Fel akarnák lázítani a világ magyarságát

Apponyi Albert a Népszövetség genfi közgyűlésén nagy tetszést aratva szorgalmazza, hogy a kisebbségi szerződéseket éppoly szigorúan kezeljék, mint a többi diplomáciai szerződést. Általános rokonszenvet kelt Bethlen István felszólalása, aki szerint a béke nem biztosítható, amíg a szabadság és az egyenjogúság a nemzetközi életben is újból uralomra nem jut. Krúdy Gyula Nyíregyháza örökváltsági jubileuma kapcsán arról ír: a város folyamatosan épít, amikor sehol sem teszik ezt az országban. Ripka Ferenc fővárosi kormánybiztos azt kéri a budapestiektől, hogy csak egyvalamit gyűlöljenek: a gyűlöletet.

Lord Parmoor                                                                 Forrás: Wikipedia.org 

A magyar kormányfő beszéde szintén nagy feltűnést kelt a genfi népszövetségi gyűlésen. A Pesti Napló szeptember 12-én így ír róla: „A magyar szanálás ügye szerepelt ma a Népszövetség ülésén és gróf Bethlen István miniszterelnök volt az ülés fő szónoka. […] mai nagyszabású felszólalásának nem utolsósorban jelentős diplomáciai eredménye az, hogy nem hallgatva el jogos sérelmeinket sem, beszédének hangjával mégis elérte, hogy szinte általános rokonszenvet keltett.” Úgy értékel: „a Nemzetek Szövetségének magyarországi akciója indította meg Közép-Európában mindkét részen az erkölcsi leszerelést, a lelkeknek azt a leszerelését, amely nézetem szerint előfeltétele a fizikai leszerelés sikeres végrehajtásának.” Szerinte azonban 

„a világ tele van gyújtóanyaggal, a kérdéseknek egész tömege rendezetlen még Közép-Európában és a béke véglegesen biztosítottnak addig nem mondható, amíg látható tettek nem bizonyítják, hogy a szabadság és az egyenjogúság elve a nemzetközi életben is újból uralomra juthat.”

 A lap pozitív visszhangról számol be: „Bethlen beszéde mérsékelt hangjával nemcsak a nagyantant delegátusai körében keltett általános mély hatást, hanem a kisantant padjain sem hangzott fel ellene megjegyzés. 

Sokan járultak Bethlenhez beszéde befejeztével gratulációjukkal, köztük Parmoor lord angol és Jouvenel francia delegátusok

.” 

Apponyi beszédének nemzetközi fogadtatásáról ír Az Ujság szeptember 12-én. Közlik: óriási hatást keltett Európa sajtójában. „Míg a kis-entente és a vele barátságos francia sajtóban természetesen támadások hangzottak el a beszéddel kapcsolatosan, addig a német, olasz és svájci lapok tüntető melegséggel írnak a beszédről.” A Journal de Geneve úgy méltatja: „Apponyi beszédében olyan mérséklet és tekintély nyilvánul meg, hogy mindenki elismerését kivívta magának.

 Apponyi egynémely észrevétele és megjegyzése nem tetszett a kis-entente képviselőinek, de a közgyűlés többsége helyeslését tolmácsolta a szónoknak.” 

A római Tribuna interjút is közöl Apponyival, aki figyelmeztet: „A jelenlegi helyzet fenntartása annyit jelent, hogy a világon lévő összes magyarok fellázadását akarják előidézni.” 

Nyíregyháza a két világháború között, jobbra a mai Jósa András Múzeum                                           Forrás: Fortepan / Gyöngyi

Nyíregyháza nagyszabású ünnepséggel emlékezik meg a földesúri terhek alóli száz évvel azelőtti megváltásáról. Az örökváltsági jubileum kapcsán a város szülötte, Krúdy Gyula ír A magyar Kalifornia címmel a szeptember 12-i Magyarországba. „Szombaton, szeptember 18-án nyílik meg ünnepélyesen a százéves város kiállítása, hogy két héten keresztül egymást érjék a különböző ünnepségek. […] Már a város külsején is meglátszik, hogy valami rendkívüli események készülődnek. A vasúti állomásról befelé vezető úton sokfelé piroslanak téglarakások, épülő házak, emelkedő tetők. 

Nyíregyháza épít, amikor sehol sem építenek az országban, mert a városi polgárság körében már hónapokkal előbb mozgalom indult meg

hogy mindazok, akiknek házépítési szándékaik vannak, most megvalósítsák szándékaikat.” 

Krúdy Gyula                                                                             Forrás: Erdélyinapló.ro

Ripka Ferenc, Budapest kormánybiztosa felhívással fordul a főváros polgárságához, amelyben egymás megbecsülését, egyetértését sürgeti a szeptember 13-i Az Ujság híre szerint. Arra szólítja fel a lakosságot,  

„hogy egy dolgot gyűlöljön mindenki: de azt azután egészen: tudniillik a gyűlöletet.”