Szabó Magda írásai a szépségről

A könyv nemcsak a Szabó Magda-életmű iránt érdeklődőknek érdekes és különleges olvasmány, de a XX. és a XXI. század szépségfogalmának alakulását végiggondolni vágyóknak is fontos kötet.

A szépség mint esztétikai kategória – és nem utolsósorban mint inspirációs alap – évezredek óta meghatározó problémája és kategóriája a művészeteknek. Az értékvesztettséget és a szétbomlást hirdető destruktív korok és irányzatok zenei, irodalmi és képzőművészeti törekvéseitől és tendenciáitól eltekintve minden művésznek, minden művészeti alkotás születésének vezérlőelve volt a szépségnek (vagy éppen annak hiányának?) a megragadása és megörökítése.

Már csak ezen megfontolásokból kiindulva is üdvös, hogy nemrégiben megjelent Szabó Magda szépségről szóló írásainak gyűjteménye Diana tükre címmel. A budapesti Jaffa Kiadó – immár többtucatnyi kötetnél járó – Szabó Magda-életműsorozatának most kiadott kötetét Keczán Mariann irodalomtörténész, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszékének oktatója – aki korábban a cívisváros Szabó Magda Emlékháza kiállításának forgatókönyv-összeállítója és kurátora volt – rendezte sajtó alá, látta el jegyzetekkel és előszóval.

A Diana tükre című gyűjteményes kötetben visszaemlékezésekből, szépprózai szövegekből és útinaplókból vett szemelvények mellett olyan irodalomtörténeti és filológiai kurió­zumok is helyet kaptak, mint például a Gaby könyve című, az 1940-es évek első felében készült, töredékesen fennmaradt, de Szabó Magda utólagos betoldásaival és kommentárjaival ellátott kisregény.

Örvendetes módon helyet kapott a könyvben a Szabó Magda-i életmű kevéssé ismert, ugyanakkor mind művelődéstörténeti dimenzióból, mind az írónő által teremtett alkotói univerzum értelmezési keretei szempontjából értékes alkotás, A római szépségápolás című, a Debreceni Egyetem bölcsészkarán 1940-ben megvédett doktori értekezés. Szabó Magda a dolgozatában klasszikus latin szerzők műveinek a szépségről és a szépségápolás gyakorlatáról szóló egységeinek elemző és összehasonlító szemléletű bemutatását adja. Az alapvető testi higiénia mellett például a haj- és a bőrápolás római gyakorlatait is részletesen ismerteti, s a női mellett a férfi szépségápolás ókori trükkjeiről is ír az értekezésben. A disszertáció végső következtetése azonban a következő: „A testkultusz hivatott költője, Ovidius kénytelen megvallani, hogy a szép testnél és tetszetős külsőnél nagyszerűbb dolgok is vannak a világon. Már látja, hogy elsősorban a lélek nemességére kell törekednünk, mert a szépséget feldúlja az idő, és a szerelmet nem tartja meg se varázsfű, sem ének.”

Az abszolút szépség Szabó Magda szerint a testiségen túlmutató, emelkedett jelenség, amely „magasra tör és ezer festéken, illatszeren át is megtalálja az igazi értéket”. Ebben a munkában Szabó egyik kiindulópontja a női szépség örök­érvényűsége, s a nő – mintegy társadalmi szerepéből fakadó – tetszeni vágyása a férfinak. „Az asszony mindig egyforma, csak a kor változik körülötte, s hoz egyéniségéhez jót vagy rosszat. Hoz technikai fellendülést, ipari cikkek finomodását, de az asszony lelkét nem tudja változtatni, Madách Évája megmutatja ezt. Más ruhát ölt, egyszer rabszolga, máskor körülrajongott bálvány, vagy munkás tagja a társadalomnak férje mellett, de mindig ugyanaz marad. […] Mert az asszony asszony, akármikor él is, és bár felölti százada álarcát, az álarc alatt megtaláljuk igazi arcát, mely mindig egyforma marad.”

Értékvesztett, ideák nélküli, kulturális és esztétikai értelemben is a relativizmust hirdető korunkban a klasszikus – a természetességen nyugvó és az emberi minőségből fakadó, elsősorban az örök értékeket és a lét szépségének spiritualitás tartalmait szem előtt tartó – szépségfogalom Szabó Magda általi megközelítéseinek egy kötetben való kiadása indokolt volt. A könyv ugyanis nemcsak a Szabó Magda-életmű iránt érdeklődőknek érdekes és különleges olvasmány, de a XX. és a XXI. század szépségfogalmának alakulását végiggondolni vágyóknak is fontos kötet, amely hiánypótlónak tekinthető, megjelentetése pedig érdeme mind a kiadónak, mind a kiváló munkát végző, sajtó alá rendező szakembernek.

(Szabó Magda: Diana tükre. Írások a szépségről. A kötetet összeállította, szerkesztette, jegyzetekkel ellátta és az előszót írta: Keczán Mariann. Jaffa Kiadó, Budapest, 2024. 314 oldal, 4999 Ft)