Ebben a cikkben az alábbiakról olvashat:
* A mikroműanyagok, vagyis az öt milliméternél kisebb darabok az Föld minden zugában megtalálhatók. Mennyiségük egyre nő.
* A részecskék táplálkozáskor, levegővételkor, de még a bőrön át is képesek bejutni az emberi szervezetbe. Egyetlen adag panírozott rákkal körülbelül 300 műanyag darabkát viszünk be szervezetünkbe.
* Az emberi testben lerakódó műanyagok számos betegség kialakulásában szerepet játszhatnak, befolyásolják a termékenységet is.
* Kerüljük a palackozott italokat, fogyasszunk inkább csapvizet, azt is üvegpohárból.
* Főként a tápláléklánc alján elhelyezkedő állatokat együnk.
* Jurecska Laura környezetkémikus, az ELTE TTK Mikrobiológiai Tanszékének óraadó oktatója válaszolt lapunk kérdéseire.
A mikroműanyag fogalma néhány évvel ezelőtt még gyakorlatilag ismeretlen volt a szélesebb közvélemény előtt. Ám ma már szinte hetente jelennek meg új cikkek és tanulmányok a témában, ugyanis az öt milliméternél kisebb műanyag részecskék a földgolyó szinte minden zugában megtalálhatóak, a Mariana-ároktól egészen a Himalája csúcsáig és az Északi-sark jégpáncéljáig.

Az agyunkban is lerakódhat
Ráadásul az is kiderült, hogy az emberi szervezetbe szintén bejutnak és beépülnek e részecskék. Ezzel gyakorlatilag egyik pillanatról a másikra azzal kellett szembesülnie az emberiségnek, hogy olyan anyag kerül folyamatosan a szervezetébe – akár nagyobb mennyiségben –, amely az egészségére nézve egészében még fel nem tárt veszélyeket jelenthet. Egy minapi amerikai kutatás például azt a sokkoló felfedezést tette, hogy az emberi agyban is nagy mennyiségben képes lerakódni a mikroműanyag.
Amellett, hogy a 91 felboncolt agyminta mindegyikében találtak mikroműanyagot, annak koncentrációja is elképesztő mértékű volt: tíz-hússzorosa annak, amit más szervekben mutattak ki. A minták több mint negyedénél – huszonnégy esetben – a felgyülemlett műanyag az agy súlyának fél százalékát tette ki. Ami még riasztóbb, hogy egy 2016-os kutatáshoz képest ez a vizsgálat 50 százalékkal magasabb mikroműanyag tartalmat mutatott ki az agyban.
A kutatókat is meglepte
– Engem is megdöbbent ez az eredmény, mindazonáltal nem biztos, hogy ebből a viszonylag kisszámú mintából általános következtetéseket lehet levonni. Abban sem lehetünk biztosak, hogy az emberiség mikroműanyag-kitettsége nőtt ilyen mértékben. De még az sem száz százalék, hogy a kísérlet helyszínén, Új-Mexikóban ez a helyzet. Először is azt kellene tudnunk, hogy az alanyok milyen körülmények között éltek, milyen munkát végeztek, hogyan táplálkoztak – jelentette ki lapunknak Jurecska Laura környezetkémikus, az ELTE TTK Mikrobiológiai Tanszékének óraadó oktatója. Arról, hogy milyen hatása lehet az agyban felgyülemlő mikroműanyagnak, a kutató elmondta, hogy elsősorban hosszabb távon megjelenő problémákkal kell számolni. – Ha a sejtszintig is eljutnak a részecskék, illetve ott tovább aprózódnak, akkor elképzelhető, hogy előbb-utóbb mikrogyulladásokat képesek okozni, azonban ennek feltárásához még számos kísérletre lenne szükség – mutatott rá Jurecska Laura, hozzátéve, hogy mentális megbetegedéseket valószínűleg csak kiemelkedően magas koncentrációban képes okozni az agyban lerakódó mikroműanyag.