-pálya hatalmas területén szeptember 28-ika és október 4-ike között, hogy a spanyoloknak ezzel a tradicionális, idegfeszítő és a fantáziát erősen foglalkoztató játékával megismertethessenek bennünket.
Mindent előkészítettek már a mérkőzésekre és hír szerint a hatalmas bikákat is útnak indították. Az FTC-pályán kétszáz milliós költséggel megkezdték az átalakítási munkálatokat, hogy a terepet minél alkalmasabbá tegyék a bikaviadalok speciális céljaira.”
A főváros azonban nem engedélyezi a bikaviadalt, amiről Berczell Jenő, a városgazdálkodási osztály vezetője úgy nyilatkozik: a tanács szótöbbséggel hozott határozatában kimondta, „hogy az FTC-pálya, amely a főváros tulajdona, s kifejezetten sportcélokat szolgál, nem engedhető át ilyen különleges mutatványok megtartására”. Az FTC nem nyugszik bele a döntésbe és fellebbez, mivel a tiltás igen nagy összegekkel károsítaná meg.
Különösnek találják a tanács határozatát, mivel az összes hivatalos közeg és a főváros is belement, „hogy 25 százalékos megadóztatás mellett a bikaviadalokat engedélyezze, csupán azt kötötte ki, hogy a bikákat a küzdelem folyamán leszúrni ne lehessen. Annál különösebb, hogy most, mikor már a rendezőség a nagy építkezési munkálatokat elvégezte, a szükséges bikákat beszerezte, azok bármely pillanatban megérkezhetnek, továbbá holnap megérkezik a torreádorok és picadorok körülbelül harmincfőnyi csoportja”, a tanács meggondolja magát.
A kormány tízmilliárd korona hitelt folyósít a vármegyéknek a közmunkák céljaira – tájékoztat a 8 Órai Ujság szeptember 18-án. Közlik:
Az ország nehéz gazdasági helyzete, a rossz termés és a gazdasági pangás folytán mutatkozó veszedelmes munkanélküliség megelőzésére, különösen közérdekű munkák elrendelésével a kormány nagyszabású akciót készít elő.
A miniszterelnökségen rendezett, az összes fő- és alispán, törvényhatósági jogú városi polgármester részvételével zajló értekezleten Vass József miniszterelnök-helyettes hangsúlyozza: „nem nagyszabású közmunkaprogram létesítéséről van szó, hanem arról, hogy ott, ahol a fent érintett gazdasági válság következtében a nép soraiban ínség mutatkozik, […] munkaalkalom útján kereseti lehetőség és kenyér biztosíttassék.”
