Az abszolút szépség Szabó Magda szerint a testiségen túlmutató, emelkedett jelenség, amely „magasra tör és ezer festéken, illatszeren át is megtalálja az igazi értéket”. Ebben a munkában Szabó egyik kiindulópontja a női szépség örökérvényűsége, s a nő – mintegy társadalmi szerepéből fakadó – tetszeni vágyása a férfinak. „Az asszony mindig egyforma, csak a kor változik körülötte, s hoz egyéniségéhez jót vagy rosszat. Hoz technikai fellendülést, ipari cikkek finomodását, de az asszony lelkét nem tudja változtatni, Madách Évája megmutatja ezt. Más ruhát ölt, egyszer rabszolga, máskor körülrajongott bálvány, vagy munkás tagja a társadalomnak férje mellett, de mindig ugyanaz marad. […] Mert az asszony asszony, akármikor él is, és bár felölti százada álarcát, az álarc alatt megtaláljuk igazi arcát, mely mindig egyforma marad.”
Értékvesztett, ideák nélküli, kulturális és esztétikai értelemben is a relativizmust hirdető korunkban a klasszikus – a természetességen nyugvó és az emberi minőségből fakadó, elsősorban az örök értékeket és a lét szépségének spiritualitás tartalmait szem előtt tartó – szépségfogalom Szabó Magda általi megközelítéseinek egy kötetben való kiadása indokolt volt. A könyv ugyanis nemcsak a Szabó Magda-életmű iránt érdeklődőknek érdekes és különleges olvasmány, de a XX. és a XXI. század szépségfogalmának alakulását végiggondolni vágyóknak is fontos kötet, amely hiánypótlónak tekinthető, megjelentetése pedig érdeme mind a kiadónak, mind a kiváló munkát végző, sajtó alá rendező szakembernek.
(Szabó Magda: Diana tükre. Írások a szépségről. A kötetet összeállította, szerkesztette, jegyzetekkel ellátta és az előszót írta: Keczán Mariann. Jaffa Kiadó, Budapest, 2024. 314 oldal, 4999 Ft)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!