Bukarest lebontatja az aradi vértanúk szobrát

Magyar nemzetgyűlési képviselők meglátogatják Kossuth Lajos egykori torinói házát, ahol az ünnepségen az olasz nép irántunk való barátságát méltatják. A csongrádi bombamerénylet vádlottainak felmentését követően kis híján kormányválság alakul ki, így új nyomozást rendelnek el. A szocialisták az Internacionálé hatvanadik születésnapja alkalmából harcosan tüntetnek, amit a rendőrség a provokációk miatt egy idő után feloszlat. A gyásznap előtt közvetlenül bejelentik, hogy az aradi vértanúk szobrát a bukaresti kormányzat elbontatja.

Kossuth Lajos szobra Torinóban, egykori háza szomszédságában (Forrás: Köztérkép. hu   )

Hatalmas hullámokat vet a szolnoki bíróság döntése, amelyben bizonyítékok hiányában felmentették az előző év karácsonyi csongrádi bombamerénylet perének vádlottait. A sajtóban kormányválságról is értekeznek az eset kapcsán, hisz 

a szolnoki bírósági határozat azt jelenti, hogy nem tudták megtalálni a három halálos áldozattal és sok sebesülttel járó terrorakció igazi tetteseit. 

A Magyarország október 3-án közli, hogy a legilletékesebb helyen azt az információt kapták: „Sem részleges kormányválság, sem egyéb válság nincs már. Rakovszky Iván belügyminiszter és Pesthy Pál igazságügyi miniszter között valóban felmerült a szolnoki ítélet következtében az az ellentét, amelyet a keddi minisztertanácsban intéztek el.” Megtudják: „A belügyminisztert teljesen kielégítette az igazságügyi miniszternek az a kijelentése, hogy felügyeleti vizsgálat indult meg a főtárgyalás vezetése tárgyában, ezt a vizsgálatot a budapesti ítélőtábla elnöke folytatja le.” Rakovszky ezért már nem gondolkodik a lemondáson, és Bethlen István miniszterelnök kívánságára meg fogja tartani a tárcáját. Másrészt viszont úgy tüntetik föl egyesek, mintha a kormányfő mindenképpen változást szeretne a bírói szervezetben elérni, és utasítaná az igazságügyi tárca vezetőjét egy ennek megfelelő törvényjavaslat kidolgozására. Az informátor szerint „erről azonban egyáltalában szó sincsen, mert a miniszterelnök éppen olyan féltékenyen ragaszkodik a bírói függetlenség alkotmányos garanciáihoz, mint az igazságügyi miniszter.”

A nyomozást azonban újból megindítják: „A rendőrség, illetve a belügyminiszter által e célból delegálandó rendőri bizottságok a legerélyesebben fogják lefolytatni a vizsgálatot, hogy kikutassák a csongrádi bombamerénylet igazi tetteseit, tárgyi bizonyítékokat szerezzenek minden egyes tagadással szemben.” 

Mint beszámolnak róla, a tárgyi bizonyítékok beszerzése már megindult, s remélik, hogy rövid időn belül konkrét eredményeket tudnak felmutatni. 

A szocialisták minden eddiginél nagyobb nyomást akarnak gyakorolni a kormányra. A Magyarország október 3-án azt írja: „A legkíméletlenebb eszközökkel akarnak harcolni a szocialisták a nemzetgyűlésen.” 

A szociáldemokrata párt egyik képviselője megerősíti: hangoztatniuk kell, »hogy a párt a legélesebb harcra van felkészülve a kormány ellen, és ezt a harcot a legkíméletlenebb eszközökkel fogja folytatni«.

 Utal rá: ennek egyik oka az, hogy az Internacionálé hatvanadik születésnapja alkalmából részben utcai megmozdulást tartottak a Thököly úton az egyik szakszervezeti székház környezetében, s miután a rendőröket számos provokáció, atrocitás érte, feloszlatták a tüntetést. Úgy fogalmaz: a párt „igyekszik – lehetőleg napirend előtti felszólalások keretében – szóvá tenni a vasárnapi rendőrattakot”. Ennek kapcsán éles harcot készítenek elő az egyesülési és gyülekezési jog helyreállítása dolgában. További súlyos és égető probléma szerintük ezenkívül a szolnoki ítélet, Nagyatádi Szabó István kisgazda miniszter rágalmazó beosztottjának, Eskütt Lajosnak az ügye és a munkanélküliség kérdése, amelyekkel kapcsolatban úgy látják, „a kormány mind ez idáig semmi intézkedést nem tett”. 

Az aradi vértanúk emlékműve, a Szabadság-szobor (Forrás: Wikipédia)

A Budapesti Hírlap arról számol be október 3-án, hogy 

a bukaresti belügyminiszter utasítására Kossuth Lajos és a tizenhárom aradi vértanú bedeszkázott szobrait haladéktalanul le kell bontania a városi tanácsnak, és ideiglenesen múzeumban kell elhelyeznie. 

Október 5-én pedig úgy írnak: „Hétfőn van október hatodika, ami gyásznapunk. Ekkor fog tán belevágni a román csákány az aradi szoborba. Minden csákányütés találni fog minden magyar szívet is, és csattogása visszhangot kelt a föld alatt, ahol »alusznak ők, a hős fiúk«. […] Tizenhárman a föld alatt őrzik nekünk Aradot. Tizenhárman, akik Nagy-Magyarországért haltak vértanúhalált.”